Ekkor azonban nem csillagfedésekre, kisbolygó-oppozíciókra vagy meteorrajok maximumára kell gondolni, hanem nevezetes égi négyszögekre, amelyeket fényes csillagok, illetve bolygók alkotnak akár a Holddal, vagy a Plejádokkal karöltve. Szintén megfűszerezi a hónapot az is, hogy február 19-én láthatjuk a legfényesebbnek a Vénuszt, 24-én pedig felsorakozik egymás mellé a Naprendszer összes bolygója. Biztatunk tehát minden szabad szemes, binokuláros, avagy távcsöves észlelőt arra, hogy nézzen ki néha az esetlegesen derült égboltra a hideg, télies idő ellenére is.
A következőekben felsorolásszerű, rövid leírást adunk a hónap égi jelenségeiről, amelyekről részletesen szólnak majd további blogcikkeink, illetve bejegyzéseink.
Február 1.
- A hónap első napjától kezdve egészen a végéig megfigyelhetjük Naprendszerünk legnagyobb bolygóját, a Jupitert, mégpedig nem is akárhol, hanem a Bika „szarvcsúcsán”. Annak az oka, hogy a bolygó ilyen sok ideig megtartja ezt a pozíciót az égen, a retrográd mozgásból direkt irányú mozgásba történő visszafordulás. Maga az átfordulás február 4-én következik be.
- Különleges bolygósorakozónak lehetünk tanúi 18:30-tól, amelyben a nagybolygókon kívül a Hold, illetve csillagok és egy kisbolygó is részt vesz. A nyugati horizonttól lentről felfelé haladva elsőként a Szaturnuszt pillanthatjuk meg a horizont felett 12 fokkal, mégpedig az 5,1 magnitúdós khí Aqr és a 4,2 magnitúdós fí Aqr között félúton, azoktól 55', illetve 52' távolságban. A gyűrűs bolygó felett 12 fokkal látszik a 13%-os fázisú Hold, illetve még fentebb a tündöklő Vénusz, és ez utóbbi kettő között a Neptunuszt is megfigyelhetik a távcsövesek. A konstellációtól nem messze látszik a 10,0 magnitúdós (7) Iris kisbolygó is.
Február 2.
Szinte az összes bolygót megfigyelhetjük egyszerre az égen. Ezúttal, az előző naphoz hasonlóan láthatjuk a Szaturnuszt, a Neptunuszt, a Vénuszt, a 21%-os holdsarlót, az Uránuszt, a Jupitert és a Marsot is az esti égbolton, délután 6 óra körül.
Február 5.
- A Vénusz a legmagasabban látszik az esti égbolton napnyugtakor, mégpedig 36 fokos magasságban. Este 18:15-kor együtt áll a 10,0 magnitúdós látszó fényességű (7) Iris kisbolygóval, amely a Vénusztól jobbra lefelé 1,6 fokkal látszik majd.
- Együtt áll az Uránusz a félholddal este 21:00 körül: égi kísérőnk 46 fokos magasságban látszik majd, 3,9 fokkal az 5,7 magnitúdós Uránusz felett jobbra.
Február 6.
- A Fiastyúk és a Hold 4,8 fokos közelségbe kerül egymáshoz éjjel 1:00-kor. A Hold ekkor 8 fokkal lesz a horizont felett.
- Égi trapézt figyelhetünk meg este 20:00-kor, amelyet a Bika csillagkép legfényesebb csillaga, az Aldebaran, valamint a Jupiter, a 66%-os fázisában pompázó Hold, illetve a szabad szemmel is látható Fiastyúk nyílthalmaz alkot. Az együttes körülbelül 60 fokos magasságban látszik majd, így akár ablakból is megfigyelhető
Február 8.
Éjjel 0:30 körül a 77%-os fázisú Hold és az Elnath, a Bika csillagkép béta görög betűvel jelölt csillaga szorosan megközelíti egymást, mégpedig 27'-re. Fényesen pompázó kísérőégitestünk mellett szabad szemmel is könnyedén észrevehetjük az 1,7 magnitúdós Elnath csillagot a horizont felett 35 fokkal.
Február 9.
Együtt áll a 92%-os fázisú Hold a Marssal az esti égen, 20:18-kor. A két égitest mindössze 12'-re lesz egymástól, a horizont felett 63 fokkal.
Február 10.
Négyszög a hajnali égen: 4:00-kor 3-5 fokos oldalhosszúságú négyszöget alkot a Mars, a 94%-os fázisú Hold, valamint az Ikrek csillagkép két legfényesebb csillaga, a Castor és a Pollux. Mindez a horizont felett 20 fokos magasságban látszik majd.
Február 12.
- A Neptunusz „kettőscsillagot” alkot a HD 224037 jelű csillaggal. A jelenség különlegességét az adja, hogy a két hasonló fényességű égitest igencsak közel, 71"-re lesz egymástól. Mivel a Neptunusz látszó fényessége 7,8 magnitúdó, a vele együtt álló csillagé pedig 7,7 magnitúdó, a látványt távcsővel vagy binokulárral lehet megfigyelni. Este 7 órakor kiválóan látszik majd a két égitest színe közötti különbség: míg a Neptunusz kékes színű, a HD 224037 narancssárgás színben pompázik. A látványos jelenséget a bolygó lassú mozgása miatt nemcsak február 12-én, hanem az elkövetkező éjszakákon is megfigyelhetjük.
2. A 9,2 magnitúdós látszó fényességű (29) Amphitrite kisbolygó oppozícióba ér, tehát pályája során egy egyenesen helyezkedik majd el a Földdel, illetve a Nappal.
3. Bekövetkezik a telihold.
Február 13.
Hajnali 3:30 előtt egy perccel együtt áll a Hold és a Regulus, az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga. A két égitest körülbelül 1 fokos távolságban látszik majd egymástól, a horizont felett 37 fokkal. Aki nem szeretne ilyen sokáig fennmaradni éjszaka, az előző nap estéjén is megfigyelheti az égi párost. Bár akkor jóval távolabb lesznek egymástól az együttállás tagjai, szabad szemmel is könnyedén megfigyelhetőek, és így igen látványosak lehetnek.
Feburár 19.
Ezen az estén látszik a legfényesebbnek a Vénusz: 18:30-kor -4,9 magnitúdósnak fog látszani a 42,2”-os látszó átmérőjű, 23,1%-os fázisú bolygó. Ezen a napon kedvező lehetőség kínálkozik az Esthajnalcsillag felhőzetének részletes megfigyelésére.
Február 21.
Közel kerül egymáshoz a 46%-os fázisú félhold és a Skorpió csillagkép Antares nevű csillaga a hajnali égen, 5:30-kor. A két égitest 2,1 fokos távolságban lesz egymástól, a horizont felett 15 fokkal. Ekkor a Holdat könnyedén észrevehetjük, és mellette pompázatos látványt nyújt a Skorpió csillagkép legyezőalakzata.
Február 24.
- Naprendszerünk összes bolygója felsorakozik az esti égen 18:00-kor következő sorrendben: Merkúr–Szaturnusz–Neptunusz–Vénusz–Uránusz–Jupiter–Mars. Az első két bolygó a horizont felett mindössze 4-5 fokkal látszik majd, így megfigyelésük nem egyszerű, a Neptunuszhoz pedig még várni kell 15-20 percet, hogy kellően sötét legyen a távcsöves megfigyeléséhez.
- A Mars retrográdból direkt irányú mozgásba fordul.
Február 25.
- Hajnali 5:55-kor, a polgári szürkület kezdetén megfigyelhetjük a 10%-os holdsarlót a horizont felett 2 fokkal.
- A Merkúr és a Szaturnusz egymástól 1,5 fokos távolságba ér 18:00-kor, a horizont felett 5 fokkal. Ekkor megkezdődik a Merkúr legjobb esti láthatósága, az alig 1,5 fokos gyűrűhajlású Szaturnusztól azonban búcsút kell vennünk egy időre.
Február 28.
Szoros együttállásba kerül 18:40-kor a Vénusz sarlója és a HD 2454 jelű, 6,1 magnitúdós látszó fényességű csillag. A két égitest a közelség idején 8,6'-es távolságban lesz egymástól, a horizont felett 17 fokos magasságban.
A bolygók februári láthatósága
Merkúr: Február 9-én bekövetkező felső együttállása után távolodni kezd a Naptól. Naplemente után a Merkúr idei legjobb esti láthatóságában gyönyörködhetünk. Február 25-én, a Szaturnusszal való együttállásakor a 85%-os, 5,7"-es és még -1,2 magnitúdó fényességű fogyó Merkúr már 5 fokos magasságban figyelhető meg a polgári szürkület végén.
Vénusz: Fényességével uralja az esti szürkületet a Halak csillagképben. Február 5-én éri el tavaszi láthatóságának legmagasabb pontját: a 35%-os és -4,8 magnitúdós bolygó 32 fok magasságban pompázik a polgári szürkület végére, ugyanekkor együtt áll a halvány Iris kisbolygóval. Február 19-én éri el legnagyobb fényességét -4,9 magnitúdónál, a 23,4%-os Vénusz-sarló ekkor 42"-es. Ekkor készíthetjük a legrészletesebb Vénusz-észleléseket: a korong ugyanis már igazán nagy, a fázisa pedig még nem túl kicsi ahhoz, hogy sok izgalmas felhőalakzat is látható legyen rajta. Február 28-án 8,7'-re lesz a HD 2454 jelű, 6,1 magnitúdós látszó fényességű csillagtól.
Mars: Oppozíció utáni hónapjában magasan ragyog az Ikrek csillagképben a jókora és fényes bolygó. Február közepén 21:00 óra után delel, egészen kedvező, 68,5 fokos magasságban, és hajnali fél hatig az égen tündököl. A -0,6 magnitúdós vörös bolygó 96%-os és 12,2"-es korongú. Február 9-én szoros, 12'-es együttállásba kerül a Holddal, 24-én retrográdból direkt mozgásra vált.
Jupiter: Kiválóan megfigyelhető az esti égen a Bika csillagképben, nem sokkal a szürkület beállta után delel 64 fokon. A Jupiter -2,4 magnitúdós fényességével csak a Vénusz vetekszik. A 41"-es korongja hemzseg a részletektől, a holdjaival együtt megfigyelésre csábít minden bolygókedvelőt!
Szaturnusz: közeledik a Nap felé. Február elsején még 16 fokos magasságban látszik a navigációs szürkület végén 1,1 magnitúdós fényességével a Vízöntő csillagképben, a február 25-ei, Merkúrral való együttállása viszont már a láthatósága végét jelenti. Ekkor a navigációs szürkület közepén már csak 2 fokkal látszik a látóhatár fölött a 15,8”-es korong. Gyűrűje igen vékony, ahogy billen a március 23-ai gyűrűátfordulás felé. Február végén már csak +1,5 fokos a gyűrűhajlás.
Uránusz: Még kiválóan megfigyelhető az apró zöldes planéta, a Kos csillagképben, hiszen a hónap közepén, a navigációs szürkület végére alig ér túl a delelésén, még 59 fokos magasságban ragyog. A 3,6"-es korongú, 5,7 magnitúdós látszó fényességű bolygó észlelésre invitál bennünket.
Neptunusz: A Szaturnuszhoz hasonlóan közeledik a Naphoz. Február közepén a szürkület végén még 15 fokos magasságban észlelhetjük a Halak csillagképben. Február 12-én szoros, 71"-es együttállásba kerül a 7,7 magnitúdós HD 224037 csillaggal, amelynek látványosságát több napig megfigyelhetjük. A 2,2"-es korongú, kékes planéta látszó fényessége 7,8 magnitúdó.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet