A galaktikus birodalom mint a társadalmi szerveződés legmagasabb szintje sok tudományos fantasztikus műben, többek között a nagy klasszikusok közé sorolt Alapítvány-trilógiában is megjelenik. Bár más ismert művekben, például a Star Warsban is hasonló szintű hatalom fogja össze a Galaxis népeit, az Alapítvány egy ennél jóval kidolgozottabb formában mutatja meg ezt a koncepciót. Éppen ezért következő cikkünkben az Alapítvány világára, és a benne megjelenő galaktikus birodalomra fókuszálunk.
Isaac Asimov 1941-ben kezdte el az Alapítvány-trilógia megalkotását. Az első könyv, az Alapítvány című, egymással lazán kapcsolódó novellákból áll, míg a második és harmadik könyv, amelyek rendre az Alapítvány és Birodalom, illetve Második Alapítvány címet viselik, hosszabb lélegzetű, a regény műfajába tartozó művek. E könyvek fő témája egy galaktikus szintű birodalom felemelkedésének, majd bukásának bemutatása, s a tudományos fantasztikus elemeken kívül hangsúlyos szerepet kapnak benne társadalmi és pszichológiai kérdések is.
Ebben az elképzelt világban az emberiség eljutott arra a technológiai fejlettségi szintre, hogy nemcsak a Naprendszert, hanem más csillagok bolygóit is benépesítse, és ezek között kiépítsen egy fejlett kommunikációs rendszert, amelynek segítségével a lakott bolygók kapcsolatban állnak egymással. A galaxisban igencsak elterjedtek a nano- és atomtechnológiát használó erőművek, illetve járművek is, amelyek mindennapi könnyedségűvé teszik többek között a csillagközi űrutazást is.
Ám a magasan fejlett technológia mellett a társadalom mintha megragadt volna a feudalizmus szintjén: a galaxist egy önkényuralmat gyakorló császár irányítja a Trantorról, a központi bolygóról, akinek hatalmát rendkívüli katonai ereje tartja fenn. Ez bizonyos értelemben párhuzamot mutat az ókori Római Birodalommal. Maga az irányító szervként jelen lévő Trantor egy bolygó méretű város, amely a Galaxis központi vidékén foglal helyet. Sebezhetősége abban rejlik, hogy élelmiszer-ellátása a környezetében lévő, kifejezetten a mezőgazdaságra specializálódott térségektől, másik bolygóktól függ. A Trantoron ugyanis aránylag kevés a zöld terület, az egész bolygót felhőkarcolók borítják, s lakosságának jó részét is a társadalmi és politikai elit, illetve a császári udvartartás teszi ki. Emellett a galaxis irányításához szükséges központi adminisztratív szervek is itt kapnak helyet, illetve az Egyetemi Könyvtár, ahol a galaxis hatalmas tudásanyagát gyűjtik össze.
Mint ahogy annak idején a Római Birodalmat, úgy az Alapítvány-könyvek birodalmát is rendkívül nehéz összetartani, így miután eléri végleges méreteit, és meghódítja csaknem az egész galaxist, hanyatlásnak indul. Ehhez a folyamathoz hozzájárul többek között a központosítás túlzott mértéke és az adminisztráció karót nyelt rugalmatlansága. Emellett nagy szerepet játszik az oktatás, illetve a kutatás színvonalának fokozatos csökkenése is: eddigre ugyanis olyan hatalmas tudásanyag gyűlt össze a Galaxisban, hogy lehetetlen átlátni a nagy egészet, és így a legtöbben csak egy adott, szűk területhez értenek, anélkül, hogy meglátnák az összefüggéseket az egyes tudományterületek között. A túlzott specializáció az emberek egymástól való függéséhez és bizonyos tudásanyagok végleges feledésbe merüléséhez vezet.
Látképek a Trantor bolygóról.
Alapítvány történetének egyik legnagyobb hatású főszereplője Hari Seldon, a pszichohistóriának nevezett tudomány megalkotója és atyja. Ő ugyanis igyekszik a Galaxisban lejátszódó társadalmi, pszichológiai és tudományt érintő folyamatokat egészében átlátni a matematika eszköztárát használva. Ez a tudományág azt a célt tűzte ki, hogy az embertömegek viselkedését, társadalmi reakcióit a lehető legnagyobb pontossággal megjósolja és előre jelezze. Mivel Seldon felismerte a birodalom hanyatlását és az azt kiváltó okokat, a pszichohistória segítségével igyekszik egy olyan jövő és afelé vezető út kiszámítására, amelyben a bukás elkerülhetővé válik. Seldon terve azonban sokaknak nem tetszik, így a vezető szervek igyekeznek eltenni őt láb alól, jóslatait pedig a feledés homályába taszítani. Ilyen módon Seldont néhány követőjével együtt száműzik a Galaxis peremvidékére, a Terminus nevű bolygóra, nem is sejtve, hogy ezzel valójában az ezt pontosan előre látó Seldon kezére játszanak.
A Terminus bolygó.
A Terminus bolygó ugyanis igen messze helyezkedik el a Birodalom szívétől, és ilyen módon az oda érkezőknek kiváló lehetőségük adódik az önállósulásra és egy, a központi irányítástól teljesen független, új elveken alapuló társadalom létrehozására. Ezzel kezdetét veszi a Seldon-tervnek nevezett nagyszabású projekt, amelynek fő célja tehát a Galaktikus Birodalom végső bukásának megelőzése. Ennek legfontosabb elemeit Seldon az ismeretalapú társadalom kialakításában látja, amelynek megteremtéséhez létrehozza az enciklopédisták közösségét, akik az Encyclopedia Galactica nevű gyűjteménybe igyekeznek összegyűjteni az emberiség legfontosabb ismereteit. A terv későbbi célja az, hogy egy, a megszerzett tudáson alapuló Második Birodalmat hozzon létre, amelynek központi irányító szerve az Alapítvány lesz, a Terminus bolygón.
Hari Seldon, a pszichohistória atyja.
Seldon azonban nem bízza tervét a véletlenre: a Terminuson nyíltan létrehozott Alapítvány mellett megalakítja a sokáig titokban tevékenykedő Második Alapítványt is, amelynek helyszínét évszázadokig homály fedi. Ez a Második Alapítvány segíti az Első Alapítvány céljait a háttérből a technológia helyett a szellemi képességek fejlesztésével.
A Seldon-terv tehát magában foglalja a galaxis feletti hatalom megszerzésének és megtartásának mikéntjét, amelyhez segítségül hívja a technológia és a kereskedelem mellett a vallási szintre emelt tudományt. A tudomány-vallás kifejezés ennek szemléltetésére jelenik meg a műben, amely magában foglalja azt, hogy a tudományt mint egyfajta vallási eszközt is használják arra, hogy ezzel a tömegek gondolkodásmódját és ideológiáját befolyásolják. Ezen bombabiztos alapokon nyugszik tehát az új társadalom, amelynek nagy léptékben előre jelezhetőek és kivédhetőek a válsághelyzetei a pszichohistória matematikai jóslatainak használatával.
Seldon remekműve azonban egy bizonyos dolgot nem vesz figyelembe: egyként kezeli a társadalmat mint emberek tömegét, s jóslatai nem térnek ki egy különleges képességekkel felruházott egyén lehetséges megjelenésére. Egyszercsak azonban születik egy mutáns, akinek neve Öszvérként terjed el a Galaxisban, s ő egy személyben keresztülhúzza ezeket a precíz számításokat, s a Terv végső bukásához vezet.
.jpg)
Az Öszvér.
Isaac Asimov egy nagyívű, mélyen szántó könyvsorozatban bontakoztatja ki tehát zsenialitását, így az Alapítvány-trilógia nem véletlenül tartozik a legnépszerűbb sci-fik közé. Elolvasása mindenkinek ajánlott, aki szereti a bonyolult, elgondolkodtató történeteket, amelyek egyesítik magukban a tudományos problémákat, a társadalmi és pszichológiai kérdéseket, és mindezek mellett mesterien átszövi azokat egy elképzelt jövő fantáziavilága. 2021-ben megjelent egy televíziós sorozat is, amely az Alapítvány címet viseli, annak szereplői, története és világa azonban gyökeresen eltér az Asimov által megalkotott univerzumtól. Éppen ezért a sorozat megnézése kiábrándító élmény lehet azok számára, akik a könyveket feldolgozó vizuális élményre vágytak.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet