Megtörténhet ez különleges járművekkel és hajtóművekkel, bolygóközi ugrásokkal, térhajlítással, féreglyukon keresztül, de akár az elme erejével is. A Star Warshoz vagy Hamilton Nemzetközösség univerzumához hasonló klasszikus science fiction könyvekben filmekben az ilyenfajta utazás a mindennapok részét képezi. Szintén megjelenik az utazásnak a fénynél gyorsabb formája a Dűne könyvek univerzumában, ez azonban az előzőektől eltérő, különleges mechanizmus segítségével valósul meg. Jelen cikkünkben bemutatjuk azt, hogy miként találkozik a spiritualitás a tudománnyal, és hogy e kettő egyvelege hogyan segíti hozzá a Dűne embereit a csillagközi űrutazáshoz.
A Dűne című, 6 részes könyvsorozat Frank Herbert világhírű alkotása, amelynek első könyve az 1960-as években látta meg a napvilágot. Később a rajongói tábor rohamos bővülése több kiegészítő képregény, novella, könyv, film, illetve sorozat elkészítéséhez vezetett, amelyek fokozatosan bővítik ezt a bámulatosan megalkotott univerzumot. Ezen művek közül sok nem vált a Star Warshoz hasonlóan ismertté, ám az kétségkívül igaz, hogy a 2021-ben megjelent Dűne film nagy sikert aratott a nézők körében.
Ha műfajilag szeretnénk besorolni a Dűnét, talán nem is a science fiction, hanem inkább az űr-fantasy műfajába sorolhatnánk, hiszen a klasszikus tudományos-fantasztikus alkotásokkal ellentétben itt hangsúlyos szerepet kap a misztérium, illetve a spiritualitás is a fizika mellett, többek között a csillagközi űrutazásban is.
Ebben a világban ugyanis az űrutazást sokan egyfajta varázslat vagy ötödik erő néven értelmezik, és vallási jelentőséget tulajdonítanak neki. A Dűne vallásáról írt függelékben a következő sorokat olvashatjuk az űrutazás kapcsán: „Van egy ötödik erő, ami vallásos hitté formálódott, de a hatása oly univerzális és mély, hogy megérdemli, hogy külön erőként hivatkozzunk rá. Ez pedig az űrutazás”. Ez az idézet remekül szemlélteti azt a jelenséget, hogy az ember által a világegyetemről alkotott kép kialakításában nagy szerepet kapnak a szellemi energiák is a tudományok mellett.
Ahogy sok más alkotásban is, a Dűne esetében is két lehetséges módja létezik a csillagközi űrutazásnak: konvencionális, avagy bolygóközi utazás, a fény sebességénél lassabban, illetve csillagközi űrutazás a fénynél gyorsabban. Az előbbi amellett, hogy biztonságosabb, magával hordozza azt a hátrányt, hogy jóval lassabb, az utóbbi viszont számos veszélyt rejt magában.
A fénysebességnél gyorsabban történő utazást a Dűne univerzumában évezredeken keresztül a Navigátorok céhe biztosította, amely előteremtette az utazáshoz szükséges szerkezeteket, illetve szellemi feltételeket. Itt ugyanis az utazáshoz egy speciális térhajlító berendezés mellett minden esetben szükséges volt egy navigátor jelenléte, aki mentális energiáinak segítségével meggörbíti a téridőt, és ilyen módon az űrhajót képes az egyik pillanatól a másikra a galaxis egy távoli pontjára repíteni.
Ha a tér meghajlítását szemléletesen szeretnénk elképzelni, vegyünk magunk elé egy papírlapot. Ezen a papírlapon jelöljünk meg két pontot, egy kiindulási pontot, ahonnan szeretnénk eljutni egy végpontba. Ha feltesszük magunknak, hogy melyik a legrövidebb út a két pont között, először az egyenes juthat eszünkbe. De mi történik akkor, ha meghajlítjuk a lapot úgy, hogy a két pont egymás fölé kerül, majd átszúrjuk a papírt? Így mindjárt közelebb kerülnek egymáshoz, vagy adott esetben össze is érnek ezek a pontok!
Ilyesféle térhajlítás képességét birtokolják tehát a Dűne navigátorai, amelyhez mentális energiáikat használják. Ezt az energiát az úgynevezett fűszer hatásának köszönhették, amelyet egyfajta narkotikumhoz is lehet hasonlítani. Ennek alkalmazásával a navigátorok hatalmas szellemi energiát képesek felszabadítani, amellyel kiterjedhet a tudatuk, és különleges számítások elvégzésére válnak képessé. Maguk a navigátorok születésükkor humanoid formájú lények voltak, a fűszer mellékhatásaként azonban furcsa, mozgásképtelen, amorf alakot vettek fel.
Ebben a világban a navigátorok megjelenése előtt a fénynél gyorsabban történő utazás igen veszélyesnek bizonyult: minden 10 hajóból csupán 1 érkezett el megfelelően célállomásáig. Éppen ezért a Navigátorok céhe politikailag és gazdaságilag is kiemelt jelentőségűvé vált. Később azonban, az Atreides Birodalom bukását követően kifejlesztettek egy olyan térhajtóművet is, ami nem igényelte működéséhez a navigátor személyes jelenlétét, és ez a Navigátorok céhének hanyatlásához vezetett.
Mint ahogy említettük, a navigátor önmagában nem volt elég ahhoz, hogy a fénysebességnél nagyobb sebességet érjen el egy űrhajó: szükséges volt ehhez egy térhajtómű is, amelynek működése a Holzmann-effektuson alapult. Ez egy fiktív hatás, amely Holzmann, a Dűne világának híres fizikusa nevéhez köthető. Ezt a hatást a térhajtóművek mellett több eszköz is kihasználja.
Erre példa az emberek jó részénél jelenlévő személyes pajzs, amelynek bekapcsolása egyfajta erőtér megjelenését eredményezi. Ezen az erőtéren nem tudnak áthatolni a lézerfegyverek gyors lövedékei, viszont a lassabban mozgó tárgyak, például valakinek az ökle vagy akár egy tőr, akadálytalanul áthalad rajta. Ezért is lehetséges az, hogy ilyen fejlett világban a harcokat mégis gladiátorokhoz hasonlóan puszta kézzel vagy kézi fegyverrel vívják a szereplők.
Egy másik érdekes példa a szintén a Holzmann-effektust felhasználó szuszpenzor, amely ezt a hatást kihasználva kioltja a gravitáció hatását. A könyvekben gyakran jelennek meg az úgynevezett szuszpenzorlámpák, amelyek kis fénygömbökként lebegnek a sötétségben.
Talán ez a rövid leírás megmutatta azt, hogy sok egyéb aspektusa mellett a csillagközi űrutazás is igen különleges formában jelenik meg a Dűne univerzumában, és éppen ezért érdemes elolvasni a könyveket akár többször is, hiszen minden alkalommal találhatunk benne érdekes újdonságokat. Megismerhetünk egy precízen kidolgozott világot annak technológiájával, történelmével, vallásával együtt, s színes jellemek kibontakozásának és fejlődésének követésével alkothatunk véleményt erről a fantázia és tudomány összefonódásával megalkotott, nagyszerű történetről.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet