Augusztus 13-tól azonban a Merkúr pályáján épp úgy helyezkedik el, hogy a Földről megfigyelhető legyen, ideális körülmények között akár szabad szemmel is láthatóvá válhat néhány percre. Kézi látcső vagy távcső segítségével viszont megpillanthatjuk a parányi planétát. Egy nagy nagyítású teleszkóp képes lehet a Merkúr sarló alakját is felfedni. Amatőrcsillagászok, figyelem!
A Merkúr
Naprendszerünk legkisebb bolygójának átmérője 1400 kilométerrel nagyobb, mint a Holdunké. Ugyanakkor tömege égi kísérőnkénél ötször nagyobb, ez a bolygó kémiai összetétele miatt van. A Merkúr teljes tömegének 70%-a nagyobb sűrűségű fémekből áll. A kicsiny bolygó átlagsűrűsége majdnem akkora, mint a Földé. A Merkúr jelentősen kisebb a Marsnál, a felszíni gravitációs vonzóereje viszont majdnem pontosan megegyezik a vörös bolygóéval.
A Merkúr a pályájának alakja miatt híres. A bolygó egy elnyúlt ellipszispályán kering, amelynek excentricitása ~0,2, a legnagyobb a naprendszerbeli bolygók közül. A pálya legközelebbi pontján 46 millió kilométerre van a csillagunktól, a legtávolabbin pedig 70 millió kilométerre. Extrém napközelsége több érdekes következménnyel is jár. Mintegy 88 nap alatt egy teljes keringést tesz meg. Két teljes keringés alatt viszont csak háromszor fordul körbe saját tengelye körül. Ezt forgás-keringés rezonanciának nevezzük, amelynek az értéke 3:2 a Merkúr esetében, és a Nap gravitációs árapályhatása hozta létre.
A Merkúr észlelése
A bolygó közelsége a Naphoz nem kedvez a földi megfigyelők számára. A Földről nézve a Nap és a Merkúr közötti maximális szögtávolság csak 28° lehet. Ahhoz, hogy teljes csillagászati szürkületről (sötét éjszaka) beszéljünk, a Nap középpontjának a horizont alatt legalább 18°-kal kell lennie. Egy egyszerű kivonással kiszámolható, hogy ekkor a Merkúr legfeljebb 10°-kal van a horizont felett, ha a Nap pályája merőleges a látóhatárra. Ez azonban jellemzően csak az Egyenlítő környékén lehetséges a Bak- és Ráktérítő között. Mivel mi magasabb földrajzi szélességen vagyunk, alacsonyabbra emelkednek a bolygók az égen. Magyarország a ~47°-os északi szélességi körön helyezkedik el, így a Merkúr a legnagyobb kitérésekor is maximum 5°-kal van a horizont felett a navigációs szürkületben (amikor a Nap 12 fokkal van a látóhatár alatt).
Ez azt jelenti, hogy a csillagászati szürkületkor nincs lehetőségünk a megtekintésére, viszont a navigácíós szürkületkor igen.
A Merkúr kedvező, nyár végi láthatósága
Augusztus 13-án reggel 05:04-kor a Merkúr 20%-ban lesz megvilágítva Napunk által. 1,1 magnitúdós fényessége miatt egy távcsőben könnyen észrevehető a keleti égbolton. Ugyanúgy, mint a Hold, a bolygó is sarló alakot ölt ilyenkor a Földről nézve. Ekkor a Merkúr még igencsak közel helyezkedik el a Naphoz, így a sarló észleléséhez elengedhetetlen egy távcső és a tereptárgymentes észlelőhely. A bolygó 6° magasan lesz, amikor még a szürkületben elcsíphetjük, mert utána a Nap fénye teljesen elmossa a Merkúrét.
Ahhoz, hogy ezt a jelenséget láthassuk, fontos elhagynunk a várost, és találnunk egy mezőt vagy magaslatot, ahonnan kelet felé semmilyen tárgy nem zavarhatja a látványt. Budapestieknek a Normafát ajánljuk (a Svábhegyi Csillagvizsgálóhoz közel), alföldieknek a síkságokat, ahol csak messze vannak tőlünk a fák, bokrok, dombok-hegyek között élőknek meg egy természetes kiemelkedés tetejét, esetleg egy kilátót.
A bolygó hajnali 4:18-kor lépi át a keleti horizontot, és 4:55-től válik megfigyelhetővé (5 fokkal a látóhatár felett). Ugyanezen reggelen még együtt áll a Jupiter és a Vénusz és ez a két bolygó könnyen észrevehető szabad szemmel, jóval a Merkúr fölkelte előtt. A fényes bolygópárostól balra lefelé keresendő a Merkúr.
Legnagyobb nyugati kitérés
Augusztus 19-én kerül legnagyobb nyugati kitérésbe a Merkúr. Ez azt jelenti, hogy ekkor kerül a Naptól a legnagyobb szögtávolságra a Földről nézve. Aznap a Merkúr 4:06-kor emelkedik a keleti látóhatár fölé, és 4:45-kor éri el az 5°-os magasságot, ekkortól már érdemes megfigyelni. A planéta 19-e reggelén +0,1 magnitúdós fényességével tiszta égboltnál szabad szemmel is látható lesz 05:12-ig (de egy kézi látcső azért hasznos segítség lehet a megtalálásában), miután a Nap túl magasra emelkedne. Később már csak nagyobb távcsőben észlelhető (akár napkelte után is).
A dichotómia görög eredetű szó, kettősséget, kettéosztást jelent. A csillagászatban akkor használatos, amikor egy égitest 50%-ban van megvilágítva. A félhold is ilyen jelenség, de nem használjuk a „Hold dichotómiája” kifejezést, helyette az első negyed vagy az utolsó negyed fázis a csillagászatilag helyes elnevezés a Hold 50%-os megvilágítottságára.
A Merkúr közelebb kering a Naphoz, mint a Föld. Minden olyan égitestnek, amely a Föld pályáján belül kering, van dichotómiája. A Merkúr esetében ez akkor következik be, amikor a Nap–Merkúr–Föld szög pontosan 90°. Az alábbi ábra bemutatja, hogy a legnagyobb nyugati kitérést követő dichotómia hogyan néz ki.
A Merkúr dichotómiája augusztus 21-én reggel 5:15-kor megfigyelhető egy távcső segítségével még a szürkületben. A műszer azonban nagy nagyításra kell, hogy képes legyen, mivel a bolygó látszó átmérője nagyon kicsi, mindössze 7,1 szögmásodperc. A telihold látszó átmérője 0,5°, azaz 1800”. Az alábbi kép jól mutatja, hogyan néz ki a Merkúr egy olyan távcsőben, amelynek látómezeje 0,04° (a Hold látszó átmérőjének 8%-a). A Merkúr nagyon-nagyon kicsiny korong, hiszen kis átmérőjű bolygó, és tőlünk nagy távolságban kering.
A kedvező láthatósági időszak vége
A Merkúr augusztus 13-a és 30-a között kerül olyan helyzetbe, hogy a Földről kedvezően megfigyelhető a szürkületben. A legnagyobb nyugati kitérést követően a bolygó elkezd araszolni a Nap felé, egyre nehezebbé téve a hajnali észlelését. 30-a után már annyira közel lesz a központi csillagunkhoz, hogy teljesen ellehetetlenítse a szürkületi megfigyelését, csak a nappali égen lesz rá esély. A bő kéthetes megfigyelési ablaka során azonban augusztus 20-án és 21-én közel kerül a Praesepe (M44) nevű nyílt csillaghalmazhoz, így egy kisebb távcsővel vagy akár binokulárral egy gyönyörű együttállást láthatunk.
Összegzés
Kicsi a bors, de erős. Bár nehéz megfigyelni, és ha sikerül is, lenyűgöző látványt tud nyújtani, és még érdekes is a Merkúr. Talán épp az a szép benne, hogy ha egyszer megtaláltuk az égen, elégedettség tölt el bennünket az apró fénypont láttán. Amennyiben valóban sikerül észlelnünk a bolygót, büszkék is lehetünk magunkra, hiszen egy nagyobb holdakhoz hasonló méretű kis planétát láthatunk tőlünk több millió kilométerre napfényben úszni.
Szerző: Márk Sebestyén, Amatőrcsillagász