Aki szeret korán kelni, megtekintheti a Vénusz és a Spica együttállását hajnali fél 6 után 5 perccel a szürkületi égen, aki azonban kevésbé szereti a hajnali ébredéseket, délután lehetősége nyílik egy másik jelenség megtekintésére. Délután fél 6-kor ugyanis a Hold és a Szaturnusz laza együttállásba kerül, s a két égitest között a tapasztaltabb észlelők távcsővel megfigyelhetik a Neptunuszt is. November 2-a vasárnapján tehát mindenképpen érdemes az eget kémlelni, hiszen nevezetes és jól ismert égitestek különleges helyzetének lehetünk tanúi.
Az első együttállás, amelynek főszereplője az Esthajnalcsillag, vagy ez esetben Hajnalcsillag, illetve a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga, a Spica, vasárnap 5:35-kor következik majd be. A két égitest a közelség pillanatában nagyjából 3,5 fokos távolságban látszik majd egymástól. A -3,9 magnitúdós látszó fényességű Vénusz viszonylag könnyedén észrevehető az égen a horizont felett még 3,5 fokkal is. Mivel azonban, ahogy a számok is mutatják, az égitest alacsonyan látszik majd, az észleléshez mindenképpen érdemes olyan helyet választani, ahol a keleti látóhatárt nem takarja mesterséges vagy természetes akadály. A Vénusz megtalálása után a Spica valamelyest halványabb, 1,0 magnitúdós látszó fényességű, kék színű fénypöttye is felötlik, mégpedig Esthajnalcsillagunk alatt jobbra, tehát még közelebb a horizonthoz.
A nap első észlelése tehát a korán kelés mellett igényel némi szerencsét is, hiszen fontos, hogy a látóhatár közeli égboltot ne takarják sem felhők, sem földi akadályok. Azonban aki éppen ébren van az együttállás idején, széppé teheti reggelét.
Ha borult idő volt hajnalban, vagy valakinek nem jutott ideje és energiája megfigyelni a reggeli együttállást, lehetősége lesz a csillagászati észlelés pótlására délután 17:30-kor is. Ekkor ugyanis a 88%-os fázisú Hold a Szaturnusz 5,4 fokos közelségébe ér a horizont felett 23 fokkal. A Holdat egyszerűen megtalálhatjuk az égen, s mellette jobbra lefelé látszik a fényes Szaturnusz.
Akinek van távcsöve vagy binokulárja, bátorítjuk a bolygó, illetve a Hold közelebbi megfigyelésére is, illetve felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a két objektum között távcsővel észrevehető a szabad szemmel láthatatlanul halvány Neptunusz is a Holdtól 1,5 fokra, amelynek megkeresése azonban némi észlelési tapasztalatot igényel.
November második napja tehát két lehetőséget is nyújt a csillagászat iránt érdeklődőknek az égbolt szemlélésére. Az együttállások közül egyértelműen a másodikat figyelhetjük meg egyszerűbben, mind az időpontjából, mind a látóhatár feletti helyzetéből kifolyólag.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet