Bár sokan csak a Göncölszekeret ismerik fel az égen, azzal mindenki tisztában van, hogy „fényes csillagok” nem látszanak egymáshoz „rendkívül közel” – különben ez is olyan széles körben ismert volna, mint a Göncöl. Az idézőjelek indokoltak, elvégre az, hogy mi számít fényesnek, illetve rendkívül közelinek, nem egzakt fogalmak.
Mélyedjünk bele a témába kissé jobban is.
A paradicsom zöldség vagy gyümölcs? 18 vagy 21 éves kortól vehetünk alkoholos italokat, esetleg soha, hiszen törvényileg tilos? Mi a különbség a meteoroid és az aszteroida között? Mekkora egy méter? Ezek úgynevezett definíciós kérdések, nem adható rájuk igaz vagy hamis válasz. Érvek szólnak egyik vagy másik válasz mellett, mint a paradicsom vagy az alkoholfogyasztás esetén, de lehetnek teljesen önkényes és ad hoc definíciók is, mint a meteor és aszteroida közötti különbségtételnél vagy a méter hosszánál. A lényeg a közmegegyezés: amíg mindenki egyetért abban, mit értünk alattuk, nincs probléma – mély természeti okot azonban ne keressünk mögöttük.
Így vagyunk a csillagászati együttállásokkal is. Hogy két objektum közötti fél, negyed vagy három fokos látszó távolságot nevezünk együttállásnak: erre nem adható egzakt válasz.
Miért érdekes akkor ez az egész, és miért írunk róla? A válasz profán és egyszerű: azért, mert ígérjük, hogy aki július 28-án este felnéz a déli égboltra, az valami szépet lát majd. Az égnek van pusztán esztétikai értéke: l’art pour l’art, l'astronomie pour l'astronomie!
Mit láthatunk majd?
Az Antares, a nyári égbolt egyik fényes csillaga, a Skorpió csillagkép legfényesebbje együttállásba kerül a növekvő Holddal. A páros egy binokulár segítségével már szürkületkor megkereshető, s ahogy a Nap egyre mélyebbre úszik a horizont alatt, úgy lesz a két égitest is egyre látványosabb.
21:30-kor már akár szabad szemmel is megláthatjuk, a páros látszó távolsága ekkor 37 ívperc lesz (ez kicsivel nagyobb, mint a Hold szögátmérője). Fontos észben tartanunk, hogy a Hold nagyon alacsonyan jár, ekkor 16 fokkal tartózkodik majd a horizont felett, vagyis kitakarásmentes déli égboltra lesz szükségünk.
Az együttállást jó szeműek azbad szemmel is észrevehetik, de a dagadó Hold fénye megnehezíti a vörös csillag megpillantását. Az Antarest A hold jobb (nyugati) oldalán kell keresnünk, a déli pólusával egy magasságban. Ha mégsem látnánk szabad szemmel, vegyünk elő egy kézi binokulárt, mellyel teljes pompájában feltűnik az együttállás. Persze próbálkozhatunk széles látómezejű okulárral felvértezett távcsövek használatával is, azonban mindez már csak hab a tortán.
Mátyás király csillaga
Mi is tulajdonképpen az Antares? Nevének etimológiája sokáig vita tárgyát képezte, a kérdés azonban mára eldőlt: a görög Ἀντάρης, anti-Árész kifejezésből ered, amit magyarra gyakran Ellenmarsként fordítanak. Árész a görög mitológia hadistene, az ő római megfelelője Mars. A görögök a Mars bolygót máig Árésznek hívják, és így volt ez két évezreddel ezelőtt is, majd vélhetően ezt vették át a rómaiak. Honnan jön tehát az Antares, Ellenmars? Onnan, hogy megjelenése (fényessége, vörös színe) a Marséhoz (Árészhoz) hasonlatos, a hadistennel vetekszik. Mars ellenfelet lelt hát e csillagban, hiszen az már-már bitorolja küllemét. Így vélekedtek legalábbis az ókoriak.
Ma már tudjuk, miért vérvörös valójában az Antares színe (amitől aztán igazán passzol otthonához, a Skorpióhoz): tudniillik ez a csillag egy 12 naptömegű vörös szuperóriás. Sűrűsége persze sok ezerszer kisebb a Napénál, hiszen a 12-szeres tömegnövekedésre 700-szoros (!) sugárnövekedés, vagyis másfél milliószoros (!) térfogatnövekedés jut. A csillagóriásnak jelenleg nincs ismert exobolygója.
550 fényévre található tőlünk, ami azt jelenti, hogy a szemünkbe érkező fény 1473-ban indult útnak. Kontextusba helyezve: Európa és Amerika népei ekkor még semmit sem tudtak egymásról, Bizánc már húsz éve elesett, Kopernikusz pedig éppen csak megszületett februárban. A harmincadik életévét betöltő I. Mátyás király nehéz időket élt, ugyanis épp, hogy elhárította a Vitéz János és Janus Pannonius által szervezett puccsot, amelyet Mátyás zsarnoki hatalomgyakorlása miatt szerveztek ellene (az eseményeket egy kiváló rádiójáték dolgozta fel 1984-ben fel Janus és Mátyás címen, mely itt elérhető).
Az Antaresen még híre-hamva sincs a mohácsi vésznek!
Itt a vége, de ne fuss el véle, hanem inkább olvasd el:
Zárásul következzen egy rövid összefoglaló legfontosabb tudnivalókról:
- az együttállás időpontja július 28-a este, szürkületkor már láthatóvá válik a Hold és Antares párosa
- a jelenséghez déli irányba kell fordulnunk, megfigyelését egy binokulár megkönnyíti
- mivel csupán 16 fok magasan látszik majd a páros, nyílt, kitakarásmentes déli horizontú helyet kell keresnünk a sikeres észleléshez
Akad vajon bárki, aki ezek után ne menne ki pár percre az ég alá gyönyörködni kicsit?
Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló