Ezekben a napokban nemcsak egyetlen együttállást figyelhetünk meg, kezdve a 25-i libasorral, folytatva a 27-i kettős együtállással, amely jelen cikkünk témája is egyben, s végül a 29-i Mars–Jupiter közösködés zárja a sort.
Néhány gyors adat, illetve emlékeztető az együttállások mibenlétéről: egy együttállás során a földi megfigyelő éppen szerencsés szögben lát rá a Naprendszer égitestjeire, amelyek látszólag közel kerülnek egymáshoz. Ez nem jelent valódi közelséget: nem kell félni sem a bolygók összeütközésétől, sem az égi mechanika hirtelen megbolydulásától, pusztán optikai jelenségről van szó.
Miért olyan érdekes ez? – kérdezhetné a laikus. A válasz igen prózai: hát azért, mert szép!
Mit látunk?
Május 27-én hajnalban a Vénusz (fényesége -4 magnitúdó, vagyis a Nap és Hold utáni legfényesebb objektum az égen) mindössze 1,1 fokra közelíti majd meg a 10,6%-os holdsarlót. Más szavakkal: a vékonyka holdsarlótól két holdátmérőnyire fog pózolni a szépséges Vénusz! Ha van olyan olvasónk, aki még soha életében nem látott saját szemével bolygót (és ez nem szégyellnivaló, mindent el kell kezdeni valamikor – a Svábhegyi Csillagvizsgáló egyik fő célja éppen ennek a kezdőlökésnek a megadása), most ne habozzon korán kelni és kimenni az ég alá, ilyen könnyen bolygóra lelni ugyanis nagyon ritkán lehet.
Ha van potenciálisan érdeklődő ismerősünk vagy kisgyermek a családban, ne habozzunk szólni neki!
Hogyan figyeljük meg?
Nos, az együttállások hálás jelenségek, ugyanis a két szemünkön, jó horizonton és tiszta égen kívül más nem kell hozzá. Jelen esetben a bűvös szám a 8: hajnali 4 óra 20 perckor ugyanis a keleti horizont felett 8 fokkal fog majd tartózkodni a Hold–Vénusz páros, tehát mindenképpen olyan helyről kell megfigyelni őket, ahol ez a magasság nincs kitakarva. Magyarország igen sík területű vidék, így erre (legalábbis pusztán statisztikailag) jó esélyünk van…
Érdemes a hajnali hideg ellen legalább egy kapucnis felsővel készülni, és már legalább 4 órakor a helyszínen lenni. A kelő Nap fénye fokozatosan elnyomja majd az égitesteket, ugyanakkor ha már hajnalban odakint leszünk a természetben, érdemes lehet beiktatni a programba a napfelkelte megnézését is, hogy minél több élményt gyűjtsünk.
Mi várható még?
Eseménydús hónap végéhez érünk, lezárásként egy igazi extravaganzával: 29-én hajnalban a Mars–Jupiter páros kápráztat majd el minket, mindössze 37 ívperces (kb. egy holdátmérőnyi, meg még egy kicsi) szeparációjukkal csodálatosan fognak virítani a hajnali égen.
Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló