késő este negyed 12-kor ugyanis együttállásba kerül a Hold, és a Mars az Ikrek csillagképben a nyugati égbolton. A Hold megtalálása ezúttal igen egyszerűnek ígérkezik, hiszen nem vékonyka sarlóként figyelhetjük meg, hanem D-betűt formázó, dagadó félholdként. Onnan pedig csak egy apró lépés a Mars megtalálása, hiszen az is igen fényes, és vöröses színéről is könnyedén megismerhető. Mindenkit biztatunk tehát ezen a tavaszi estén, hogy nézzen fel az égre, és keresse meg a Holdat!
A legszorosabb együttállás pontos időpontja 23:15, amikor is a két főszereplő égitest 1,3 fokos közelségbe kerül a nyugati horizont felett 42 fokkal. A 0,5 magnitúdós látszó fényességű Mars az 58%-os fázisú félhold alatt balra lefelé látszik majd, így könnyedén észrevehető a Hold mellett. A két égitest az Ikrek csillagképben látszik majd, így annak Pollux és Castor nevű csillaga is viszonylag közel látható a pároshoz. Ezt a konstellációt érdemes lesz áprilisban később is megfigyelni, ugyanis április 10-én a Pollux és a Castor épp egy vonalban látszik majd a Marssal, ami szintén ritka látványt nyújt majd.
Bár említettük, hogy az együttállás megfigyeléséhez nem szükségeltetik távcső, akinek mégis van, mindenképpen vegye szemügyre közelebből az együttállás résztvevőit. A holdi kráterek megfigyelése mindig izgalmas feladat, és emellett nem igényel sok észlelési tapasztalatot. Szintén érdekes lehet a Mars szemrevételezése is, hiszen a 7,9”-es korongján egy nagyobb távcsővel még megfigyelhetők a részletek, például az északi pólussapka is.
Felhívnánk a figyelmet arra, hogy a Mars könnyen megtalálható a hónap során az esti égbolton, így nem csak ezen az estén érdemes megkeresni, hanem derült idő esetén máskor is. Az április 10-i együttállás után 16-án aphéliumba kerül a bolygó, ami azt jelenti, hogy pályája során a lehető legtávolabb ér a Naptól, és emellett csillagokkal való együttállást is produkál. Ne csüggedjen tehát az sem, akinek nem sikerül április 5-e estéjén meglesni a Hold-Mars párost, mert a hónap során a Mars még magasan jár az égen, és könnyen megtalálható szabad szemmel is.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet