Január 18-án a legzöldfülűbb laikus is könnyedén megállapíthatja, hol is van a Jupiter az égen: Naprendszerünk legnagyobb bolygója ugyanis alig két fokra közelíti meg a mindenki által jól ismert Holdat!
Csillagászati értelemben nem különösebben ritka eseményről van szó: a borítóképen látható együttállást például szinte napra pontosan hét éve, 2017. január 19-én fényképezték.
De a Magyar Csillagászati Egyesület észlelésfeltöltő oldalán számos hasonló képet találunk. Alább a legszebbek közül válogattunk néhányat.
Hegyi Imre fényképén a dagadó Holdat láthatjuk, tőle balra alig két és fél fokra látszik a Jupiter, a szemfülesebbek a négy, szabad szemmel természetesen nem látható Galilei-holdat is észrevehetik.
De a Jupiter és a Hold közeledése nem állt meg itt. Nézzük csak meg Cseh Viktor négy héttel később készült képét!
A Jupiter ekkor már túlhaladt maximális holdközelségén (8 ívperc távolságra), de még mindig igen impozáns látványt nyújtott a páros, bőven egy látómezőben látszottak.
De az élet nem állt meg 2019-ben. Jött a járvány, erre nem szívesen emlékezünk: persze legalább adatott pár égi szépség is.
Kecskés Julianna 2020. április 15-én telefonnal örökítette meg a Szaturnusz-Jupiter-Hold triászát.
A zsámbéki romtemplomot sajnos szeretett romantikus formájában többé nem sokáig láthatjuk, úgyhogy aki randevút tervez a csillagos ég alá, az mielőbb tegye meg. Egy ilyen alkalom lehetett 2021. augusztus 20-a, amit Ábrahám Tamás örökített meg.
Balázs Gábor csillagász Piszkéstetőn teljesített szolgálatot 2023. február 22-én, amikor a Vénusz–Hold–Jupiter triászt örökíthette meg.
Természetesen ez csak a jéghegy csúcsa, terjedelmi okokból itt nem tudunk minden felvételt bemutatni.
Az üzenet, amit közvetíteni szeretnénk, mindössze annyi, hogy a Jupiter és a Hold együttállása különösebben nem ritka, szinte évente bekövetkező esemény. Felmerül a kérdés, hogy akkor mégis miért írunk erről cikket.
Két okból. Egyrészt – mint a mellékelt ábrák mutatják – a jelenség nagyon esztétikus látványt nyújt, így akinek van lehetősége fényképet készíteni a duóról, annak érdemes lehet legalább megpróbálni.
Másrészt: az ilyen közelségek kiváló lehetőséget teremtenek, hogy a teljesen avatatlanok is megpillanthassák a Jupitert (illetőleg tudatában legyenek annak, hogy látják a Jupitert). Az esti égre felnézve nem amatőrcsillagász szemmel tudniillik a legkevésbé sem triviális, hogy melyik fényes pötty is a Jupiter, illetve a tapasztalat azt mutatja, hogy a telefonos applikációk használata is viszonylag nehéz tud lenni elsőre. Amikor azonban a Hold közelében egyetlen fénypont ragyog, azt nehéz eltéveszteni.
Január 18-án lehetőségünk lesz tehát egy nem ritka, de az égboltismeret szempontjából annál hasznosabb esemény mefigyelésére. Kisgyerekek számára jelenti talán a legnagyobb segítséget a Hold közelsége, hiszen még ha tudjuk is, merre van a Jupiter egy átlagos éjjelen, pozícióját – főleg laikusként – nehéz lehet elmagyarázni egy kisiskolásnak vagy óvodásnak.
Derült eget!
Borítókép forrása: Bajmóczy György felvétele 2017. január 19-én készült nem sokkal éjfél után Száron. MCSE észlelésfeltöltő.
Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász, Korábbi diákolimpikon
Svábhegyi Csillagvizsgáló