Egy új, erre irányuló tanulmány eredményei pedig megkérdőjelezik a velük kapcsolatos elméleteket.
A visszatérő nóvák
Amikor egy fehér törpecsillag szoros kettős rendszerben fejlődik egy másik csillaggal, előfordulhat, hogy anyagot szív el társától, amely a fehér törpe felszínére érve hirtelen fúziónak indul, és robbanásszerű felvillanást, úgynevezett nóvakitörést produkál. Léteznek visszatérő nóvák is, amelyek esetén az említett kitörés emberi időskálákon, tehát 1-100 évente megismétlődik.
![Egy nóvakitöréseket produkáló kettős rendszer művészi ábrázolása. (Forrás: [NASA's Goddard Space Flight Center/S. Wiessinger].)](/uploads/gallery/8/classical-nova-final-print-1762170931.jpg)
Jelenleg galaxisszomszédunkban, az Andromeda-galaxisban ismerünk a legtöbb visszatérő nóvát, amelyek közé tartozik a legrövidebb periódusú M31N 2008-12a is. Ez a nóva évmilliók óta mutat kitöréseket, amelyek kb. évente ismétlődnek, majd végül egyszer a jövőben az objektum jó eséllyel szupernóvaként felrobbanva éri el végzetét. A második legrövidebb periódusú, mindössze 2,5 évente ismétlődő, M31N 2017-01e jelű visszatérő nóvát 2017-ben fedezték fel, szintén az Andromeda-ködben. Ez utóbbi objektum azonban sok vitát robbantott ki az asztrofizikusok körében alacsony amplitúdójú kitörései és a többi ismert visszatérő nóvánál jóval gyorsabb fényváltozásai miatt. Emellett az M31N 2017-01e a társcsillagát tekintve is kakukktojásnak minősül: a legtöbb visszatérő nóva esetén a fehér törpecsillag társa egy szubóriás, vagy óriás csillag, az M31N 2017-01e-nél azonban valószínűleg egy B-típusú, tehát fiatal, forró csillag.
Az M31N 2017-01e érdekes természete
Hogy megértsék a természetét, a csillagászok több hullámhosszon is megvizsgálták a nevezett visszatérő nóva rendszerét a kitörések alatt, illetve között is. A mérési adatok vizsgálatával sikerült megállapítani, hogy a fehér törpecsillag társa valóban egy forró, nagy tömegű korai típusú csillag, ez azonban a felveti a következő problémát: az ilyen típusú csillagokról általában nem juthat át úgy anyag a társcsillag felszínére, hogy a tömegbefogás folyamata stabil maradjon, és így elősegítse a rendszeres nóvakitöréseket.
Akkor mégis pontosan milyen lehet a társcsillag? Miután a cikk szerzői feltették maguknak ezt a kérdést, arra a válaszra jutottak, hogy valószínűleg nem egy B, hanem talán egy Be-típusú csillagról lehet szó. Ezek gyorsan forgó, korai típusú, kékes színű csillagok, amelyek körül tömegbefogási korong található, és bizonyos tulajdonságaikat tekintve hasonlítanak a B-típusú csillagokra. Ha feltételezzük, hogy egy Be-típusú csillag szegődött a rendszerben található fehér törpe társául, megmagyarázhatóak a mért jellemzőket produkáló tömegátadási folyamatok. A gyakori nóvakitöréseket valószínűleg az okozza, hogy a társcsillag körüli korong nagyon közel van a fehér törpéhez. Ahhoz azonban, hogy biztosak lehessünk ebben, további mérések szükségesen az infravörös tartományon.
Az új tanulmány eredményei megmutatták tehát, hogy a visszatérő nóvákat alkotó csillagrendszerek koránt sem olyan egyszerűek, mint korábban hittük.
A cikk forrása: https://aasnova.org/2025/10/10/rapid-recurrent-nova-may-be-challenging-perceptions/
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet