Ebben az időpontban ugyanis két égi esemény történik meg egyszerre. Először is a Hold és a Szaturnusz szabad szemmel is látható módon kerül egymás közelségébe a Halak csillagképben, a délkeleti égen. Ha valaki az észleléshez magával viszi binokulárját is, a Neptunuszt is megfigyelheti a Holdhoz hasonlóan közel, mint a Szaturnusz. Ugyanebben az időpontban a Vénusz is együttállást produkál a Bika csillagképben található NGC 1647-es katalógusszámú nyílthalmazzal. Ez az együttállás azonban kicsit több észlelési tapasztalatot igényel, hiszen amellett, hogy az előzőnél némileg közelebb lesz a horizonthoz, távcső, avagy binokulár használatához kötött. Bár a Vénuszt könnyedén megtalálhatjuk szabad szemmel mint egy kirívóan fényes égi objektumot keleten, a közelében lévő nyílthalmaz nem látszik szabad szemmel, és a holdfény se kedvez most éppen a megpillantásában.
A kevésbé tapasztalt észlelőknek első körben a 72%-os fázisú Hold és a gyűrűs bolygó, a Szaturnusz együttállásának szabad szemes megtekintését javasoljuk július 16-a hajnalán. A két égitest ekkor a délkeleti horizont felett 36-38 fokkal látszik majd a Halak csillagképben, egymástól 4,1 fokos távolságban. Természetesen a két említett égitesten binokulárral is érdemes megtekinteni a részleteket, hiszen a Hold kráterei, illetve a Szaturnusz gyűrűje 10-szeres nagyítás mellett is látható, felismerhető lehet. Ha valaki magával vitte az észleléshez binokulárját vagy távcsövét is, érdemes megkeresnie a Neptunuszt a Szaturnusz felett, a Holdtól 3,9 fokos távolságban. Ez a bolygó 7,7 magnitúdós látszó fényességű, így szabad szemmel biztosan nem észrevehető, és a fényes Hold közelsége miatt nem is olyan könnyű megpillantani.
Ha már úgyis felébredtünk 3:30-kor, és esetleg velünk van binokulárunk vagy távcsövünk, mindenképpen érdemes azokat a Bika csillagkép irányába fordítani. Ott ugyanis, a keleti horizont felett 10 fokkal látszik majd a Vénusz minden más csillaggal összetéveszthetetlen, -4,1 magnitúdós látszó fényességű égitestje, tőle jobbra, kicsit lentebb 4,1 fokkal pedig az 1,0 magnitúdós látszó fényességű narancssárga óriás, az Aldebaran látható. Az együttállás másik résztvevője azonban nem ez a csillag, hanem az NGC 1647 nyílthalmaz, amely a bolygó alatt 1 fokkal látszik majd. Mivel az objektum 6,4 magnitúdós látszó fényességű, megfigyeléséhez távcső, avagy binokulár szükségeltetik.
A nyílthalmazok kis számú, néhány tucattól egy-két ezer csillag gravitációsan lazán kötött csoportosulása, amelynek tagjai egy közös csillagbölcsőben születtek. Ezek évezredek-évmilliók alatt eltávolodnak majd egymástól. A halmazokban a kék, nagy tömegű csillagok látszanak leginkább. A Bika csillagképben az együttállásban szereplő nyílthalmazon túl van egy szabad szemmel is látható, másik nyílthalmaz, a Fiastyúk. Ennek akár szabad szemes, akár binokulárral történő megtekintése szintén csemegét nyújthat a koránkelőknek.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet