Végérvényesen berobbant a téli égbolt, újra egész éjjel mélyég-objektumokra vadászhatunk a Bikától a Nagy Kutyáig, miközben a 62/P/Tsuchinshan üstökös áthúz a Leo galaxisai között – a távcsöves kihívások kedvelőinek legnagyobb örömére.
Mindezeket a még mindig láthatóságuk teljében levő óriásbolygók – és a hajnalokat beragyogó Vénusz – fényében tehetjük meg, és persze ne feledkezzünk meg Holdunkról sem, amely továbbra is derekasan teszi majd a dolgát a csillagfedések terén.
Mindezekre pedig a decemberi hullócsillag-parádé, a Geminidák teszi majd fel a koronát.
Lássuk mindezt részletesen!
December 4-én a Merkúr legnagyobb keleti elongációja
A legbelső bolygó láthatósága folyamatosan javul ebben a hónapban, ahogy az ekliptika hajlásszöge nő a látóhatárhoz viszonyítva. A 6,6 ívmásodperces, -0,4 magnitúdós Merkúr 4-én lesz legnagyobb keleti kitérésben, bő egy órával nyugszik a Nap után a polgári szürkület végén.
A fürge bolygó 8-án kerül dichotómiába, azaz pályájának legnevezetesebb pontjába, amikor éppen „félmerkúrt” figyelhetünk meg: a 7,3 ívmásodperces, -0,2 magnitúdós égitest a szürkületben kereshető a délnyugati horizont felett.
December 7-én a Hold elfedi a 13 Vir és a Zeniah csillagokat
Látványos csillagfedésekből ebben a hónapban sem lesz hiány: az első kettőre 7-én hajnalban kerül sor.
1:35-kor a kelő, 33%-os holdsarló az 5,3 magnitúdós 13 Vir-t „kebelezi be”, majd 12 perccel később, 1:47-kor következik a 3,9 magnitúdós Éta Virginis, azaz a Zeniah.
A 13 Vir 2:08-kor, a Zeniah pedig 2:50-kor lép majd ki a sötét oldalon.
A holdfázis és a csillagok fényessége miatt a jelenséget a kistávcsővel észlelőknek is ajánljuk!
December 7-én együttállásban a 62P/Tsuchinshan és az Éta Leo
Újra egünkön a 62/P/Tsuchinshan periodikus üstökös! Az 1965 január elsején felfedezett égi vándor decemberben kerül perihéliumba, az előrejelzések szerint körülbelül 9,5 magnitúdós fényességet produkálva.
Az üstökös ezen az estén mindössze fél fokra látszik a 3,4 magnitúdós Éta Leo-tól, azaz az Al'dzhabkhakh csillagtól.
A páros körülbelül fél tízkor kel a keleti-északkeleti horizont fölött, majd egész éjszaka megfigyelhető lesz, amihez legalább közepes méretű távcsövet ajánlunk.
December 9-én együttállásban a Vénusz, a holdsarló és a Spica
Ezen a hajnalon a szabadszemes észlelések szerelmeseinek érdemes kicsivel korábban kelni, ugyanis 5:40-kor szépséges látványt ígér a -4 magnitúdóval ragyogó Vénusz, az attól 5 fokra található 15%-os holdsarló és a további hét fokra látható Spica, a Szűz csillagkép kék óriáscsillaga.
A jelenség egészen pirkadatig követhető lesz a délkeleti égbolton.
December 9-én naptávolban az 1P/Halley
Ezen a napon kerül pályájának Naptól legtávolabbi pontjára, 35,1 csillagászati egységre minden idők leghíresebb periodikus üstököse, az 1P/Halley.
Az égitesthez megannyi legenda és hiedelem kapcsolódik, látványos visszatéréseihez már az időszámításunk előtti második évezredtől baljós eseményeket, katasztrófákat kapcsoltak: dinasztiák bukását, háborúkat, járványokat, földrengéseket.
Az üstökös természetesen mindezektől a hiedelmektől függetlenül rója égi útját, amelynek 9-én lesz a fordulópontja. Ekkor éri el a Neptunusz pályáján jóval túl levő aphéliumát, hogy ezután szép lassan meginduljon a Naprendszer belső vidékei felé, amelyet 2061-ben fog elérni egy remélhetőleg látványos napközelséggel.
December 11-én 42 órás holdsarló a hajnali égen
Az újhold közeli holdsarlók megfigyelése sok amatőrcsillagász kedvelt tevékenysége, beleértve e sorok íróját is.
Decemberben a leglátványosabb megfigyelhető sarlót 11-én hajnalban csíphetjük el a délkeleti égen. A mindössze 4%-os megvilágítottságú kísérőnk hajnali 6 óra körül kel a pirkadat kezdetén a Mérleg csillagképben, szűk húsz fokkal a ragyogó Vénusz alatt.
December 14-én jönnek a Geminidák
A 3200 Phaeton kisbolygó különleges égitest, egyrészt földsúroló, másrészt napközelben olyan törmelékfelhőt produkál, amely leginkább az üstökösökre jellemző.
Földünk ezt a törmelékfelhőt éri el december 14-én, amely látványos meteorzáporként jelenik majd meg éjjeli egünkön, óránként akár 150 rajmeteort produkálva!
Reménykedjünk a tiszta égboltban, addig pedig hadd ajánljam az olvasók figyelmébe a meteorrajról szóló korábbi bejegyzésünket:
https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/hirek/blog/foldsurolo-kisbolygo-tormelekfelhoje-okozza-az-ev-talan-leglatvanyosabb-csillaghullasat
December 17-én Szaturnusz a holdsarló felett
A 0,9 magnitúdóval fénylő, még mindig magasan járó Szaturnuszról mostanában kevesebb szó esik az oppozícióján éppen túl levő, ragyogó Jupiter „árnyékában”.
Ezen az estén 19:36-kor viszont pontosan „felülről” 4,5 fokra közelíti a 27%-os holdsarlót, ami egészen káprázatos látványnak ígérkezik szabad szemmel és binokulárral egyaránt.
December 19-én a Neptunusz két fokra a félholdtól
A Neptunusz 7,9 magnitúdós fényességével nem tartozik a könnyen megfigyelhető égi objektumok közé, éppen ezért kedvelt célpontja a nagyobb kihívásokat kedvelőknek.
Ezen az kora estén, 17:40-kor különösen érdemes vadászni a tengerkék bolygóra, hiszen együtt áll majd a félholddal, mindössze 2 fokra attól.
A 49%-os megvilágítottságú kísérőnk közelsége tovább nehezíti a bolygó megfigyelését, ugyanakkor fantasztikus asztrofotók készíthetők az együttállásról!
December 21-én Vesta-oppozíció
A 4 Vesta, amely a már törpebolygók közé sorolt 1 Ceres utáni második legnagyobb kisbolygó a Mars és a Jupiter pályája között húzódó aszteroidaövben, ezen a napon kerül pályájának Földhöz legközelebbi pontjába.
A 6,4 magnitúdós égitest a félholdas éjszakán, jó ég esetén könnyű prédának ígérkezik: keressük a kisbolygót a fél égbolton átívelő nagy vonat – Vesta, Fiastyúk, Uránusz, Jupiter, Hold, Szaturnusz – legkeletibb pontján, delelésekor (23:35) 63 fokos magasságban!
December 22-én téli napforduló és Jupiter – Hold együttállás
A december 22-én hajnali 3:27-kor bekövetkező téli napfordulót – azaz azt az időpontot, amikor a Föld északi félgömbjén a Nap legalacsonyabban delel – egy látványos együttállással ünnepli az égbolt: 16:30-kor, a polgári szürkület végén a -2,5 magnitúdóval ragyogó Jupiter és a 80%-os fázisú Hold mindössze 2,2 fokra lesz egymástól a keleti – délkeleti égbolton.
Fantasztikus fotótémának ígérkezik!
December 23-án csillagfedések és az Uránusz és a Hold együttállása
A szentestét megelőző éjszakán a Hold igazi tűzijátékot ígér: a 89%-os megvilágítottságú kísérőnk ez alkalommal nem kevesebb, mint öt csillagot fed el a Kos csillagképben, miközben együttállásban lesz az Uránusszal!
16:17-kor, a szürkületben a 4,4 magnitudós Delta Ari, azaz a Botein tűnik majd el a Hold sötét oldalán, a csillag kilépésére 17:13-kor kerül sor.
21:36-kor következik a 7 magnitúdós HD 20716, amely 22:18-kor tűnik fel kísérőnk világos oldalán.
Az 5,2 magnitúdós Tau2 Ari a következő „áldozat”, belépése 22:43-kor, kilépése 23:39-kor következik be, miközben 23:02-kor a 7 magnitúdós HD 20947 lép be a túloldalon, és még mindig nincs vége: jön a 6,1 magnitúdós 65 Ari 23:55-kor bekövetkező belépéssel és 0:18-kor történő kilépéssel.
Mindeközben pedig az 5,7 magnitúdós Uránusz a Holdtól 3 fokkal keletre várja a távcsöves megfigyelők ostromát – hatalmas éjszakának ígérkezik!
December 26-án karácsonyi telihold
Ünnepi hangulatban kísérőnk: karácsony második éjszakáján éjfél előtt több mint hetven fokos horizont feletti magasságba, a fejünk fölé úszva világítja meg a csendes éjt a telihold; két falat bejgli között vessünk rá egy pillantást!
December 27-én üstökös a galaxisok között
A korábban már említett napközelben levő periodikus üstökös, a 62P/Tsuchinshan ezen az éjszakán az Oroszlán csillagkép galaxisai között jár majd, az igazi nagyvadra vadászók legnagyobb örömére.
A teliholdas éjszaka önmagában nagy kihívás a megfigyelőknek: a 9,5 magnitúdós üstökös megtalálása ebben a fényárban nem tűnik könnyű falatnak.
Mégis érdemes kimennünk a nagytávcsővel az éjszakába, ugyanis az égi vándor a Leo-triplett (M65, M66 és NGC 3628, azaz a Hamburger-galaxis) közvetlen közelében lesz megfigyelhető, 23:40-kor ez utóbbitól mindössze 16 ívpercre. Hajnali 5:45-kor már csak 12 ívperc lesz a távolság az NGC 3628 és az üstökös között, amely pontosan a galaxis fölött, arra merőlegesen lesz látható.
Alig várjuk az asztrofotókat erről a jelenségről!
A bolygók decemberi láthatósága
Merkúr: A hó elején egy órával nyugszik a Nap után, megfigyelésre mégsem lesz igazán kedvező helyzetben. Legnagyobb kitérésekor, december 4-én, 16:32-kor, a polgári szürkület végén már csak 4 fok magasan jár a -0,2 magnitúdós, 63%-os és 6,6 ívmásodperc korongátmérőjű égi hírnök.
Alsó együttállása után azonban hamar újraéled a bolygó, hiszen december 31-én reggel, a polgári szürkület kezdetén 6:54-kor már 7 fok magasan jár a 24%-os és 0,9 magnitúdós merkúrsarló.
Vénusz: Még mindig csodálatos magasságban tündököl, és a korong egyre nagyobb része figyelhető meg. A bolygó globális felhőzetének térképezésére ez a hónap az ideális! A hó közepén a polgári szürkület kezdetére már 23 fok magasságba emelkedik, így még sötét égen, UV szűrővel is megfigyelhető. Fázisa 73%-os, átmérője 16", fényessége csökkenőben: -4,1 magnitúdó.
Mars: A Naphoz való közelsége miatt nem figyelhető meg.
Jupiter: Novemberi oppozíciója után még mindig az este királya. A sötétedés végére 40 fok magasságba jut, és este 20:00 után 54 fok magasságban delel a bolygóóriás.
46"-es átmérője és -2,7 magnitúdós fényessége bevilágítja az ünnepi eget!
Szaturnusz: Még mindig jól megfigyelhető, hiszen 17:00-kor alig jut túl a delelésén, közel 30 fok magasról tündököl ránk a 0,9 magnitúdós fényességű, 16,5"-es korongátmérőjű gyűrűs planéta.
Uránusz: Kiválóan megfigyelhető a 21:00 után, 60 fok magasságban delelő bolygó! 5,6 magnitúdós fényességével és 3,8 ívmásodperces korongjával ideális célpont már a kisebb távcsövek számára is.
Neptunusz: A sötétedés végére a közel 40 fok magasan delelő apró bolygó még kiválóan megfigyelhető, 7,9 magnitúdós fényessége mellé 2,3"-es korongátmérő társul.
Jó egeket és örömteli bámészkodást kívánunk decemberre is!
Források
Meteor Csillagászati Évköny 2023
https://stellarium-web.org/
https://mcse.hu
Szerző: Kovács Péter, Amatőrcsillagász, tudományos újságíró
Svábhegyi Csillagvizsgáló