Ezen a szerdán 17:00-kor ugyanis közelségbe kerül a Hold kicsiny, dagadó kiflije a horizont közeli égboltot uraló Esthajnalcsillaggal, avagy a Vénusszal. Bár ezen két égitest együttállása nem számít ritka eseménynek, mindenképpen megéri megfigyelni: nem igényel ugyanis semmilyen speciális felszerelést, csupán egy olyan helyszínt, ahonnan jól látszik a délnyugati látóhatár és éjjelig fennmaradni sem szükséges hozzá. Természetesen akinek van távcsöve, abba nézve is megcsodálhatja ezeket a jellegzetes égitesteket, hiszen a holdsarló, illetve a Vénusz látványa önmagában is érdekes. Mindenkit biztatunk tehát a megfigyelésre ezen a délutánon is, nemcsak a csillagászat iránt érdeklődő felnőtteket, hanem akár gyermekeiket is!
Az együttállás tehát naplemente után következik be a már kellően sötét égbolton, így aki szeret a szabadban lenni, annak érdekes látványt nyújthat a nyugvó Napunk megtekintése is. Miután a Nap jócskán a horizont alá bukott, átveszi tőle az uralmat a Vénusz ragyogóan pompázó, -4,2 magnitúdós korongja. Az Esthajnalcsillag arról ismerszik meg, hogy naplemente után vagy napfelkelte előtt látszik az égbolton, a Nap közelében. Itt is jó kiindulópont tehát a naplemente megtekintése, hiszen ahhoz a helyhez közel, ahol a Nap lebukik, attól balra látszik majd a Vénusz. Már szürkület elején könnyedén kivehető a minden csillagnál fényesebb bolygó fénypontja, így abból kiindulva könnyedén meglelhető a Hold is. Sőt a vállalkozó szelleműek akár már napnyugta előtt, a nappali égen is megpróbálhatják megkeresni a Hold vékony sarlóját. Ha szép derült kék égbolt lesz, a tőle balra fentebb levő Vénusz csillagszerű fénypöttyét is megláthatjuk!
A Hold 17 órakor nagyon vékony, 12%-os sarlóként jelenik meg az égbolton, a Vénusz alatt 5 fokkal, attól kicsit jobbra. Ekkor égi kísérőnk éppen dagadó fázisában van, ezért D-alakban, várhatóan nagyon látványos hamuszürke fénnyel pompázik majd a horizont felett körülbelül 8 fokkal.
Ezen a napon tehát nem a Holdat, hanem a Vénuszt lesz a könnyebb megtalálni, mert a papírvékonyságú holdsarló néha ügyesebben el tud bújni még a sötét égen is.
Ha sikerült megtalálni az együttállás két szereplőjét szabad szemmel, érdemes egy kicsit távolabbra is nézni, hiszen a horizont felett kicsit magasabban, déli irányban látszik a Szaturnusz 1,0 magnitúdós korongja is, amely fényességével szintén kiviláglik környezetéből. Az égbolton látható bolygókat, illetve a Holdat is érdemes kis távcsővel vagy binokulárral is felkeresni, hiszen önmagukban is igen érdekesnek bizonyulnak: a Vénusz most nem teli fázisban pompázik, hanem egy kicsit a fél-Vénusz, után jár fázisa éppen 67%-os, így megfelelő nagyítás mellett jól kivehető a szabályos körtől való eltérés a 18”-es korongján. A Hold sarlóján található kráteres szerkezet szintén kiválóan látszik már egy kisebb távcső segítségével is az árnyékvonal mentén, nem is szólva a Szaturnusz látványos gyűrűrendszeréről! A bolygók királya pedig éppen felkelőben lesz a keleti égbolton.
Bár ilyenkorra már viszonylag hidegek a napok, mindenképpen megéri néha kimenni a szabad ég alá naplemente idején, illetve egy kicsit utána, hogy szívet-lelket melengető égi jelenségeknek lehessünk tanúi.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet