A hintamanővernek köszönhetően az űreszköz 2026-ban végül pályára állhat a bolygó körül.
Ez volt az űrszonda hatodik Merkúr-közelítése, amelynek során mindössze 295 kilométerre haladt el a planéta éjszakai oldala mellett, majd január 8-án a napsütötte északi pólust is megközelítette. „Az előzetes értékelések alapján minden simán és hibátlanul zajlott.” – mondta Frank Budnik (ESA), a küldetés repülésdinamikai vezetője.
Az űrszonda, amely az olasz asztrofizikus, Giuseppe Colombo után kapta a nevét, eredetileg 2025-ben érkezett volna meg a Merkúrhoz, de egy 2024 elején bekövetkezett hajtőműhiba miatt az ESA küldetésirányítása egy további bolygómegközelítés, valamint a későbbi pályára állítás mellett döntött. A gravitációs hintamanőver végrehajtásakor az űreszköznek pontosan olyan nehéz a Naphoz közeli Merkúr körül pályára állni, mintha a külső Naprendszerbe akarna eljutni.
A BepiColombo valójában két, egymásra épített űreszközből áll: az Európai Űrügynökség Mercury Planetary Orbiter, valamint a japán JAXA Mercury Magnetospheric Orbiter elnevezésű eszközéből, amelyek a Mercury Transfer Orbiter transzfermodulra vannak rögzítve. A legutóbbi megközelítés képeit a transzfermodul M-CAM kamerái készítették. Ezek olyan szelfikamerák, amelyek segítenek a küldetés megfigyelésében. Az európai és japán űrszondák akkor fognak szétválni, amikor a BepiColombo már pályára állt a Merkúr körül.
Az új felvételeken az állandó árnyékban lévő kráterek némelyike is láthatóvá vált, köztük a Tolkien-, a Kandinszkij- és a Prokofjev-kráter. Bár ezeknek a peremét éri napsütés, mélyükön, a sötétben a feltételezések szerint vízjég található. A távolodó űreszköz megörökítette az Északi Síkság (Borealis Planitia) nagy kiterjedésű vulkanikus területeit is, amelyeken a Rustaveli- és a Fonteyn-kráter is található. A sima felületű síkságok éles kontrasztban állnak a Merkúr kráteres felszínével, és a kutatók szerint 3,7 milliárd évvel ezelőtt keletkezhettek.
Egy másik felvételen a gigantikus Caloris-medence látható. Az 1500 kilométer átmérőjű medence egy, a bolygót kis híján szétzúzó, kataklizmikus becsapódás nyoma: a központjából kanyargós völgyek indulnak kifelé.
Ezek az előzetes képek pontosan azokat a kérdéseket vetik fel, amelyekre a BepiColombo fog választ adni, és amelyeket korábban a NASA Messenger-küldetése nyitva hagyott:
- Van-e vízjég a Merkúron?
- Milyen volt a bolygó geológiai története?
- Mit árul el a Merkúr múltja a korai Naprendszer kialakulásáról?
A BepiColombo űrszonda valódi tudományos küldetése csak 2027 elején kezdődik meg. Akkor még többet fogunk megtudni a Merkúr múltjáról és jelenéről.
Forrás: https://skyandtelescope.org/astronomy-news/new-mercury-images-from-bepicolombos-flyby/
Borítókép forrása: https://www.jpl.nasa.gov/images/pia00437-planet-mercury/
Szerző: Ujhelyi Borbála, Kutatási asszisztens
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet