Névről az egyik legismertebb csillagkép a Nagy Medve (Ursa Maior), amelynek igazából csak egy része a jól ismert, mondákkal körülölelt Göncölszekér. Számos nép mondavilágában igen jelentős helyet foglal el ez a hét csillagból álló konstelláció-részlet. Ám a történet nemcsak a Göncölről szól, hanem a Nagy Medvéről, tehát nem tévesztendő össze a kettő: a köztudatban gyakran a Medvével asszociálják a Göncölt, viszont az utóbbi csak részét képezi a másik alakzatnak.
A harmadik legnagyobb csillagképről van szó (az Északi Vízikígyó és a Szűz után), amely Közép-Európában cirkumpoláris, azaz sohasem kerül a horizont alá, tehát mindig látható az éjszakai égbolton, amennyiben az időjárási körülmények engedik. Éjféli delelése márciusra esik, ősszel kerül közel a horizonthoz (a Medve hátsó lábait alkotó csillagok már nem cirkumpolárisak, egy kis időre eltűnnek a horizont alatt), nyáron pedig magasan áll az égbolton.
Most pedig lássuk, hogyan ívelt az időn, hogyan alakult az Ursa Maior az évszázadok során a különféle népek kultúrájában, legendáiban.
Ókori történetek:
Eredetileg minden népnél a Nagy Medve hét csillagát tartották konstellációnak, csak a késői görögök és rómaiak kapcsoltak hozzá egyéb csillagokat is. Így alakult ki a Medve mai formája az égen. De nemcsak a formája (szekér), hanem irány- és időjelző szerepe miatt is meglehetősen ismert és fontos volt, ugyanis a görög tengerészek például a Nagy Medve alapján tájékozódtak (ellentétben a főníciaiak, akik a Kis Medvében lévő Sarkcsillagot vették alapul).
Az ókorban leginkább két formában volt ismeretes a csillagkép: az egyik a szekér vagy kocsi, a másik pedig a totemállat. A mezopotámiaiak MAR.GID.DA vagyis szekér néven ismerték, a Mul.apin táblákon is ugyanezen a néven jelenik meg. A mezopotámiai sumérok tehát a szekér legkorábbi használói. A görögöknél mindkét formában ismeretes volt, Homérosz és Hésziodosz már mindkét nevet ismerte, és azt is tudták, hogy cirkumpoláris. A konstelláció elnevezése néha Amaxa (Kocsi), máshol pedig Arktoszként (Medve) szerepel.
A görög mitológiában több történet is kapcsolódik a medvéhez. Az egyik mítosz szerint Kronosz (a titánok egyike, Zeusz apja) minden évben lenyelte Rheia (titanisz, Kronosz felesége) istennőtől született gyermekeit. Egyszer azonban Rheia nem adta oda férjének a gyermeket, Zeuszt, hanem pólyába csomagolt követ adott helyette. Fiát elrejtette az Ida hegyén, ahol két nimfa (Heliké és Künoszúra) vigyázott rá. Kronosz megpróbálta felkutatni fiát, aki viszont túljárt apja eszén: a nimfákat az égre helyezte – Helikét a Nagy Medveként, Künoszúrát pedig a Kis Medveként.
Egy másik történet szerint Zeusz elcsábította Kallisztót (nimfa, Artemisz kísérője, aki szüzességi fogadalmat tett). Artemisz, a Hold, a vadászat istennője, megtudván ezt, száműzte kísérőjét, aki aztán megszülte Zeusz gyermekét, Arkaszt. Héra, Zeusz féltékeny felesége, azonnal medvévé változtatta a nimfát. Arkasz, amikor felnövekedett, vadász lett belőle. Egy alkalommal, amikor vadászott, anyja odasietett. Fia majdnem megölte, amikor Zeusz közbeavatkozott, és mindkettejüket – Nagy és Kis Medveként – az égre helyezte.
Az ősi Kínában egy kicsit másként tekintettek a Medvére. A szekeret Merítőkanálnak látták: a rúd három csillaga a kanál nyele, és a többi négy csillag pedig maga a kanál. A kínai asztrológiában nagy jelentősége volt a kanálnak.
Az indiaiaknál a 7 csillag a 7 bölcset (ihletett, révült állapotban lévő bölcseket) ábrázolta, a Plejádok hét asszonyának férjeit.
Az iszlám világban Halottasmenetként vagy Gyászszekérként szerepel, amely a halottak lelkét viszi a túlvilágra.
Európa északi népeinél is szekérként jelenik meg: általában valamelyik főisten szekereként. Gyakran Karls Vagn néven illetik. Karl a germánok főistenének, Thornak egy változata. Egy másik elnevezése a Godevagn, amely Isten szekerét jelent: az isten fegyvereit szállítja vagy a csatában elesettek lelkét viszi a túlvilágra.
A keresztény kultúrában Illés szekereként van jelen. Elizeus, Illés tanítványa látta, ahogy Illés tüzes szekéren megy a Mennybe.
Magyar mondavilág
A magyar kultúrában is a szekér képe dominál. Legtöbbször Göncölként vagy Göncölszekérként említjük a 7 csillagot, viszont a különféle magyar vidékeken számos egyéb névvel is illették és illetik a csillagképet. Zsigmond Győző, erdélyi származású néprajzkutató csillagnévjegyzékében 41 változatát jegyezte fel. Íme néhány: Csíkiszekér, Isten szekere, Nagy szekér, Illés és Péter szekere, Szekércsillag. A moldvai csángóknál Hetemén néven szerepel, a Plejádok 7 legfényesebb csillagának Hetevény nevét átviszik a szintén 7 csillagból álló Szekérre.
Azt viszont pontosan nem tudni, hogy a Göncöl honnan származik. Egyik első írásos nyoma 1561-re tehető, egy szójegyzékben „Gönczöl szekere”-ként jelenik meg. 1604-ben találunk forrást a „Kisgönczöl” említéséről is. A magyar mondakörben egyes változatok szerint egy csodatevő táltosról van szó, aki számos beteget meggyógyított. Amikor viszont szekerének rúdja eltörött, senki nem segített neki, ezért dühében, az emberek közönye elől az égbe emelkedett szekerével.
Csillagászati adatok a csillagképről:
- α (alfa) Ursae Maioris (Dubhe): 1,8 magnitúdó fényességű vörös óriás, 124 fényévnyire tőlünk. Neve az arab medve szóból származik. α létére nem a legfényesebb csillag a konstellációban. Tőle nem messze van egy kísérőcsillag, amely 44 év alatt kerüli meg a főcsillagot.
- β (béta) UMa (Merak): fényessége 2,4 magnitúdó, zöldesfehér színű csillag.
- γ (gamma) UMa (Phekda): ugyancsak 2,4 körüli magnitúdó fényességű csillag, 50 fényévre tőlünk. Nevének jelentése: comb.
- δ (delta) UMa (Megrez): 3,4 magnitúdós csillag, távolsága 65 fényév.
- ε (epszilon) UMa (Alioth): a csillagkép legfényesebb csillaga (1,8 magnitúdó). Forró, fehér csillag, 65 fényévnyire.
- ζ (dzéta) UMa (Mizar): a Nagy Medve legnépszerűbb csillaga, a Szekérrúd törésénél található, fényessége 2,1 magnitúdó. Tulajdonképpen egy négyes rendszer. A halványabb Alcorral együtt csillagpárost alkotnak, ún. vizuális kettőst, ugyanis csak a mi szemszögünkből tűnik kettőscsillagnak. A Mizar–Alcor páros igen népszerű és ismert már az ókortól: Rómában a hadseregben azzal tesztelték az újoncok látását, hogy meglátják-e az Alcort. Ha nem tudták megfigyelni, nem vették be őket. Számos népi magyar neve is van: Lovas, Kocsis, Ostoros stb.
- η (éta) UMa: ezt a csillagot két néven is említik, Benetnash vagy Alkaid, amely nem a medvére utal, hanem a Gyászmenetre: a „gyászolók vezetőjét” jelenti. 108 fényévre van tőlünk, 450-szer fényesebb a Napnál.
Mélyég-objektumok:
Az Ursa Maior számos mélyég-objektumot rejt magában, főleg extragalaxisokat. Lássunk ezekből néhányat:
M81 (NGC 3031): spirálgalaxis, 12 millió fényévre tőlünk. Az α UMa közelében található meg. Megfigyelése kisebb távcsővel már lehetséges.
- M82 (NGC 3034): szabálytalan galaxis, amely Szivar-galaxisként is ismert az M81 mellett. Csillagontó galaxisról van szó, ami azt jelenti, hogy az átlagosnál nagyobb a csillagkeletkezés üteme.
- NGC 3077: ennek a galaxisnak az érdekessége, hogy valamikor összeütközött az M81 és M82 párosával, aminek következtében létrejött egy úgynevezett gázhíd, és e gázhíd mentén pedig számos kékes színű csomó, amelyekben számos fiatal csillag található. Ezek a csomók nem tartoznak semmilyen galaxishoz, a galaxisközi térben léteznek.
- M97 (Bagoly-köd): planetáris köd, 2600 fényévre a Földtől. Szabad szemmel nem látható, fényszennyezésmentes helyről kisebb teleszkóppal már megfigyelhető.
Borítókép forrása: Nagy Medve (forrás: Wikimedia Commons)
Diószegi Orsolya, Tudományos újságíró
Svábhegyi Csillagvizsgáló