Ezúttal, február 24-én, hétfőn és 25-én, kedden is szerencsésnek mondhatjuk magunkat: a kora esti órákban ugyanis a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz egyszerre tartózkodik az égen. Az Uránusz és a Neptunusz kivételével az összes bolygó látszik szabad szemmel is, így akinek nincs távcsöve, annak is érdemes felnéznie az égboltra este 6 óra után nem sokkal. A távcsőhasználók pedig mindezek mellett a két külső bolygót is megfigyelhetik egy kicsit később, még aznap este. Észlelésre invitálunk tehát mindenkit, aki érdeklődik a bolygók megfigyelése iránt, hiszen ekkor bekövetkezik az a ritka esemény, hogy az összes planéta egyszerre díszíti a kora esti eget.
Február 24-én érdemes akár a naplementét is megnézni, mert az utána lévő alkonyati időszakban sorakoznak majd fel a bolygók. Este 6-kor, a navigációs szürkület kezdetén, amikor a Nap már több mint 6 fokkal bukik a horizont alá, feltűnik majd, a horizonttól emelkedő sorrendben nyugati irányban, a Merkúr és a Szaturnusz, amelyet a Neptunusz, a Vénusz követ. Kicsit fentebb és délebbre, delelése után az Uránusz következik, még pont delelésekor a Jupiter és végül délkeleti irányban Mars is. A bolygók, bár igen nagy égterületet fednek le, könnyedén felismerhetőek kimagasló fényességük mellett arról is, hogy nagyjából egy vonalban látszanak. Ez a vonal az ekliptika síkját jelöli ki, vagyis azt a síkot, amelyen a bolygók a Nap körül keringenek.
Szintén érdekes, hogy ezen a napon közel áll egymáshoz a Merkúr és a Szaturnusz, mégpedig egymástól 1,9 fokos távolságban. Az említett este 6 körüli időpontban a két bolygó a horizont felett 4 fokos magasságban látszik majd, így nem árt az észleléshez egy olyan helyet keresni, ahonnan szabad a kilátás a nyugati égboltra. A Neptunuszt fél hét felé érdemes megkeresni, amikor már sötétebb van, de ekkor mindössze 8 fokos magasságban keresendő. A többi bolygó némileg magasabban látszik majd az égbolton, így azokat jóval egyszerűbb lesz megtalálni. Itt felhívjukk a figyelmet arra, hogy azokat a bolygókat is érdemes távcsővel, avagy binokulárral is megnézni, amelyek szabad szemmel is látszanak, mert érdekes látványt nyújt például a Szaturnusz gyűrűje és a Jupiter Galilei-holdjainak látványa, de a látóhatár felett alacsonyan látszó Szaturnuszról nem tudunk igazán éles képet kapni.
Szintén érdekes, hogy ezen a napon közel áll egymáshoz a Merkúr és a Szaturnusz, mégpedig egymástól 1,9 fokos távolságban. Az említett este 6 körüli időpontban a két bolygó a horizont felett 4 fokos magasságban látszik majd, így nem árt az észleléshez egy olyan helyet keresni, ahonnan szabad a kilátás a nyugati égboltra. A Neptunuszt fél hét felé érdemes megkeresni, amikor már sötétebb van, de ekkor mindössze 8 fokos magasságban keresendő. A többi bolygó némileg magasabban látszik majd az égbolton, így azokat jóval egyszerűbb lesz megtalálni. Itt felhívjukk a figyelmet arra, hogy azokat a bolygókat is érdemes távcsővel, avagy binokulárral is megnézni, amelyek szabad szemmel is látszanak, mert érdekes látványt nyújt például a Szaturnusz gyűrűje és a Jupiter Galilei-holdjainak látványa, de a látóhatár felett alacsonyan látszó Szaturnuszról nem tudunk igazán éles képet kapni.
Reménykedjünk tehát a derült időben ezeken a napokon is, hiszen páratlan élményben lehet részünk mind szabad szemmel, mind távcsővel szemlélődve. Mivel a sorakozó ideje ezúttal nem hajnal, hanem kora este, az észlelés időpontja kényelmes lehet a korán fekvők, illetve gyerekek számára is. Biztatunk mindenkit arra, hogy nézzen fel a szürkületi égboltra február 24-én és 25-én!
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet