Bolygósarlók ragyogása az esti égen

Bolygósarlók ragyogása az esti égen

2025 március 09
| Szerző: Balázs Gábor, Tudományos segédmunkatárs
Február-márciusban esténként bárki felfigyelhetett a nyugati égen fényesen ragyogó Vénusz bolygóra, amely két hét múlva hajnalcsillagként tér vissza a kellemes tavaszi reggeleken.

Addig is, amíg lassan eltűnik a nyugati horizonton, érdemes megfigyelni, hiszen különleges látványban lehet részünk: a legbelső bolygó, a Merkúr is csatlakozik hozzá!

Március 11-én este érdemes a nyugati horizontra szegezni tekintetünket és távcsöveinket, ugyanis a két belső bolygó alig több mint öt és fél fokra lesz egymástól. A megfigyelést 18:15-kor érdemes kezdeni, amikor a Merkúr 11, a Vénusz pedig 13 fokos magasságban lesz a horizont felett. Szabad szemmel is könnyen megkülönböztethetjük őket fényességük alapján: a Merkúr 0,4 magnitúdós fényességét messze túlragyogja a Vénusz, amely -4,3 magnitúdós fényességű.

Ezen az estén különösen érdemes távcsövet használni, hiszen mindkét bolygó fázisa kicsi lesz, így gyönyörű sarlóként figyelhetjük meg őket. Már 9-10 centiméter átmérőjű távcsővel is jól láthatók, és az ideális nagyítás 80–120x között van. A Merkúr 31%-os sarlója különleges lesz, nála a Vénusz sokkal karcsúbb, mindössze 5%-os fázisban tündököl majd. Távcsőben a Vénusz kifejezetten nagynak fog látszani, mivel átmérője ekkor 55 ívmásodperc, míg a Merkúré 8,1”. A megfigyelésre körülbelül egy óránk lesz, 19:15 után a Merkúr egyre inkább belevész a horizont homályába.

A Merkúr és a Vénusz március 11-én este a nyugati horizont felett. Forrás: Stellarium
A Merkúr és a Vénusz március 11-én este a nyugati horizont felett. Forrás: Stellarium

A bolygók további megfigyelése

Március 11-e után a Merkúr már nem sokáig lesz látható az esti égen. Utoljára március 17-én figyelhetjük meg a szürkületben, ekkor is már csak 6 fokkal a horizont felett, 10%-os sarlóként. Az észleléshez érdemes olyan helyet keresni, ahol nincsenek zavaró tereptárgyak. Ha ez adott, egy megfelelő távcső és legalább 100x-os nagyítás segítségével könnyen megfigyelhetjük a bolygót, de napról napra egyre nehezebb dolgunk lesz, ahogy egyre alacsonyabban jár az égen. Azok a kitartó észlelők, akik több napon át követik a bolygót, megfigyelhetik fázisának változását és látszó méretének növekedését. A Merkúr március 24-én kerül alsó együttállásba a Nappal, majd átkerül a hajnali égboltra.

A Merkúr a Svábhegyi Csillagvizsgáló 30 centiméteres távcsövével 2023. augusztus 10-én.
A Merkúr a Svábhegyi Csillagvizsgáló 30 centiméteres távcsövével 2023. augusztus 10-én.

A sarlók együttállását követően a Vénusz sem marad sokáig az esti égbolt látványossága. Március 15-én, 18:21-kor még megpillanthatjuk egy jó horizontú helyről, de ekkor már alig 8 fokkal lesz a horizont felett a polgári szürkület végén. Ekkor a Vénusz fényessége -4,2 magnitúdó lesz, és mindössze 3%-os sarlóként fog látszani. Átmérője eléri az 58 ívmásodpercet, és a gyakorlott megfigyelők kereshetik az úgynevezett „túlnyúló szarvakat” is.

Ez a jelenség a Vénusz vastag légkörének fénytörési hatásából adódik: a bolygó szarvai túlterjedhetnek az elméleti 180 fokos határon, és bizonyos esetekben akár teljes gyűrűként is megjelenhet. Ez egyedülálló látvány a Naprendszer bolygói között, és az egyik legkülönlegesebb megfigyelési lehetőség, amit a Vénusz kínál.

A túlnyúló szarvak 2021. január 7-én a Svábhegyi Csillagvizsgálóból a nappali égen. A szarvak láthatósága miatt a kép túl lett húzva, hogy a lehető legtöbbet mutassa.
A túlnyúló szarvak 2021. január 7-én a Svábhegyi Csillagvizsgálóból a nappali égen. A szarvak láthatósága miatt a kép túl lett húzva, hogy a lehető legtöbbet mutassa.

A Vénusz nappali megfigyelése

Ahogy telnek a napok, a Vénusz egyre inkább elvész a horizonton a Nap fényében. Március 23-án kerül alsó együttállásba a Nappal, ami azt jelenti, hogy nagyon közel kerül a Naphoz – de a nappali megfigyeléssel fontos, hogy óvatosak legyünk! A fényes Vénusz keresése közben előfordulhat, hogy egy még fényesebb égitest, a Nap a látómezőbe kerül, és annak megfelelő szűrő nélkül történő megfigyelése maradandó szemkárosodást okozhat!

A Vénusz megfigyelésére ebben az időszakban is elegendő egy 9-10 centiméteres távcső, de a nagyobb (pl. 100x felett) nagyítások használata ajánlott. Március 23-án éri el fázisának minimumát, ekkor a majdnem 1 ívperc átmérőjű bolygó mindössze 1%-os sarlóként fog látszani. A Naptól való szögtávolsága ekkor több mint 8 fok, így kellő óvatossággal még ekkor is meg lehet próbálni a megfigyelését.

Ezután a Vénusz fázisa növekedni, látszó átmérője pedig csökkenni kezd. Kedvező helyzetben néhány nap elteltével a korán kelők ismét megpillanthatják a keleti horizonton, immáron hajnalcsillagként.

A Vénusz fázisának és látszó átmérőjének változása a 2023-as közelsége idején. A kép a Svábhegyi Csillagvizsgáló 30 centiméteres távcsövével készült.
A Vénusz fázisának és látszó átmérőjének változása a 2023-as közelsége idején. A kép a Svábhegyi Csillagvizsgáló 30 centiméteres távcsövével készült.

Akik pedig kedvet kaptak arra, hogy a két belső bolygó együttesét ne csak a képeken, hanem saját szemükkel tekintsék meg a nappali égen, Budapest legnagyobb bemutató távcsöveivel, azoknak tökéletes lehetőséget biztosít az alábbi programunk: https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/programok-a-csillagvizsgaloban/venusz-es-merkursarlo-vadaszat-jupiter-mars-nagy-orion-kod-es-fiastyuk-eszlelessel-0315

Szerző: Balázs Gábor, Tudományos segédmunkatárs, CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet / Bemutató csillagász