A látvány megtekintése azonban megfelelő óvatosságot igényel: a bolygók a Nap közelében látszanak. Sokan azt gondolják, hogy nappal a Napot leszámítva nem lehet csillagászati megfigyeléseket végezni, pedig ez nem így van. A nappali égen a fényesebb bolygókat, például a Merkúrt és a Vénuszt megfelelő körülmények között könnyen meg lehet figyelni. Sőt a legtöbb esetben épp nappal nyílik a legjobb lehetőség a két legbelső bolygó megfigyelésére. Ennek oka, hogy a Merkúr és a Vénusz Naptól való szögtávolsága – az úgynevezett elongációja – jóval kisebb, mint a többi bolygóé, a legkisebb természetesen a legbelső, a Merkúr esetében. Emiatt a Merkúrt csak ritkán, alacsonyan a horizont közelében láthatjuk, a Vénusz pedig nem véletlenül csak hajnalban vagy alkonyatkor válik láthatóvá. Éppen ezért a két bolygót gyakran nappal érdemes és kedvezőbb megfigyelni, ám nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez komoly óvatosságot igényel. A keresés közben ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a Nap kerül a távcső látómezejébe, ami akár maradandó szemkárosodást is okozhat, és a távcsőnek sem tesz jót a Nap erős sugárzása. A megfigyelést tehát csak nagy körültekintéssel végezzük!
Mit is látunk majd a távcsőben? Az észlelést a Vénusszal érdemes kezdeni, ami tiszta ég esetén akár szabad szemmel is megtalálható, persze csak ha nagyon pontosan tudjuk, merre kell keresni. Megfigyeléséhez kisebb távcső is ajánlott, és azzal is közepes vagy nagyobb nagyítást érdemes majd alkalmazni. Ez legalább 50x-100x-os nagyítást jelent. Ha sikerül megtalálni, úgy a távcsőben egy 96,4%-os fázisú, piciny, 10,3 ívmásodperces korongot fogunk majd látni, ám a bolygó vastag felhőzete miatt felszíni részletet nem tudunk rajta azonosítani. A Vénusz fényessége ekkor -3,9 magnitúdó lesz, mivel pályája távolabbi szakaszán jár, kissé elmarad a maximális fényességétől. Aki viszont korán kel, úgy a bolygót könnyebben megfigyelheti a hajnali égen: 6 óra környékén a Vénusz 8 fok magasan lesz a látóhatár fölött, így igen vastag légkörön kell majd ekkor keresztülnézni, ám lényegesen könnyeb lesz ekkor a hajnalcsillag megfigyelése.
A telivénuszt egészen november 26-ig tudjuk majd megfigyelni, és idővel egyre közelebb látszik központi csillagunkhoz, így ezt követően már csak néhány hónap múlva fogjuk újra látni.
Ezzel szemben a legbelső bolygót, a Merkúrt most csak a nappali égen tudjuk megfigyelni, ugyanis közelsége miatt a Naptól keletre látszó bolygó elveszik az alkony fényében. Sikeres megtalálás esetén egy szép félkört láthatunk, idegen szóval dichotómiát, azaz a fény és árnyék határa éppen felezi a bolygó korongját figyelhetünk meg, miként az alább látható fotón.
Megfelelően nagy felbontású távcsőben (20 centiméter vagy nagyobb átmérőjű műszerrel) és nyugodt légkör esetén 150x-es nagyítás felett akár néhány felszíni részletet is láthatunk a bolygón, ám ezek megpillantása nehezebb feladat. Maga a félmerkúr november 4-én lesz megfigyelhető, ám akik holnap figyelik meg, majd 4-én is, nem fognak különbséget látni a bolygó fázisán, hiszen csak nagyon kicsit változik egyetlen nap alatt.
Szerző: Balázs Gábor, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet