Legjobban a három csillag alkotta öve határozza meg a konstellációt, amely már a régi idők embereinek érdeklődését felkeltette. Jelen cikk viszont az Orion csillagkép látványosabb objektumait hivatott bemutatni, vizuális és fotografikus megközelítésekből egyaránt.
Kiindulópontunk a Charles Messier katalógusában 42-es számmal szereplő, ismertebb nevén Orion-köd lesz. Az 1500 fényévre található köd közepesen fényszennyezett helyekről is szabad szemmel észrevehető az Orion kardjaként, ugyanis ez az északi égbolt legfényesebb ködössége. Legfényesebb része a Trapéz-régió, ami nemcsak fiatal csillagokat tartalmaz, hanem aktív csillagbölcső is. A csillagokon túlmenően a Hubble űrtávcső képein könnyen felfedezhető néhány olyan csillag is, amely körül megfigyelhető az az akkréciós korong, amiből új bolygók keletkeznek. A másik fényes része, ami a Trapézzal egyetemben az erről az égterületről készült képet uralja, a gömb formájú De Mairan-köd.
A következő objektum a Futó Ember-köd, ami a lentebb található kép bal oldalán helyezkedik el. Fotókon a futó ember sziluettje könnyen felismerhető, távcsővel szabad szemmel már jóval nehezebb észrevenni, de maga a köd vizuálisan is jól megfigyelhető. A fotón is jól látszik a köd eltérő színe, aminek az egyik okozója a közelében található, fiatal C Orionis csillag, ennek kékes fényét reflektálja vissza a kozmikus porfelhő.
Ennek a résznek a végén pedig, hogy ne csak csillagközi ködökről essen szó, megemlítem a kép jobb oldalán található, fényes csillagok alkotta csoportosulást is, ami az NGC 1980 katalógusszámú nyílt csillaghalmaz.
Maga az objektum a Svábhegyi Csillagvizsgáló távcsöveiben is igen látványos, igaz nem úgy látszik, mint a mellékelt fotón vagy a Hubble képén, de mindenképp maradandó látvány a fényes Trapéz, a körülötte található ködösség megkapó részletesége és a mellette látható, benyúló porködösség.
A következő objektum, ami szintén egy csillagbölcső, a Láng-köd, ami az Orion övének bal oldalán a legszélső csillag, az Alnitak mellett található közvetlenül. Maga a Láng egy emissziós köd, tehát az ionizált hidrogén fénylése miatt válik láthatóvá. A láng alakot és a benne található részleteket pedig az előtérben található porködök adják, amik kitakarják a mögötte található fényes ködrészeket.
A Láng-köd távcsőben szabad szemmel nézve is megfigyelhető, viszont a soron következő objektum már inkább csak a fotósok számára mutatja meg magát. Talán már sejti az olvasó, hogy miről lehet szó, ha már volt az Orion-köd, és az Orion csillagképben járunk, és aki a Lófej-ködre gondolt az el is találta. Hogy a nevét honnan kapta, azt a következő kép szemügyre vétele után már igazán nem is kell magyarázni.
Maga a Lófej egy sötét köd, ami a mögötte található IC434-es hidrogénfelhő fénykibocsátása miatt válik láthatóvá a kamerák számára. Rögtön mellette található egy reflexiós köd is, ami kék fényével igazán szép kontrasztot ad a képnek. Ez az objektum az NGC 2023-as katalógusszámú ködösség, ami kék fényét szintén a fiatal csillag kékségének köszönheti. Ez utóbbi távcsőben látszik is.
Végezetül pedig az M78-as reflexiós ködöt nézzük meg. Ez a köd már kicsit „fentebb” helyezkedik el az Orionban, de az utolsó kép majd segít eligazodni az objektumok között. Távcsőben nézve elsőként az egymáshoz szorosan közel látszó két csillag párosa vonzza a figyelmet, majd tovább nézelődve a látómezőben könnyedén észrevehetjük a fiatal csillagok fényében fürdőző ködösséget. A ködösség egyik oldala szép átmenetben olvad bele az égi háttérbe, viszont az ezzel átellenes oldalán hirtelen fényességcsökkenést vehetünk észre, itt húzódik ugyanis egy sötét köd az M78 előtt.
És hogy hogyan is helyezkednek el ezek az objektumok? Az alábbi felvételen az összes említett mélyég-objektum fellelhető. Mellesleg a kép már nem távcsővel, hanem egy fényképezőgép objektívjével készült, tehát nem csak a távcsövek privilégiuma a fotózásuk.
Az Orion csillagkép tehát az Orion-ködön túl is rejt magában megfigyelésre érdemes objektumokat, sőt akár le is fotózhatjuk azokat. Az biztos, hogy látványban nem fogunk csalódni.
A megfigyelések a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Tehetség Program által kiírt Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj támogatásával valósultak meg.
Szerző: Balázs Gábor, Tudományos segédmunkatárs / Bemutató csillagász
CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet