A szeptemberi hónap beköszöntével az év egyik leglátványosabb és legszebb jelenségét figyelhetjük meg. Ez pedig egy teljes holdfogyatkozás. Szeptember 7-én, vasárnap a Hold a Föld árnyékába burkolódzik, és kísértetiesen vöröses színben szeli át a keleti égboltot.
A holdfogyatkozások fizikája
A holdfogyatkozások lehetnek részlegesek vagy teljesek, illetve félárnyékosak. Ez attól függ, hogy belép-e égi kísérőnk teljes egésze a Föld árnyékába, vagy csak egy adott része, illetve csak a Föld által keltett félárnyékba Kerül be. Bolygónk egy 12756 kilométer átmérőjű gömbszerű égitest. A Nap folyamatosan megvilágítja a Föld egyik oldalát, a másik pedig azért sötét, mert épp a Föld árnyékot vet maga mögé messze a világűrbe. A Hold a Föld körüli keringése során időnként áthalad ezen az árnyékon, azonban nem minden keringése során.
A Hold bolygónk körüli keringési pályájának síkja több mint 5°-kal hajlik a Föld keringési síkjához képest. Emiatt nincs minden hónapban holdfogyatkozás. Amennyiben ugyanabban a síkban keringene a Holdunk, mint a Föld, minden telihold alkalmával egy teljes holdfogyatkozást is láthatnánk, valamint utána két héttel egy napfogyatkozást is. Általában a Hold a Föld árnyékát kikerülve halad pályáján, teleholdkor a Föld árnyékkúpja alatt vagy felett, újholdkor pedig kicsivel a Nap alatt vagy fölött megy el.
A közel azonos síkban történő keringés megfigyelhető a Jupiter egyik holdja, az Io esetében. A hold pályája a Jupiter keringési síkjához viszonyítva nagyon minimálisan hajlik, a bolygó mérete pedig hatalmas. Emiatt minden keringés alkalmával napfogyatkozás figyelhető meg a Jupiter felszínén. Teljes holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a telihold, a Föld és a Nap egy egyenesre kerül. Ekkor a Hold pontosan a Föld árnyékán keresztül halad át, így átmenetileg elsötétül. De miért nem koromfekete?
Vörös telihold
A teljes holdfogyatkozások alkalmával a Hold színe mélyvöröses árnyalatot kap. A jelenség bár rendkívül kísérteties, magyarázata pofonegyszerű. A válasz a bolygónk légkörében rejlik. A Hold épp azért vörös, amiért az ég kék. A jelenség neve Rayleigh-szórás. A Nap fénye bár fehérnek tűnik, a fény spektrumának összes színét tartalmazza. Földünk légköre a nitrogén és oxigén apró méretű molekuláiból áll. A kék színű fény a hullámhossza és a légkörünkben található molekulák méretaránya miatt jobban szóródik, és emiatt kék az ég.
A vörös és a narancs színű fény hullámhossza nagyobb, azokat kevésbé szórják a levegő molekulái. Emiatt a kék szín teljesen kiszóródik, míg a vörös színű fény tovább tud a légkörben terjedni, így lesznek vörösek a napnyugták, és ezért csak a vörös fény tud kilépni az űrbe. A légkör azonban minimálisan befolyásolja irányukat is. A légkör fénytörése miatt a vöröses színű fénysugarak bekerülnek a Föld árnyékába. Ha a Hold épp ott tartózkodik, ezek a fénysugarak világítják meg vörösre. Emiatt alapvetően vörös a teljes holdfogyatkozáskor a Hold.
A szeptemberi holdfogyatkozás
Most már tudjuk, mi rejlik a jelenség mögött. De hogyan és mikor figyelhetjük meg? Szeptember 7-én este 19:12 körül kel föl teljes korongjával a látóhatáron a Hold a Svábhegyi Csillagvizsgából nézve keleti irányban, mindeközben a Nap a nyugati égbolton épp lebukik a horizont alá. Az ország más pontjain ettől néhány perccel később vagy korábban kel a Hold, a nyugati országrészben később, a keletin hamarabb. Abban a pillanatban már 73%-ban fedett lesz a Holdunk a Föld árnyékával. 19:31-kor következik be a teljes fogyatkozás, az 5°-os horizont fölötti magasságot kicsit később, 19:44-kor éri el. Ekkor már teljesen a Föld árnyékában lesz az égi kísérőnk, vagyis vörös színt ölt magára. A maximális fedettsége 20:12-kor várható. A Hold magassága a keleti látóhatár fölött ekkor éri el a 9,5°-ot, sajnos még ekkor is eléggé alacsonyan lesz. A fogyatkozás alatt ilyenkor a legsötétebb az égi kísérőnk felszíne.
A teljes holdfogyatkozás 20:53-ig tart, összesen 82 percig tartózkodik a Föld árnyékában, és lesz vörös a Hold. A teljes fázis végén az égitest már 16° magasra emelkedik a látóhatár fölé. A Holdnak ezután még 1 órára és 4 percre lesz szüksége, hogy elhagyja a teljes földárnyékot, azaz 21:57-ig tart neki míg kikerül belőle. A részleges holdfogyatkozás legvégén a Hold 24° magasan lesz látható a délkeleti égen.
Csillagfedés a vérhold által
Magyarországról megfigyelve a Hold 7-én már részben vörösbe borulva kel föl. Mindeközben mögötte búvik meg egy halvány fényű csillag, a HD 218221. Űrszomszédunk 7,3°-kal lesz a keleti látóhatár fölött, ekkor már teljes fogyatkozásban van, amikor a csillag fölbukkan mögüle. A csillag kilépése pontosan 19:57-kor következik be és érdemes megnézni egy távcső segítségével. A csillag látszó fényessége mindössze 9,0 magnitúdó, így szabad szemmel esélyünk sincs megpillantani. Általában egy ilyen halvány csillagot még távcsővel sem lehet meglátni a telehold vakító korongja mellett, de most a teljes fogyatkozásban levő Hold felszíni fényessége a töredékére csökken, és láthatóvá válik a csillag kilépése a holdkorong mögül a távcső látómezejében.
A holdfogyatkozás lelmúltával azonban égi kísérőnk tovább halad az égbolton. 23:30-kor elfedi a fí Aquarii jelű csillagot. Az égitest 202 fényévre található és elég fényes ahhoz, hogy holdfénymentes éjszakán szabad szemmel látható legyen. Most azonban, a fogyatkozás után a telehold újra visszakapta teljes fényességét, igen méretes távcsőre lesz szükségünk ha a 4,3 magnitúdós csillag belépését a már vakítóan fényes telihold mögé meg akarjuk figyelni, onnan pedig éjfél után, 00:18-kor lép ki.
Szerző: Márk Sebestyén, Amatőrcsillagász