Októberben sem maradunk megfigyelésre érdemes aszteroidák nélkül. Ebben az összeállításban olyan égitesteket sorolunk fel, amelyek kiváló minőségű 10 centiméteres lencsés távcsővel már láthatóak sötét egű helyről, vagy amelyeket 15 centiméteres vagy nagyobb tükrös távcsővel megfigyelhetünk.
Október 6.: (354) Eleonora
Fényesség: 10,7 magnitúdó
Csillagkép: Cet
Átlagos átmérő: 165 km
Nap körüli keringési idő: 1709 nap
Forgási periódus: 4,28 óra
Szükséges távcsőátmérő: legalább 15 cm
Keresőtérképért ide kattints.
1893-ban fedezte fel a francia Auguste Charlois. Spektroszkópiai mérések szerint az anyagában jelentős mennyiségű olivin ásvány mutatható ki, ami ritkaságnak számít a kisbolygóövben keringő égitestekben.
Október 14.: (31) Euphrosyne
Fényesség: 10,7 magnitúdó
Csillagkép: Cet
Átlagos átmérő: 268 km
Nap körüli keringési idő: 2042 nap
Forgási periódus: 5,53 óra
Szükséges távcsőátmérő: legalább 15 cm
Keresőtérképért ide kattints.
1851-ben fedezte fel James Ferguson amerikai csillagász, ezzel az Euphrosyne az első Észak-Amerikában felfedezett kisbolygó. Bár a mérési hibák miatt nem egyértelmű, de nagy valószínűséggel ez a 7. legnagyobb ismert aszteroida a Naprendszerben. 2019-ben egy kisméretű holdat fedeztek fel körülötte. Ez a pici hold 1,2 nap alatt kerüli meg az Euphrosynét, tőle 670 kilométerre keringve, átmérője nagyjából 4 km.
Október 15.: (455) Bruchsalia
Fényesség: 10,9 magnitúdó
Csillagkép: Cet
Átlagos átmérő: 88 km
Nap körüli keringési idő: 1584 nap
Forgási periódus: 11,85 óra
Szükséges távcsőátmérő: legalább 15 cm
Keresőtérképért ide kattints.
1900. május 22-én fedezte fel két német csillagász, Max Wolf és Friedrich Karl Arnold Schwassmann. Keveset tudunk erről a főövi kisbolygóról.
Október 19.: (230) Athamantis
Fényesség: 9,9 magnitúdó
Csillagkép: Halak
Átlagos átmérő: 118 km
Nap körüli keringési idő: 1343 nap
Forgási periódus: 24 óra
Szükséges távcsőátmérő: legalább 10 cmKeresőtérképért ide kattints.
1882-ben fedezte fel a német–osztrák Leo Anton Karl de Ball, akinek ez az egyetlen aszteroidafelfedezése.
Október 24:: (92) Undina
Fényesség: 11 magnitúdó
Csillagkép: Cet
Átlagos átmérő: 126 km
Nap körüli keringési idő: 2079 nap
Forgási periódus: 15,94 óra
Szükséges távcsőátmérő: legalább 10 cm
Keresőtérképért ide kattints.
A Kiegyezés évében, 1867-ben fedezték fel. A felszínt vizsgáló spektroszkópiai mérések szerint kristályvíztartalmú szilikátok borítják.
Október 27.: (46) Hestia
Fényesség: 10,7 magnitúdó
Csillagkép: Halak
Átlagos átmérő: 124 km
Nap körüli keringési idő: 1466 nap
Forgási periódus: 21 óra
Szükséges távcsőátmérő: legalább 15 cm
Keresőtérképért ide kattints.
1857. augusztus 16-án fedezte fel Norman Robert Pogson angol csillagász, aki a magnitúdó mértékegységének modern meghatározásával írta be magát a csillagászat történetébe. A teleszkóp, amivel a felfedezés történt, egy korábbi tulajdonostól, William Henry Smyth-től került Pogsonhoz, aki megengedte Smyth-nek, hogy ő nevezhesse el az új kisbolygót. A görögök a (4) Vesta kisbolygót szintén Hestiának hívják (hiszen ő Vesta istennő eredeti görög megfelelője), ami problémákat okoz az azonosításban.
1988-ban egy radarteleszkópos mérés holdakat keresett a kisbolygó körül, ám ez nem vezetett eredményre. A Hestia más aszteroidákhoz képest nagyobb sűrűségű.
Norman Robert Pogson portréja a Wikipédiáról.
Szerző: Bacsó Zétény, Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló