Januári égi háromszög
Január 13-án, hétfőn este szabad szemes jelenségben gyönyörködhetünk, amelynek különlegessége abban rejlik, hogy három égitest kerül együttállásba. Az észlelést érdemes lehet 18:00-kor elkezdeni, és a keleti égboltra kell tekintenünk, ahol azonnal szembetűnik a teljes pompájában ragyogó Hold. Égi kísérőnktől balra, 2,7 foknyi távolságra lesz látható az 1,1 magnitúdós Pollux, amely az Ikrek csillagkép legfényesebb tagja. A csillagtól lefelé, azaz déli irányban 4,3 fokot kell haladnunk, hogy megpillantsuk az oppozíciója előtt 2 nappal a -1,4 magnitúdós Marsot. Ekkor a hármas majdnem derékszögű háromszögként fog tündökölni a keleti égbolton, azonban az órák múlásával ez változni fog. Éjfél után pontosan 12 perccel a hármas már a déli égbolton lesz látható, 68 fokos magasságban. A Holdtól mind a Mars, mind a Pollux 2,3 fokra lesz, így alkotva egy szabályos, egyenlő szárú tompaszögű háromszöget.
A Hold és a Mars szoros együttállása
Azonban a csillagászati jelenségeknek még nincs vége, mivel 14-én a hajnali órákban a Hold és a Mars egyik legszorosabb idei együttállását láthatjuk. 5:32-kor a nyugati égboltra kell tekintenünk, ahol 24 fokos magasságban lesz látható az ezüstös színű Hold és tőle északra, azaz jobbra felfelé a vöröses színű Mars. Igencsak látványos lesz a fényes holdkorong mellett az izzóan vöröses bolygó, és érdemes az egyik ujjunkkal eltakarni égi kísérőnket, majd attól fentebb máris észrevesszük külső bolygószomszédunkat. A két égitest között csak 15 ívperc lesz a távolság, így binokulárral vagy távcsővel is egy látómezőben láthatjuk a két égitestet. Az este során azonban nem csak a szoros találkozó miatt érdemes távcsövet ragadni.
Az Ikrek csillagkép második legfényesebb csillaga, az 52 fényévre levő Castor valójában három kettőscsillagból álló rendszer, azonban szabad szemmel és binokulárral sem lehet a szoros párokat felbontani. Sőt mi több, külső bolygószomszédunk földközelségének köszönhetően maga is kiváló távcsöves célpont. A jelenség kezdetén, este 18:00-kor még csak 17 fokkal lesz a horizont felett, így érdemes várni az észlelés megkezdésével. Azonban 19:00-kor már 27 fok fölött lesz, így a légköri turbulenciák és a fényszennyezés nem fogja zavarni az észlelést. Már egy kisebb méretű – 7 centiméter körüli tükör- vagy lencseátmérőjű – csillagászati távcsővel és 150-szoros nagyítással is jól kivehető lesz a Mars vöröses korongja. Azonban a közelségének köszönhetően akár felszíni alakzatokat is megfigyelhetünk. Az este során látható lesz a Mars egyik legismertebb bazalttengere, a Syrtis Major. A fekete színű képződmény 22:00-kor már a bolygó közepén lesz, így távcsöveinkben azt láthatjuk, ahogyan a Mars korongjának a közepén feltűnik egy hosszúkás sötét színű folt. Szerencsére a szoros együttállás során is lesz mit észlelni a Marson. Azonban a horizont és a Hold közelsége miatt érdemes narancs színszűrőt használni, ami segíti a kontinensek észlelését. A Mare Acidalium, amely egy fekete színű, bazalttenger a bolygó alsó féltekéjén lesz látható jóval később, hasonlóan, mint a Syrtis Major.
A telihold káprázatos felszíne
Égi kísérőnk teljes pompájában ragyog, így számos káprázatos felszíni objektumot megfigyelhetünk rajta. Azonban a vakító, -12 magnitúdós fényessége miatt mindenképpen érdemes polarizációs szűrőt használni, ami csökkenti a Hold erőteljes fényét. A hatalmas holdi bazalttengerek és a körülöttük lévő hegyvonulatok fenséges látványt biztosítanak. A legszebb látványt mégis égi kísérőnk sugársávos kráterei nyújtják, közte a Hold déli féltekéjén lévő Tycho-kráter.
Égi hármas fogat a januári égen
Január 17-én egy újabb szabad szemes együttállást figyelhetünk meg az este folyamán. Pénteken kora este, 17:15-kor a keleti, még szürkületben levő égboltra kell néznünk, ahol 16 fokos magasságban egy égi hármas fogatot láthatunk. Az égi ikrek párosához csatlakozik a vörös bolygó, ami csak 3,1 fokra lesz a Pollux csillagtól, ezzel tökéletes égi egyenest alkotva. A csillagászati jelenséget aztán egész este meg lehet figyelni. Sőt mi több, a már jól ismert marsi bazalttenger, a Syrtis Major jól észlelhető lesz, éjfél felé, a bolygó korongjának közepén. Továbbá a bolygó északi pólusán a poláris csuklyát is megfigyelhetjük, amely egy hatalmas, fehér színű szárazjég felhő. Színének megfelelően fehér derengésként jelenik meg a vörös bolygó északi pólusánál.
Castor és Pollux története
Az Ikrek csillagkép több nép csillagmitológiájában is megtalálható. Természetesen az ókori görögöké a legismertebb. Zeusz gyakran látogatott meg halandó házas hölgyeket, akikkel az egész estét eltöltötte. A kicsapongó főistennek így gyakran születtek gyermekei, akik kalandos életutakat éltek meg. Az ikrek esetében Lédát környékezte meg Zeusz, és később két gyermeket szült a spártai királynő. Azonban csak Polüdeukész (Pollux) volt az istenség fia, míg Kasztór (Castor) a király, Tündareosz gyermeke volt. Ennek megfelelően csak az egyikőjük volt halhatatlan, míg a másik halandó. Ennek ellenére a két testvér köteléke nagyon erős volt, és számos kalandban részt vettek. Ilyen volt az argonauták útja vagy a kalüdóni vadkanvadászat. Egy nap marhákat raboltak el, majd az átadás során becsapták őket, amit nem hagytak annyiban. A kirobbanó konfliktusban Kasztór életét vesztette. Pollüdeukész nem tudott beletörődni a helyzetbe, és le akart mondani a halhatatlanságáról. Zeusz nagyon megsajnálta gyermekét, és végül abban maradtak, hogy a két testvér megosztja a halhatatlanságot. Így fél éven át együtt vannak az Olümposzon, majd fél évet az alvilágban töltenek.
A magyar mondában két árva szerepel az ikrek helyett, akiket senki nem fogadott be. Isten az égboltra emelte őket, hogy ne felejtsék el az emberek, hogy az árvákon segíteni kell.
Földközelben a Mars
A Mars észlelése nagyon hálás, azonban nem egyszerű feladat. A legjobb észlelési körülmények, az oppozíció napjaiban vannak, majd ezután két évet és két hónapot kell várni a következő ilyen alkalomra. Természetesen felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miért is kell ennyi időt várni? A Földnek két bolygószomszédja van, a Vénusz és a Mars. Az adott égitest minél közelebb kering a Naphoz, annál gyorsabban kerüli meg központi csillagunkat, és minél távolabb, annál lassabban. A Földnek 365,25 napra van szüksége, de külső bolygószomszédunk átlagosan 1,5 csillagászati egységre van a Naptól (egy csillagászati egység 150 millió kilométer, ami az átlagos távolság a Nap és a Föld között), és 687 nap alatt kerüli meg a Napot. Viszont a bolygók elnyúlt ellipszispályán keringenek, emiatt a két bolygó távolsága egymástól folyamatosan változik. Tehát a Föld megelőzi, lehagyja, majd ismét utoléri a vörös bolygót. Emiatt kell hosszabb időt várnunk, hogy a legjobb feltételek mellett, szembenállásban észlelhessük a vörös bolygót. Az igazán nagy közelségek csak 15-17 évente következnek be, így a legközelebbi nagy Mars-oppozíció 2035-ben fog megtörténni. Azonban a mostani földközelségét is érdemes kihasználni, mivel fenséges felszíni képződményeket láthatunk külső bolygószomszédunkon.
Szerző: Vizi Róbert, Bemutató csillagász