Naprendszerünk legfényesebb bolygói már szabad szemmel is lenyűgöző látványt biztosítanak, és napról napra más pozícióban lesznek láthatóak. Egy binokulár segítségével egy látómezőben észlelhetjük a Jupitert és négy Galilei-holdját, valamint a ragyogó Vénuszt. Csillagászati távcsővel észlelve a gázóriás színes felhősávjait és a Vénusz 79%-os, ragyogó korongját is megcsodálhatjuk. Nem érdemes lemaradni a jelenségről, mivel legközelebb 2026 júniusában lesz hasonló együttállás.
Az Esthajnalcsillag és a Jupiter első találkozása
Augusztus 11-én, hétfőn 4:00-kor érdemes kezdeni a megfigyelést a keleti égbolt felé tekintve. Az Ikrek csillagképben lesz látható a két fényes bolygó 13 fokkal a látóhatár felett. Az alacsony helyzetük miatt érdemes tereptárgymentes keleti égboltot keresni a jelenség észleléséhez. A Vénusz lesz a fényesebb, mivel -4,0, míg a Jupiter -1,9 magnitúdós lesz. A két planéta tündöklő fénypontként lesz látható az égbolton, és a közük lévő távolság ekkor még 1,4 fok lesz. A Jupiter ekkor a Vénusztól balra, kicsit lentebb lesz látható.
Binokulárral észlelve egy látómezőben láthatjuk a Jupitert és négy Galilei-holdját, valamint a ragyogó Esthajnalcsillagot. A holdak sorrendje a következő lesz: a Jupiter bal oldalán lesz látható a Callisto, amely a legkráterezettebb kísérő a Naprendszerben. Tőle jobbra lesz (a Jupiter bolygó felé közelebb) látható az Europa, amelynek jégpáncélja alatt több víz van, mint a Földön. A bolygó átellenes oldalán, a gázóriáshoz közelebb helyezkedik el az Io, amely a legvulkanikusabb hold, a bolygótól távolabb pedig a Ganymedes, amely Naprendszerünk legnagyobb holdja. Egy csillagászati távcső megfordíthatja a kép tájolását (a bal és jobb oldalt felcseréli), igy a holdak sorrendje is fordított lesz.
Már egy kisebb csillagászati távcsővel és 80-szoros nagyításon jól láthatóak lesznek a Jupiter színes felhősávjai és Galilei-holdjai, valamint a ragyogó, 78%-os fázisú Vénusz, amelynek látszó átmérője 13,6 ívmásodperc lesz, míg a Jupiteré 33 ívmásodpercperc, és emiatt a gázóriást bő kétszer akkorának látjuk a távcsövünkben. A jelenséget nem élvezhetjük sokáig, mivel 4:20-tól a kelő nap fénysugarai egyre fényesebbé teszik az égi hátteret, majd 05:15 körül, nem sokkal napkelte előtt már nem lesz látható a páros, talán csak a Vénuszt láthatjuk még szabad szemmel, ha pontosan tudjuk, hogy hol helyezkedik el az égbolton.
A két bolygó legszorosabb együttállása
Augusztus 12-én, kedden ismét hajnali 4:00-kor kezdhetjük az észlelést, és újból a keleti égbolton kell megkeresnünk az Ikrek csillagképet. Az égi páros ekkor csak 13 fokkal lesz a látóhatár felett, ezért kitakarásmentes keleti horizontot érdemes keresni. A bolygók királya és az Esthajnalcsillag között ekkor lesz a legszorosabb a távolság, csak 51 ívperc, ez kevesebb, mint két holdátmérő az égen. A Vénusz a Jupiterhez képest már jobbra és kicsit lentebb helyezkedik el az égbolton. Binokulár, de már egy kisebb nagyítású távcső segítségével egy látómezőben láthatjuk a ragyogó Vénuszt, a Jupiter mellett csak a Ganymedes, Io és Callisto holdjai lesznek láthatóak (az Europa a bolygó korongja előtt fog „bujdokolni”, nagyobb távcsőben is csak nehezen lehet látni. 04:17-kor fog a bolygó korongja elől kilépni, és újra mind a négy Galilei-hold látható lesz). Ezen a hajnalon különösen érdemes távcsövet ragadni, mivel a tündöklő Vénusz a 79%-os fázisával, míg a Jupiter a Nagy Vörös Foltjával nyűgözi le az észlelőket.
Naprendszerünk legnagyobb kozmikus vihara a jellegzetes kinézetéről kapta a nevét, mivel egy hatalmas vörös foltként látható a gázóriáson. A több mint 400 éve tomboló kozmikus vihar átmérője jelenleg 14.000 kilométer körül van, így a Föld kényelmesen elférne benne. A vörös foltot egy kisebb távcsővel és 100-szoros nagyításon jól lehet észlelni. Az előző napi észleléshez hasonlóan ekkor is 4:20-tól már érezhető lesz a pirkadat fénye, és 5:15-körül már a közelgő napkelte miatt nem lesz látható az égi páros (hasonlóan az előző naphoz csak a Vénusz megpillantására van szabad szemmel esély, a Jupitert nappal még nagy távcsőben is kihívás meglátni).
A Jupiter alatt tündöklő Vénusz
Augusztus 13-án, szerdán hajnalban lesz az utolsó alkalom, hogy megfigyelhetjük szorosan egymás mellett az égi párost. Akik az előző két hajnalban is megtekintették a jelenséget, észrevehették, hogy hétfőn a Vénusz a Jupitertől jobbra és kicsit fentebb helyezkedett el, de szerdán már a gázóriás alatt látható. A jelenség oka, hogy belső bolygószomszédunk sokkal közelebb van a Naphoz, mint a Jupiter, így gyorsabban tesz meg egy teljes fordulatot. Ennek következtében gyorsabban mozog az égbolton, és három nap alatt már jól észrevehető a változás.
A már megszokott időpontban érdemes kezdeni a jelenség megfigyelését, és keleten az Ikrek csillagképet kell ismét felkeresnünk. A két bolygó között már kicsivel több mint 1 fok lesz a távolság, így egy binokulár segítségével ekkor is egy látómezőben láthatjuk őket. A Jupiter egy érdekes jelenséggel várja az észlelőket, mivel a négy Galilei-holdja egy oldalon lesznek láthatóak. Ahogyan a korábbi alkalmaknál, ekkor is nem sokkal 5 óra utánig tudjuk megfigyelni a csillagászati randevút.
Az Vénusz–Jupiter-együttállás oka
Az együttállás amiatt alakulhat ki, hogy Naprendszerünk bolygói az ekliptika vonala mentén haladnak. Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszó útja az égbolton, illetve bolygónk Nap körüli keringési síkjának égi vetülete. A bolygók és a mi Holdunk is néhány fok eltéréssel ebben a síkban keringenek, ezért látszanak mindig az ekliptika közelében. A központi csillagunkhoz közel keringő bolygóknak kevesebb idő kell egy teljes keringés megtételéhez, mint a távoli planétáknak. A Merkúr 88 földi nap alatt kerüli meg a Napot, míg a távoli Neptunusznak 165 évre van szüksége. A közel azonos pályasík miatt a bolygók együttállásba kerülhetnek, és rendkívül ritka esetben akár el is fedhetik egymást.
Az év leglátványosabb bolygóegyüttállásának időpontja nem a legkedvezőbb, azonban mindenképpen megéri megtekinteni az égi látványosságot. Szabad szemmel is csodás látványt nyújt a két ragyogó bolygó párosa az égen, binokulárral vagy távcsővel pedig egyéb csillagászati csemegéket is megfigyelhetünk. A Svábhegyi Csillagvizsgáló rendhagyó programokkal készül a látványos bolygóegyüttállásra.
Szerző: Vizi Róbert, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló