Ám ahogy sötétedik a szürkületi ég, észrevehetjük, hogy égi kísérőnk nincs egyedül.
Ma, augusztus 26-án este 20:15 körül a 12%-os sarlónk a Mars társaságát fogja élvezni, ám hogy ezt az együttállást megfigyelhessük, tiszta, tereptárgyaktól mentes horizontra lesz szükség, ugyanis mindkét égitest alig 3 fok magasságban lesz a látóhatár felett. Azoknak, akiknek egy binokulár a kezük ügyébe akad vagy az átlagosnál jobb szemük van, láthatják a Szűz csillagkép egyik csillagát, a Porrimát is halványan. A három égitest egy vonalban fog elhelyezkedni, tehát a Holdtól jobbra felfelé a Mars, tőle elindulva, és ezt a vonalat meghosszabbítva megtalálhatjuk a csillagunkat is.
Holnap, azaz 27-én este is igaz lesz, hogy a lehető legtisztább horizontot érdemes választani. Ha sikerül a ma esti együttállást megfigyelni, akkor érdemes holnap is ugyanazt a helyet választani, az időpont ismét 20:15 és környéke! A holdsarló ekkor már 19%-os nagyságú lesz, de alig több mint 5 fok magasan lesz a megfigyelés időpontjában, így is érdemes megpróbálni. Szabad szemmel nem lesz látványos a hamuszürke fény, binokulárban viszont jobban látszik ilyen alacsonyan is. A sarló társa ezen a napon a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga, a Spica lesz. Ennek az együttállásnak a megfigyeléséhez semmilyen eszközre nem lesz szükségünk a kristálytiszta égbolton kívül. A két égitest alig 2,6 fokos közelsége szabad szemmel lesz a legélvezetesebb.
Az objektumok és megfigyelhetőségük
Hold: Égi kísérőnk mindenféle módon való megfigyelése mindig maradandó látványt nyújt. Ma este binokulárban nézve a Hold fény-árnyék határán, az ún. terminátoron a Mare Crisium, avagy a Veszélyek Tengere lesz a legmegkapóbb, ha pedig távcsőben nézzük, akkor a Petavius-krátert lesz érdemes felkeresni. Holnap szintén a Veszélyek Tengere lesz binokulárban a fő attrakció, távcsövön át pedig megkapó látvány lesz a felkelő Nap fénye által megvilágított Atlas- és a Hercules-kráterek pereme.
Mars: Naprendszerünk negyedik bolygója már távolodik a Földtől, és hamarosan teljesen belevész a Nap alkonyi fényébe, így ezek a megfigyelési alkalmak is már az utolsók közé sorolhatóak. Binokulárban fényes, narancssárga pötty. Az együttállások megfigyeléséhez ugyan nem lesz szükség távcsőre, akiknél viszont lesz, azok még megpróbálhatják a korongját megfigyelni nagy nagyításokon, de a távolsága és a horizonthoz való közelsége miatt ez nem lesz egyszerű feladat, és a légköri turbulenciák miatt felszíni részletek látványára ne is számítsunk.
Spica: A Szűz csillagkép legfényesebb csillaga, illetve az éjszakai ég 16. legfényesebbje a maga 1,0 magnitúdós fényességével. Távcsőben nézve kékes színű a több mint 25 ezer kelvines felszíni hőmérséklete hatására. Szabad szemmel és távcsőben nézve is könnyen megtalálható, fényes pont.
Porrima: 2,7 magnitúdós kettőscsillag (két 3,6 magnitúdós csillag 2,9 ivmásodpercre egymástól). Mindkettő tagja 7000 kelvin felszíni hőmérsékletű, így, ha a Spica után nézzük a színkülönbségüket, könnyen észrevehetjük. Megfigyelése az alkony fényében alacsony helyzete miatt nehézkes lesz, távcsőben nézve megtalálható, de szabad szemmel keresve csak a legélesebb szemű érdeklődők számára lesz látható.
Szerző: Balázs Gábor, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet