Áprilisi észlelési ajánló, vár az Oroszlán és a Szűz!

2022 április 14
| Szerző: Kóti Dávid Attila
257
Az április eljöttével hamarosan megjönnek az enyhébb éjszakák, amelyek nagyszerűen használhatóak arra, hogy szenvedélyünknek, az égbolt kémlelésének hódoljunk. Szebbnél szebb objektumok látványa igazá...

Az április eljöttével hamarosan megjönnek az enyhébb éjszakák, amelyek nagyszerűen használhatóak arra, hogy szenvedélyünknek, az égbolt kémlelésének hódoljunk. Szebbnél szebb objektumok látványa igazán illik a tavaszi, virágillatos estékhez.

Az éjszakák rövidülésével együtt  még mindig nagyon kedvező helyen tartózkodik az Oroszlán csillagkép az éjszaka első felében. Megkereséséhez a Göncölszekértől érdemes elindulnunk.

A szekér két hátsó csillagát összekötve, annak távolságát 6-szor meghosszabbítva jutunk el az Oroszlán testéhez. Ez a megkeresés pont olyan, mint ahogy a Sarkcsillagot szokás megkeresni.

Annyi a különbség, hogy eggyel többször kell hosszabbítanunk, illetve nem az északi, hanem a déli irányba indulunk el.

Az Oroszlánt láthatjuk úgy, hogy nyugat felé nézve, méltóságosan fekszik, hasonló pozícióban, akár a nagy piramisoknál található Szfinx.

Vagy akár úgy, hogy éppen nyugat felé sétál.

Mindkét esetben éppen a szügyénél található egy nagyon fényes, szembetűnő, 1 magnitúdó körüli csillag, a Regulus.

Ezek alapján és a mellékelt csillagtérkép segítségével már könnyedén beazonosíthatjuk eme sörényes jószág csillagait.

A tavaszi csillagképek déli irányba nézve, április 20-án 22 óra 00 perckor. Forrás: Stellarium
A tavaszi csillagképek déli irányba nézve, április 20-án 22 óra 00 perckor. Forrás: Stellarium
A tavaszi égbolt látványa csillagkép-ábrázolásokkal. Forrás: Stellarium
A tavaszi égbolt látványa csillagkép-ábrázolásokkal. Forrás: Stellarium

Másik kedvező pozícióban található csillagképünk a Szűz, amelyet a Regulusnál kicsit fényesebb, szintén 1 magnitúdó körüli Spica nevű, rendkívül feltűnő csillag alapján érdemes megkeresnünk. Este 9-10 óra körül a délkeleti horizontra nézzünk.

Ekkor könnyen megtalálhatjuk a Spicát a horizont felett 15-20 fok magasságban. Hogy biztosak legyünk benne, hogy a megfelelő csillagot találtuk meg, a horizont feletti magasságot könnyen ellenőrizhetjük is. Ehhez nincs más teendőnk, mint kinyújtani kezünket, és ökölbe zárni markunkat.

Ekkor öklünk szélessége hozzávetőlegesen 10 fok, amellyel könnyedén becsülhetjük a 15-20 fokot.Így, ha sikerült megtalálni a Spicát, akkor van egy jó hírem!

Egyúttal megtaláltuk a Szűz csillagképet is, egészen pontosan annak csípőjét. Ettől a csillagtól felfelé haladva található a törzse. Ha sikerül felfedezni a csillagokban az embert, akkor egy nyugat felé (az Oroszlán irányába) nyújtózkodó alakot fedezhetünk fel, amelyben szintén segít a mellékelt ábra. A Szűz csillagkép közepe egy jellegzetes konkáv ötszög, alsó csúcsán a Spicával.

Április 15-én este éppen benne jár a Hold, így várjunk ezután pár napot, hogy sötét égen csodálhassuk a csillagképet.

Az óriás elliptikus

A Szűz csillagkép nyújtózkodó kezeinél tömérdek galaxis helyezkedik el, közülük a Messier 49-es katalógusszámút választottuk ki. Ennek oka a viszonylag nagy, 8,3 magnitúdós fényessége, ez ugyanis lehetővé teszi, hogy tiszta égen már egy binokulárral is, de 10 cm-es távcsővel városból is megfigyeljük.

Szögátmérője körülbelül 10 ívperc, ami azt jelenti, hogy 30-szoros nagyítás alkalmazásával már jól látszik.

Megtalálása után érdemes lehet egy kicsit nagyobb nagyításokkal is ránézni.

Keresőtérkép a Szűzhöz és az M49-hez. Forrás: in-the-sky.org
Keresőtérkép a Szűzhöz és az M49-hez. Forrás: in-the-sky.org
Az M49 a Sloan Digital Sky Survey képén. Forrás:https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Messier49_-_SDSS_DR14_(panorama).jpg
Az M49 a Sloan Digital Sky Survey képén. Forrás:https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Messier49_-_SDSS_DR14_(panorama).jpg

Az M49 egy óriás elliptikus galaxis, körülbelül 56 millió fényév távolságra tőlünk. Az ilyen típusú galaxisokban, a közismert galaxisokkal ellentétben, nem találhatóak spirálkarok, és ezek valójában jóval gyakoribbak is, mint a spirálgalaxisok.

Ahogy nevük is sugallja, általában egy ellipszoid (lapított gömb) formát vesznek fel.

Az óriás elliptikus galaxisok valószínűleg sok kisebb elliptikus galaxis összeolvadásával keletkeztek, így egy ilyen galaxis átmérője a Tejútrendszer átmérőjének akár a több tízszeresét is elérheti.

Külön érdekesség, hogy tipikusan idős csillagokból állnak, amelyek hasonló korúak, mint a Tejútrendszerben megtalálható speciális csillagcsoportosulások, a gömbhalmazok csillagai. 

Németh Róbert M49 fotója Namíbiából. Forrás: https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=35125
Németh Róbert M49 fotója Namíbiából. Forrás: https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=35125

Nicsak, min tapos az oroszlán?

Az Oroszlán hátsó mancsa alatt található egy, szabad szemmel még éppen látható csillag, az 5,1 magnitúdós Tau Leonis. Számunkra ez azért érdekes, mert ez egy kettőscsillag. Kísérőjének magnitúdója 8, így az kistávcsövekkel könnyen megfigyelhető.

Ha ez még nem lenne elég, szorosan a Tau Leonis mellett található a 83 Leonis, amely szintén szép kettőscsillag, és távcsőben egy látómezőben látható a két (vagyis inkább négy) csillogó fénypötty.

Az utóbbi kettős főtagjának magnitúdója 6,6, kísérőjének pedig 7,5. Ez azt jelenti, hogy akár mind a négy csillag megpillantható már egy binokulárban is!

A Tau Leonis két csillaga közötti távolság 89 ívmásodperc, a 83 Leonisnak pedig 28 ívmásodperc.

Így felbontásuk (ahhoz, hogy a kettős mindkét tagját külön lássuk), egy legalább 10-szeres nagyítású binokulárral igazi kihívás. Kisebb csillagászati távcsövekben gyönyörűek, itt tetszőlegeset használhatunk, hiszen általában 20-szoros nagyításnál kisebbet nem tudunk elérni. 

A Tau Leonis főcsillaga egy tőlünk körülbelül 560 fényévre lévő vörös óriás csillag. Tömege Napunkénak nagyjából négyszerese, azonban ez eléggé felgyorsította a belsejében zajlódó fúziót ahhoz, hogy a Napnál tízszer fiatalabb csillag már életének utolsó, vörös óriás szakaszában legyen.

Ezért egy nagyobb, legalább 10-15 cm-es távcsőben megnézve vöröses árnyalatúnak láthatjuk a mellette fekvő kísérőcsillag kékes árnyalatával szép kontrasztot alkotva.

Keresőtérkép az Oroszlánhoz és a benne található két kettőscsillaghoz. Forrás: in-the-sky.org
Keresőtérkép az Oroszlánhoz és a benne található két kettőscsillaghoz. Forrás: in-the-sky.org

És amiért semmiképpen sem érdemes kihagyni ezt a párost, az pedig az, hogy olyan közel fekszenek egymáshoz, hogy kis és közepes nagyítások alkalmazásánál mind a két kettőscsillag egy látómezőben látható.

Ez a hasonló fényességnek köszönhetően fergeteges látványt jelent a nézelődők számára.

Mikor?

A Nap egyre később nyugszik le, ezért a mélyég-objektumok megfigyeléséhez kellően sötét ég csak egyre későbbtől, áprilisban körülbelül fél 9-től érhető el. Ekkortól megfigyelhetőek az ajánlott objektumok is.

Optimális pozícióban 10 óra körül vannak, azonban a baglyok még hajnali 2 körül is megnézhetik eme nagyszerű objektumokat, ha arra tartja kedvük. Ehhez ideális, holdfénymentes tavaszi ég pedig április 19-től vár minket.

 

Derült eget, és észlelésre fel!

 

Szerző: Kóti Dávid Attila, Amatőrcsillagász

CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

 

A borítókép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Milky_Way_libya.jpg