Remélem, az olvasóknak lesz türelme végiglapoznia a kínálatot, abban pedig még jobban reménykedem, hogy a rengeteg látnivaló mellé enyhe tavaszi éjszakákat és tiszta egeket is kapunk, hogy meg is tudjuk figyelni mindezt. Vágjunk is bele a közepébe!
Április első felében a Merkúr idei legjobb láthatósága
A Merkúr, azaz a legbelső bolygó megfigyelése nem könnyű feladat, túl közel van a Naphoz, így aztán az esetek többségében fénye belevész az alkony- vagy a hajnalpírba.
Kivételes esetekben viszont megfigyelésre kedvező helyzetbe kerül, és az idei április pontosan ilyen időszak: az év legjobb esti láthatósága következik. Hónap elsején 80 perccel nyugszik a Nap után, 11-én kerül a legnagyobb keleti elongációba, azaz kitérésbe, ekkor már majdnem két órán keresztül látható az esti égbolton, szabad szemes feltűnő égitestként. Fényessége 0 magnitúdó körül alakul.
Ezután láthatósága gyorsan romlik, a hónap végén már eltűnik az esti szürkületben, és idén már nem is lesz hasonlóan kedvező helyzetben. Most kell megfigyelni a Merkúrt!
A bolygó 9-én, hajnali 05:34-kor kerül fázisának legnevezetesebb pontjába, a dichotómiába, ilyenkor pontosan az égitest felét világítja meg a Nap, azaz félmerkúrt észlelhetünk az előző és rákövetkező estén.
Április 10-én a Hold elfedi az Alniyat csillagot
A déli égbolton vándorló kísérőnk a Skorpió csillagképben tett útját egy csillagfedéssel teszi emlékezetessé. 10-én a hajnali órákban teljesen elfedi a tau Scorpii, azaz Alniyat csillagot, közel az Antareshez, vagyis a Skorpió gyönyörű vörös szuperóriásához. A fedés megfigyelését korán kelőknek ajánljuk, hajnali öt után következik majd be az első kontaktus, és ha már ezen a vidéken nézelődünk, ne felejtsük el észlelni a szépséges M4 gömbhalmazt is, amely egy szép háromszöget alkot majd a Holddal és az Antaresszel.
A Hold ebben a hónapban egy másik fedést is produkál, 24-én este 22:22-kor elfedi a HD 40460 csillagot a Szekeres és az Ikrek csillagkép határán. A fedés érdekessége egyrészt az, hogy a Hold a sötét oldalával érinti először a csillagot, azaz csak annyit látunk majd, hogy a HD 40460 eltűnik az égről. A másik megemlítendő, hogy ez a csillag 472 fényéves távolsága ellenére gyors látszó mozgású csillag, ez azt jelenti, hogy valóban nagy sebességgel mozog a galaktikus térben.
Április 11-én Vénusz–Fiastyúk együttállás
Egyértelműen a Vénusz lesz az április sztárja, miközben fénylő gyémántként ragyog majd a (késő!) esti égen, sőt néhány igen látványos együttállást is produkálni fog.
Az első ilyenre 11-én, majd 12-én és 13-án este kerül sor: a -4 magnitúdó fényességű bolygó kevesebb mint 3 fokra közelíti majd az M45 nyílthalmazt, népszerűbb nevén a Fiastyúkot.
A jelenségre 20–25 fokos horizont feletti magasságban kerül sor, tehát kiválóan megfigyelhetjük majd ezt a fantasztikusnak ígérkező együttállást.
Április 12-én Virginidák meteorraj
Az űrhajózás napja, azaz április 12-e előtt az ég is tisztelegni fog, ekkor figyelhetjük meg a Virginidák meteorraj maximumát. A raj sajnos csak ZHR = 5 értékkel jön, azaz legjobb esetben óránként ennyi hullócsillagot láthatunk. A szegényes felhozatal arra talán elég lesz, hogy az éjfél után kelő Holdtól megkímélt égen, galaxisok nézegetése vagy a Vénusz megfigyelése közben egy-egy váratlan meteorjelenséggel örvendeztessen meg minket.
Április 14-én Ceres-fedés és Mars–Mebsuta együttállás
Ezen az éjszakán két izgalmas esemény vár ránk, 01:09-kor a márciusban még oppozícióban levő, ekkorra már csak 7,5 magnitúdós (1) Ceres törpebolygó elfedi a TYC 1442-01219-1, 11,4 magnitúdós csillagot az Oroszlán csillagképben. Ennek megfigyeléséhez komoly amatőrtávcsövet és a következő segédletet ajánljuk: https://www.asteroidoccultation.com/2023_04/0414_1_80458.htm
A másik érdekesség viszont szabadszemes és igen látványos lesz, a még mindig 1,2 magnitúdó fényességű, vörös Mars mindössze 9 ívpercre közelíti meg a Gemini epszilonját, azaz a Mebsutát. Ez a 3 magnitúdós csillag jellemzően az együttállások és a fedések sztárja, mivel nagyon közel helyezkedik el az ekliptikához. A mostani együttállás 21:00-kor következik be, jó magasan, 50 fokkal a horizont felett.
Jó hír, hogy a két égitest egész éjjel megfigyelhető lesz, és közel marad egymáshoz, akinek tehát nincs lehetősége este megfigyelni, az sem marad le egészen erről a látványosságról.
Április 16-án Szaturnusz–Hold együttállás és Vénusz–Fiastyúk–Hyadok együttállás
Ezen a napon ismét kétszer csodálkozhatunk rá az égbolt szépségeire!
Hajnalban, 06:01-kor a csökkenő fázisú, már csak 20%-os holdsarló 4,5 fél fokra lesz a Szaturnusztól a Vízöntő csillagképben. Rossz hír, hogy ekkorra már mindkét égitest fénye belevész majd a hajnalpírba, a jó hír viszont, hogy a páros már öt óra előtt felmerészkedik a keleti horizont fölé, és onnantól pirkadatig kattoghatnak a fényképezőgépek!
A nap végére pedig megint a Vénusz! Miután három estén át kerülgette a Fiastyúkot, ezen a napon, alkonyat után egy háromszöget alkot vele, aminek a harmadik csúcsa a legközelebbi nyílthalmaz, azaz a Hyadok lesz. Ez utóbbi halmaz szabad szemmel látható, sőt a Bika csillagkép fényesebb csillagai közül néhány a halmaz tagja, így például az epszilon Tauri, azaz Ain, amelyet a Bika szemeként szoktunk azonosítani.
Április 20-án gyűrűs napfogyatkozás
Sajnos Európa ebből megint kimarad, de aki Délkelet-Ázsiába vagy Ausztráliába látogat ez idő tájt, ki ne hagyja ezt a fantasztikus látványosságot! A napfogyatkozásról részletes információkat itt találunk: https://www.eclipsewise.com/solar/SEprime/2001-2100/SE2023Apr20Hprime.html
Április 21-én 37 óra 59 perces holdsarló
Észleljünk minél korábbi holdsarlót! Ebben a hónapban erre 21-én, az esti órákban lesz a legjobb alkalmunk, közvetlenül alkonyat után. Kísérőnk korán, már kilenc óra körül eltűnik majd a horizont mögött, keressük meg hát minél gyorsabban a nyugati-északnyugati látóhatár fölött, megéri! 20:30 perckor 8 fokkal a horizont fölött, szabad szemmel is jól láthatóan mosolyog majd.
Április 22-én Fiastyúk–holdsarló együttállás
A még mindig nagyon vékony holdsarló ezen az estén a Fiastyúkot közelíti meg mindössze 4 fokra, felettük az ekkor már hatalmasra hízott, ragyogó Vénusszal és a Hyadok nyílthalmazzal. A látványosság most sem tart sokáig, tíz óra körül a Hold és a Fiastyúk levonul a horizont alá, közvetlenül alkonyat után kell becserkésznünk őket!
Április 23-án a Lyridák meteorraj maximuma
A Thatcher-üstökös törmelékéből álló Lyridák meteorraj ebben az évben április 23-án, a hajnali órákban éri el a maximumát, ami óvatos becslések szerint körülbelül 18 fényes hullócsillagot produkál majd az égen óránként.
Ez lesz a tavasz legkomolyabb csillaghullása, érdemes korán kelni ezen a hajnalon!
Április 23, 25, 26-án holdsarló, holdsarló, holdsarló
Holdunk nagyon komolyan gondolja az áprilisi együttállásokat, április 23-tól három estén is megállás nélkül ontja őket. Az első alkalommal a Vénusszal (mi mással?) randevúzik, bő két fokra közelíti meg a -4 magnitúdó fényességgel ragyogó bolygót. A jelenség körülbelül fél tizenkettőig követhető, ekkor a szereplők nyugovóra térnek.
25-én következik a Mars! A bolygó az Ikrek csillagkép közepén terpeszkedik majd, mellette 5 fokra a már 31%-os Hold. Ezt az együttállást magasabban figyelhetjük meg, mint az előzőeket, szürkület után a páros körülbelül 45 fokra lesz a horizont felett, a jelenség pedig körülbelül hajnali fél kettőig követhető.
26-án még magasabbra merészkedik a Hold, és nem egészen 3 fokra közelíti meg az Ikrek legfényesebb csillagát, a Polluxot, alkonyat után körülbelül 50 fokra a horizonttól, ennek megfelelően az előadás is tovább tart majd, a szereplők csak hajnali kettő után térnek nyugovóra.
Április 26-án a Vénusz, az NGC 1746 és az NGC 1802 együttállása
Igen, van még új a Nap fölött, következik az áprilisi Vénusz-parádé utolsó, általam legjobban várt felvonása. Míg ezen az estén a holdsarló feljebb, a Pollux mellett virít, lejjebb az Esthajnalcsillag szabályos, egyenlő oldalú háromszöget alkot az NGC 1746 és az NGC 1802 nyílthalmazokkal. Már egy kis távcsővel is feledhetetlen látványt fog nyújtani a trió az esti, nyugati égen.
Április 29-én a csillagászat napja és az Alfa Scorpiidák meteorraj maximuma
A nemzetközi Csillagászati Liga 1973 óta tartja meg a csillagászat napját, amikor is különböző helyszíneken amatőrcsillagászok szervezetten, személyesen viszik el az égbolt megfigyelésének örömét az utca emberének. A Magyar Csillagászati Egyesület 1995-ben csatlakozott az eseményhez, voltak 40-50 helyszínen megrendezett, és voltak eső, Covid-19, egyebek miatt elmosott napok is.
Az idei csillagászat napját április 29-én tartja az MCSE, az eseményről bővebben a http://mcse.hu weboldalon lehet tájékozódni.
Az eseményt színesíti majd egy alacsony intenzitású meteorraj is, az Alfa Scorpiidák, amely várhatóan az éjféli óráktól produkál óránként körülbelül öt meteorjelenséget a keleti égbolton.
Április 30-án (7) Iris-oppozíció
A hónap utolsó napján kerül földközelbe a (7) Iris kisbolygó, a Mars és Jupiter között húzódó aszteroidaöv tagja. A Mérleg csillagképben tartózkodó objektum a késő esti órákban kel, és hajnalig figyelhető meg, 9,6 magnitúdójával nehéz, de nem lehetetlen célpont az amatőrcsillagászok számára. Efemeridák és keresőtérkép.
A bolygók áprilisi láthatósága
Merkúr: A hó elején lesz a legjobb esti láthatósága ebben az évben, az április 9-i dichotómiát megelőző estén a navigációs szürkület kezdetekor 12 fok magasan, -0,3 magnitúdós, látványos égitestként figyelhető meg. 11-én lesz a legnagyobb keleti kitérésben, ekkor közel két órával nyugszik a Nap után, ezután láthatósága gyorsan romlik.
Vénusz: Tavaszi láthatóságának legszebb időszakában leszünk, a hó közepén a navigációs szürkület kezdetekor 30 fok magasságban ragyog az égen, -4,1 magnitúdós, 15"-es, 72%-os fázisú bolygóként. Átmérője hó végére eléri a 16,9 ívmásodpercet! A felhőmintázata most tanulmányozható a legjobban, UV-ban is.
Mars: Jól megfigyelhető, sötétedéskor még 50 fok magasan lesz az égen, de az 1,2 magnitúdós, 5,9" ívmásodperc átmérőjű bolygó már apró a korábbi hónapokban tapasztalthoz képest.
Jupiter: Április 11-én kerül együttállásba a Nappal, ebben a hónapban nem lesz megfigyelésre alkalmas pozícióban.
Szaturnusz: Hajnalban már észlelhető, a hajnalpírban 10 fokig emelkedik, fényessége 0,9 magnitúdó.
Uránusz: Hónap elején még megfigyelhető a sötétedés utáni, esti órákban. A március 30-i Vénusz–Uránusz közelségből április 15-re Merkúr–Uránusz közelségbe süllyed le, ami egyben észlelhetőségének végét is jelenti.
Neptunusz: A március 15-i együttállása miatt még áprilisban sem lesz igazán megfigyelésre alkalmas helyzetben, a hó legutolsó napjaiban már megkísérelhető felkeresése a Halak csillagképben.
Jó egeket és örömteli bámészkodást kívánunk áprilisra is!
Szerző: Kovács Péter, Amatőrcsillagász, tudományos újságíró
Svábhegyi Csillagvizsgáló
Források
Meteor Csillagászati Évköny 2023
https://stellarium-web.org/
https://mcse.hu