Az egyre melegebbé váló tavaszi estéken, illetve hajnalokon érdemes tehát egy távcső vagy egy binokulár társaságában olykor-olykor szemügyre venni a csillagos égboltot. Az alábbiakban felsorolunk néhány kiemelten érdekes jelenséget, amelyek mellett cikkünkben részletes leírást adunk a többi megfigyelésre méltó látványosságról.
A jelenségek felsorolásánál az alábbi jelekkel jelöljük, hogy a jelenség mivel figyelhető meg:
– Szabad szemmel is látható.
– Legalább binokulár (kézi látcső) javasolt a megpillantásához.
– A jelenség csak állványos csillagászati távcsővel látható.
A hónap legérdekesebb jelenségei a következők lesznek:
- Április 1-je: a Fiastyúk és a holdsarló együtt áll az esti égen. Mindezek mellé csemegeként még egy-két csillagfedést is megfigyelhetünk.
- Április 5-e: a Mars és a félhold együttállásba kerül, amelyet szabad szemmel is megfigyelhetünk.
- Április 10-e: a Mars egy vonalba ér az Ikrek csillagkép Castor és Pollux nevű csillagával.
- Április 12-e: a telihold szorosan együtt áll a Szűz csillagkép Spica nevű csillagával.
- Április 16-a: mesés holdkeltét figyelhetünk meg, emellett pedig égi kísérőnk együtt áll a Skorpió csillagkép Antares csillagával
- Április 22-e: hajnalban tetőzi a Lyridák meteorraj. Óránként akár 18 hullócsillagot is láthatunk.
- Április 25-e: hajnalban a Hold sarlója a Vénusz és a Szaturnusz közé ér. Az együttes szabad szemmel is pazar látványt nyújt.
- Április 28-a: rekordvékonyságú esti holdsarlót figyelhetünk meg.
- Április 29-e: a gyönyörű, kétnapos holdsarló alatt megpillanthatjuk a Fiastyúk nyílthalmazát.
És most következzen az összes jelenség részletesebb leírása.
Április 1.
1) Együtt áll a Hold sarlója a Fiastyúkkal: A 15%-os, dagadó holdsarló együtt áll a Fiastyúk szabad szemmel is látható nyílthalmazával a nyugati égen, a horizont felett 29 fokkal. A két objektum körülbelül 1,9 fokos távolságban lesz egymástól. Az együttállásban 20:40 és 23:40 között (holdnyugtáig) gyönyörködhetünk.
2) A Fiastyúk néhány csillagának fedése: este 22:55-kor belép a Fiastyúk 3,7 magnitúdós, Electra nevű csillaga a Hold mögé, majd kicsit később, 23:23-kor követi őt a 4,2 magnitúdós Merope a Hold sötét oldalán történő belépéssel. Ezután nyugszik a Fiastyúk és a Hold, így további csillagfedések nem látszanak tőlünk.
3) A Mars és a kappa Gem szoros együttállása: a vörös bolygó 21:00-kor 28'-es közelségbe ér a kappa Gem jelű csillaghoz, a horizont felett 62 fokkal.
Április 2.
Együtt áll a Jupiter és a 25%-os holdsarló. A laza együttállás idején, 22:00-kor a két égitest 5,4 fokos távolságban lesz egymástól, a nyugati horizont felett 26 fokkal.
Áprilisi csillagfedések:
1) Április 3.: este 22:45-kor belép a HD 39004 nevű, 5,6 magnitúdós csillag a 36%-os holdsarló mögé annak sötét oldalán, a horizont felett 30 fokkal.
2) Április 11.: este 20:40-kor belép a 6,2 magnitúdós, HD 109014 jelölésű csillag a 99%-os, közel telihold sötét oldala mögé a horizont felett 22 fokkal.
3) Április 17-e: hajnali 3:56-kor együtt áll a Hold és az Antares, s mindemellett a Paikauhale nevű, tau Sco jelű 2,8 magnitúdós csillag belép a 86%-os fázisú, a horizont felett 14 fokkal látszó Hold mögé annak világos oldalán. A kilépés 4:34-kor történik meg a sötét oldalon, a horizont felett 13 fokkal.
Április 5.
Együtt áll a Mars és az 58%-os félhold. Az együttállás idején, 22:28-kor a vörös bolygó 1,3 fokkal a Hold alatt látszik majd, a horizont felett 49 fokkal.
Április 8.
Este 20:30-kor együtt áll a 85%-os fázisú Hold és a tőle balra, 2,8 fokos távolságban látszó Regulus csillag. Az együttállást szabad szemmel is kiválóan megfigyelhetjük.
Április 10.
1) A Jupiter együtt áll a 6,1 magnitúdós összfényességű NGC 1764 jelű csillaghalmazzal 21:25-kor. Az együttálláskor a két objektum egymástól 1,2 fokos távolságban látszik majd, a horizont felett 28 fokkal.
2) A Mars egy vonalba ér a Pollux és a Castor csillaggal az Ikrek csillagképben. Mindez 21:00-kor következik majd be olyan módon, hogy az egyenes mentén látszó égitestek 4,5-5,5 fokos távolságban lesznek majd egymástól.
Április 12.
1) Együtt áll a Spica és a telihold 22:00-kor 2,2 fokos távolságban, a horizont felett 21 fokkal. Az együttállás április 13-án hajnalban lesz a legszorosabb: 4:10-kor a két égitest mindössze 56'-re látszik majd egymástól a délnyugati horizont felett 16 fokkal.
Április 13.
1) Hajnali 2:22-kor bekövetkezik a telihold.
2) Rendkívül szoros együttállásba kerül az Uránusz és a SAO 93468 nevű csillag. Az 5,8 magnitúdós látszó fényességű bolygó 37"-re közelíti meg a 8,1 magnitúdós csillagot 20:42-kor, a horizont felett 15 fokkal. Az együttállás megfigyeléséhez mindenképpen szükséges távcső használata.
Április 16.
1) 23:50-től mesés holdkeltét figyelhetünk meg, amikor is a Hold 49'-es, szoros közelségbe kerül az Antaresszel. Másnap, 17-én hajnalban 1:30-kor a horizont felett 10 fokos magasságban könnyedén találhatjuk meg a gyönyörű párost délkelet felé.
2) A Mars különleges pályapozícióba, aphéliumba kerül. Aphéliumnak nevezzük egy bolygó pályájának azon pontját, amikor a legtávolabb ér a Naptól.
3) A Mars együtt áll a Rák csillagkép 6,0 magnitúdós fényességű, mü1-es jelölésű csillagával, valamint a HD 66948 nevű, 7,2 magnitúdós csillaggal. Az együttállás este 20:50-kor következik be, amikor is a két csillag kb. 8,8'-re látszik majd a Marstól.
Április 19.
Együtt áll a 70%-os fázisú Hold és a 2,7 magnitúdós Kaus Media csillag. A közelség pillanata hajnali 2:38-kor következik majd be a horizont felett 5 fokkal, amikor is a két égitest 40'-re ér egymástól.
Április 21.
Megkezdődik a Merkúr nappali megfigyelési időszaka. A bolygó 20:49-kor eléri legnagyobb nyugati kitérését, s a nappali égen kedvezően látszik. Délelőtt 10:00-kor 42 fokos horizont feletti magasságban figyelhetjük meg a 0,4 magnitúdós látszó fényességű, 45%-os fázisú Merkúrt. A bolygó 24-én éri el dichotómiáját, vagyis 50%-os fázisát. Innentől kedvezőbben megfigyelhető a nappali égen.
Április 22.
1) Hajnalban az április 14-e és 30-a között megfigyelhető Lyridák meteorraj a gyakorisági maximumához ér. Ekkor óránként akár 18 hullócsillagot is megfigyelhetünk.
2) A Vénusz a legfényesebb a hajnali égen. Hajnali 4:50-kor Esthajnalcsillagunk -4,8 magnitúdós látszó fényességű, 21,2%-os fázisú sarlója a horizont felett 5 fokos magasságban látszik majd.
Április 25.
Hajnali 4:53-kor a gyönyörű, 10%-os holdsarló együtt áll a Vénusszal, illetve a Szaturnusszal. Ekkor a Hold éppen a két bolygó között látszik majd: a Vénusztól 2,8 fokra, a Szaturnusztól pedig 50'-re, a keleti horizont 3-7 fokos közelségében.
Április 26.
Megfigyelhetjük a 40 órás holdsarlót a hajnali égen.
Április 28.
Este 20:26-kor megkísérelhetjük a rekordvékonyságú, 22 óra 55 perces holdsarló megfigyelését a polgári szürkület végén, a horizont felett 6,8 fokkal.
Április 29.
A gyönyörű, vékony kétnapos holdsarló alatt megfigyelhetjük a Fiastyúkot.
Április 30.
1) Hajnali 4:40-kor laza együttállást produkál a Vénusz és a Szaturnusz. A gyűrűs bolygó a Vénusztól jobbra, lefelé látszik majd, attól 3,8 fokos távolságban, a horizont felett 4 fokkal.
2) Este 22:35-kor a 13%-os holdsarló az Elnath nevű csillag 40'-es közelségében látszik. Mindez a Jupiter felett 4,6 fokkal, a horizont felett pedig 11 fokos magasságban történik majd meg.
A bolygók áprilisi láthatósága
Merkúr: Március végi alsó együttállása után rohamléptekkel távolodik a Naptól a hízó merkúrsarló, a nyugati elongációja azonban az ekliptika lapos dőlésszöge miatt hajnali szürkületi megfigyelésre kedvezőtlen. A bolygó nappali megfigyelése viszont a jelentős kitérés és az egyre növekvő delelési magassága miatt ideális, az év egyik legjobb nappali Merkúr-láthatóságát élvezhetjük áprilisban. 21-én a 27 fokos elongációban járó Merkúr délelőtt 10 órakor 40 fok magasan van, így a 8,0"-es, 0,4 magnitúdós és 45%-os félmerkúr nagyobb távcsővel kitűnően észlelhető. Április 24-i dichotómiájakor az 50%-os, 7,6"-es bolygó 0,3 magnitúdós lesz. Egészen május 10-ig, 20 fokos elongációig jól megfigyelhető marad az addigra 74%-osra hízó, -0,4 magnitúdós planéta.
Vénusz: A hízó vénuszsarló a Halak csillagképben a hajnali égbolt alacsonyan járó gyöngyszeme. Április elsején a polgári szürkület kezdetén még csak 5 fokos magasságba emelkedik a 4%-os vénuszsarló, majd ahogy távolodik a Naptól, egyre feltűnőbb lesz. Április 22-én éri el a legnagyobb fényességét 42"-es méret, -4,8 magnitúdós fényesség és 21%-os fázis mellett, a polgári szürkület kezdetére pedig 8 fokos magasságba emelkedik. Felhőalakzatai ebben az időszakban vizsgálhatók a legrészletesebben. Április 25-én egy egyenesbe kerül a holdsarlóval és a Szaturnusszal, 30-án pedig a Szaturnusszal jut laza, 3,8 fokos együttállásba.
Mars: Kiválóan megfigyelhető az esti égen az Ikrek csillagképből a Rák csillagképbe haladva, a hónap közepén a csillagászati szürkületben még 59 fok magasan jár. A 0,6 magnitúdós bolygó 7,3"-es korongján nagy távcsővel még jól megfigyelhetők a részletek. Április 17-án kerül aphéliumba, majd április 21-én keleti kvadratúrába, 90%-os fázis mellett. Az Északi Pólussapka (NPC) ekkorra elkezdi az erőteljes zsugorodást. Aphéliumi talaj menti fagyok lehetnek az Északi Poláris Régióban. A tavaszi felhőaktivitás növekedhet. Április 16-án egyenlő szárú háromszöget alkot a mü1 Cnc (6,0m) és HD 66948 (7,2m) csillagokkal, 8,8'-re tőlük.
Jupiter: A Vénusz eltűntével fényesen uralja az esti égboltot a Bika csillagképben. Április közepén még mindig kiválóan megfigyelhető a -2,0 magnitúdós, 35"-es planéta napnyugta után az esti szürkületben, 38 fok magasan. Érdemes kihasználni a még jó láthatóságát! Április 10-én bő 1 fokos távolságra együtt áll az NGC 1746 nevű, 6,1 magnitúdós nyílthalmazzal.
Szaturnusz: Április 25-én hajnalban egy vonalba kerül a holdsarlóval és a Vénusszal, pompás együttállást alkotva. Ekkor a reggeli navigációs szürkületben 3 fok magasan jár még csak a látóhatár fölött. Április 30-án a Vénusszal kerül 3,8 fokos együttállásba. A polgári szürkület kezdetére 4 fok magasságba emelkedik a 16,1"-es korongátmérőjű, 1,2 magnitúdós bolygó. Átfordult gyűrűjének hajlásszöge -2 fokos, és immár a déli féltekéjére láthatunk rá.
Uránusz: Rohamosan közeledik a Nap irányához, de a hónap során még megfigyelhető a Bika csillagképben. Elsején sötétedés végére még 26 fokos magasságban észlelhetjük, hónap 20-ára azonban már csak 8 fokos magasságban lesz a sötétedés végéhez közeledve. Április 13-án igen szoros, mindössze 37"-es együttállásba kerül a 8,1 magnitúdós SAO 93468 csillaggal, igen érdekes lesz megfigyelni a különleges párost! Az 5,8 magnitúdós, 3,5"-es korongátmérőjű bolygóról még elkészíthetjük a láthatóság végi észleléseket.
Neptunusz: Csak a hajnali szürkületben látszana, de halványsága és a látóhatárhoz való közelsége miatt nem figyelhető.
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet