Hajnali 5 órakor érdemes kelettől néhánypár fokra néznünk, mivel éppen a horizont felett láthatjuk a fogyatkozó Hold vékony sarlóját, ami felett csupán 4,5 fokkal a Szaturnusz is felbukkan. Később pedig este az éjszakai ég második legfényesebb égiteste,; a Vénusz fog a Bika csillagkép Hyadok és Fiastyúk nyílthalmazaival fog egy háromszöget alkotni, melynek csúcsai 6-6 fokra lesznek egymástól. Résen kell majd lennünk, mivel mindkét együttállás legmagasabb pontját napközben éri el, így a reggeli párost éppen napfelkelte előtt, míg az esti triót naplemente után figyelhetjük meg legkönnyebben.
Először a Szaturnusz és Hold találkozik, hajnali 5 órakor
Nagyjából hajnali 5 órakor fog felbukkanni a Szaturnusz után a Hold is, bár 05:10 előtt még nagyon alacsonyan lesz. A páros keleten kezdi meg horizont feletti pályáját, a Hold 116 fokos azimutnál és 2 fokos magasságban kezd 5 órakor, tőle egy kicsit keletebbre és magasabban a Szaturnuszt találjuk 113 fokos azimutnál és 5,7 fokos magasságban. Innen pedig folyamatosan átlósan haladnak majd felfelé délnek, nagyjából 10 percenként másfél-két fokot haladva dél felé, valamint felfelé.
A páros legmagasabb pontja napközben lesz, azonban a Nap fénye eltakarja majd őket napfelkelte után, és napnyugta előtt ők is a horizont alá buknak, így csak a korán kelők láthatják a fogyó Hold sarló és Szaturnusz táncát. Érdemes lesz végig követni az útjukat, hiszen nagyon alacsony magasságról indulnak, és viszonylag gyorsan emelkednek majd, így épp napfelkelte előtt lesznek majd legjobban láthatók.
A fogyó Hold sarlója (bal). Hasonló látványra számíthatunk április 16-án, azonban még ennél is keskenyebb lesz a sarló alakja majd. Forrás: NASA. Valamint egy kép a Szaturnuszról és gyűrűiről (jobb) 2004-ből a Cassini Orbiterrel fényképezve. Forrás: Wikipédia
Vénusz esti látogatást tesz a Bika csillagképben
Bár a hajnali két égitest is gyönyörű látványt nyújt majd, mind szabad szemmel, mind teleszkóppal, a nyílthalmazok rajongói örülhetnek majd este is, hiszen két különleges és fényes nyílthalmaz találkozik majd az éjszakai ég Hold után következő legfényesebb égitestével, a Vénusszal. A két nyílthalmaz nem más, mint a Bika csillagképből ismert Hyadok és Fiastyúk (Plejádok), amelyek közelségük miatt olyan fényesek, hogy szabad szemmel is jól láthatóak.
Mire lemegy a Nap, már mindhárom objektum elkezdte mélyrepülését a horizont alá. Este pontban 9-kor a Vénusz lesz a legmagasabb 20 fokos magasságban, 282 fokos azimutnál (nagyjából nyugat felé), míg a Hyadok 19 fokos magasságban 275 fok körüli azimutnál, a Fiastyúk pedig csupán 16 fokos magasságban 288 fokos azimutnál lesznek majd láthatók. Ezt követően nagyjából 10 fokkal fog csökkeni óránként a magasságuk, illetve 10 fokots haladnak majd észak felé.
Egy összetett színes kép (color composite image) a Fiastyúk (Plejádok) nyílthalmazról (bal), amely a DSS-től (Digitizedal Sky Survey) származik. Illetve egy UV fénykép a Vénusz légkörének szerkezetéről (jobb). Forrás: Wikipédia
Bár a Fiastyúk is egy közeli halmaznak számít az átlagos 444 fényév távolságával, a Hyadok még közelebb, csupán 150 fényév távolságra találhatók. Emellett a Bika vörös szeme, az Aldebaran (jelentése arabul követő, mivel a Plejádokat követi) csillag is része a kompozíciónak, hiszen együtt mozog a Plejádokkal, és úgy tűnhet, része a Hyadoknak, bár jóval közelebb található hozzánk, csupán 65 fényévre.
A Hyadok nyílthalmaz főbb csillagai (bal) és egy látható fényben spektrumban készült fotó az éjszakai égen (jobb). Forrás: Wikipédia
Összességében Április 16-án több nagyon fényes és gyönyörű égitestet figyelhetünk meg, azonban érdemes lesz pontosan időben érkeznünk, és magas helyen állnunk, hiszen a hajnali páros, és az esti trió is csak rövid ideig, és viszonylag alacsony magasságban lesz majd látható.
Jó csillag vadászatot és felhőtlen eget kívánunk minden Olvasónknak!
Szerző: Berta Marcell, Tudományos Újságíró
Aalto Egyetem, Helsinki