AKI SZABAD SZEMMEL IS LÁTTA AZT, AMIHEZ MÁSNAK TÁVCSŐ KELLETT: GERARD KUIPER

AKI SZABAD SZEMMEL IS LÁTTA AZT, AMIHEZ MÁSNAK TÁVCSŐ KELLETT: GERARD KUIPER

2023 december 23
| Szerző: Jurecska Laura, Tudományos újságíró
Gerard Kuiper 1905-ben a hollandiai Tuitjenhornban látta meg a napvilágot (akkor még Gerrit volt a keresztneve).

Már gyermekként is elbűvölte a csillagos égbolt. Érdeklődéséhez egy kivételes érzékszervi adottság is társult: már 7,5-es magnitúdójú csillagokat is látott szabad szemmel.

A Leideni Egyetemen folytatott csillagászati tanulmányokat 1924–1927 között, majd Ejnar Hertzsprung témavezetésével kettőscsillagokból írta a doktori disszertációját 1933-ban. (A témavezető neve a csillagfejlődést leíró Hertzsprung–Russell-diagramból lehet ismerős.) Pályafutását az Amerikai Egyesült Államokban folytatta, ahol 1937-ben állampolgárságot is szerzett. A második világháború vége felé egy időre visszatért Európába, az ő nevéhez kötik többek között azt is, hogy a Kelet-Németországban rekedt Max Plancknak sikerült elmenekülnie a szovjetek elől. A háború után visszatért az USA-ba: 1960-ig a Chicagói Egyetemen dolgozott, majd megalapította az Arizonai Egyetem hold- és bolygókutatással foglalkozó laboratóriumát, amelynek 1973-ban bekövetkezett haláláig ő volt a vezetője.

FOTÓ GERARD KUIPERRŐL 1964-BŐL FORRÁS: https://www.esa.int/ESA_Multimedia/Images/2022/09/Gerard_Kuiper_1964
FOTÓ GERARD KUIPERRŐL 1964-BŐL FORRÁS: https://www.esa.int/ESA_Multimedia/Images/2022/09/Gerard_Kuiper_1964

Nevéhez fűződik a Naprendszerben található két új hold felfedezése: az Uránusz Miranda és a Neptunusz Nereida nevű holdjaié. Kimutatta, hogy a Mars légköre szén-dioxidot tartalmaz, és bizonyította azt is, hogy a bolygó jégsapkái vizet tartalmaznak. Ő írta le elsőként, hogy a Szaturnusz legnagyobb holdjának, a Titannak a légkörében metán található. A későbbi vizsgálatok igazolták azt a jóslatát, amely szerint a Szaturnusz gyűrűit jégrészecskék alkotják. Az arizonai években végzett munkásságával jelentősen hozzájárult az infravörös csillagászat fejlődéséhez.

Az Apollo-program során szerepet vállalt a Holdra szálló egységek leszállóhelyének meghatározásában. Állítólag Neil Armstrongnak előre megjósolta, hogy a Hold felszínén járni olyan lesz, mintha ropogós hóban lépkedne.

Róla nevezték el a Neptunuszon túli kisbolygóövet: a Naptól 30-50 csillagászati egység távolságban található Kuiper-övben eddig mintegy 800 objektumot azonosítottak. Szintén az ő nevét viseli az ún. Kuiper-szirt, amely 48 CSE csillagászati egység távolságra található a Naptól, itt az objektumok számának hirtelen csökkenése figyelhető meg. Kuiper szolgáltatta az első megbízható mérési adatot a Kuiper-öv egyik legnevezetesebb objektumának, a Plutónak a vizuális átmérőjére vonatkozóan.

Gerard Kuiper nevét egy kisbolygó, valamint kráterek őrzik a Holdon, a Marson és a Merkúron.

ILLUSZTRÁCIÓ A KUIPER-ÖVBEN TALÁLHATÓ XENA NEVŰ OBJEKTUMRÓL FORRÁS: https://science.nasa.gov/image-detail/amf-pia17801/
ILLUSZTRÁCIÓ A KUIPER-ÖVBEN TALÁLHATÓ XENA NEVŰ OBJEKTUMRÓL FORRÁS: https://science.nasa.gov/image-detail/amf-pia17801/

Források:

https://science.nasa.gov/people/gerard-kuiper/

https://www.britannica.com/biography/Gerard-Peter-Kuiper

Cover fotók forrásai:  https://spacecenter.org/what-is-the-kuiper-belt/

https://images-assets.nasa.gov/image/PIA22190/PIA22190~orig.jpg?w=2400&h=1200&fit=clip&crop=faces%2Cfocalpoint

Szerző: Jurecska Laura, Tudományos újságíró
Svábhegyi Csillagvizsgáló