Kibővíti pihenő kutatási programját az Európai Űrügynökség (ESA), melyben azt kutatják, hogyan reagál az emberi test az űrbéli körülményekre - anélkül, hogy kiszállnánk az ágyunkból.
A súlytalanság állapotában az űrhajósok veszítenek izomtömegükből, csontsűrűségük lecsökken, megváltozik a látásuk, folyadék kerül az agyukba és számos egyéb kellemetlen hatás várható.
Az emberi test a földi élethez alkalmazkodott, nem pedig az űrrepüléshez, éppen ezért képezi az űrkutatás egyik fontos részét az emberi egészség űrben való megőrzése.
Minél több tesztalanyunk van erre, annál jobb, de embereket küldeni az űrbe nem olcsó és nem egyszerű mulatság.
Az úgynevezett “bedrest study”, azaz olyan tanulmányok során, ahol a jelentkezők ágyban fekszenek, úgy teremtik elő az űrhajózás körülményeit, hogy a tesztalanyok huzamos ideig a fejük irányában 6°-kal ledöntve ágyban fekszenek. Legalább az egyik válluknak mindig az ágyhoz kell érnie, minden pillanatban - legyen szó akár étkezésről, zuhanyozásról, vagy éppen a mellékhelyiség használatáról.
Az ESA már számos hasonló kutatást végzett a franciaországi Toulouse városában és a Német Űrügynökség (DLR) ‘:envihab’ kölni létesítményében is. Új, 60 napos kutatásuk a szlovéniai Planica Jožef Stefan Intézetében, valamint a franciaországi Toulouse-ban zajlik majd.Planica kiváló helyszín, magasan fekszik így kisebb a légköri nyomás, mivel ritkább a levegő - ebben a tekintetben hasonlít egy jövőbeli holdbázis környezetére is.
A kutatóintézetben további állapotokat is elő tudnak idézni, például szabadon állíthatják, mennyi oxigén legyen a szobában. A jövő űrkutatása szempontjából azért hasznos az alacsony oxigénszint hatásának, azaz az oxigénhiányos állapotnak a kutatása, mert például egy űrhajó zárt terében, vagy jövőbeli űrbéli szállásokon ritkább lehet az oxigén a levegőben.
Ezen kívül mind a franciaországi, mind a németországi és a szlovéniai kutatóhely is rendelkezik egy hatalmas centrifugával, mellyel a fekvő tesztalanyokat pörgetve a gravitáció vonzását lehet szimulálni. A gravitáció ugyanis általában, megszokott pozícióban a föld felé, azaz lefelé vonz minket.
A fekvő alanyokat körbeforgatva a centrifugális erő segítségével létrehozható a láb felé irányuló, gravitációhoz hasonló húzóerő. Mesterséges gravitációval ugyanis megakadályozhatóak lehetnek az űrbéli környezet okozta kellemetlen testi változások.
A centrifugákban különféle fitneszgépeket is helyeznek majd el, így össze tudják vetni, milyen hatásai vannak önmagában a pörgetésnek, illetve annak, ha közben edzenek is az emberek.
Vízággyal a tudományért
Most első alkalommal újféle földi kutatást is végeznek, úgynevezett “száraz-merülő fürdőket”. A fürdőkádakhoz hasonló tárolókban összesen 20 nőt fognak vizsgálni, egyenként 5 napig.
A száraz merítés során úgy hozzák létre a Nemzetközi Űrállomáson is tapasztalható súlytalanságot, hogy a jelentkező testét mindenütt egyformán támasztják meg. Az első ilyen kísérletet azért nőkkel végzik, mert eddig szinte semmilyen adat nem áll rendelkezésre női alanyokról.
Az ESA munkatársai elmondták, hogy rengetegen jelentkeznek ezekre a kutatásokra - de önkéntes tesztalanynak lenni cseppet sem egyszerű feladat.
Ágyban heverészni bizony jól hangzik, de a kezdeti boldogság hamar alábbhagy; főleg akkor, amikor vért, vagy biopsziával izommintákat vesznek tőlünk.
Ha mégis elég bátornak és elszántnak érezzük magunkat, akkor a kísérleteket végző intézetek honlapjait (Medes - Franciaország, :envihab - Németország, Jozef Stefan Institute - Szlovénia) érdemes figyelni a felhívásokért.
Szerző: Pál Bernadett, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet
Borítókép: ESA