A napokban egy igen figyelemreméltó égi esemény vár a fáradhatatlan hajnali távcsövezőkre.
A Vesta kisbolygó ugyanis keresztben átszeli a jól ismert Praesepe, azaz a Jászol- vagy Méhkas-halmazt a hajnali égbolton!
A Vesta egy igazán nagy kisbolygó, átmérője 525 km (a Ceres utáni legnagyobb égitest a fő-kisbolygóövben). Tömege a kisbolygóöv közel 9%-át teszi ki!
A Vesta nevet a családi tűzhely római istenségéről kapta (görög megfelelőjét Hesztiaként ismerhetjük), bár felszínén a legnagyobb kánikulában is csak -20°C a hőmérséklet.
Azon kevés aszteroidák egyike, melyet űrszonda megközelített. 2011-ben a NASA Dawn szondája nem csupán elsuhant mellette, de még pályára is állt körülötte, így részletes felvételekkel és adatokkal is rendelkezünk róla.
Ez a szonda volt ráadásul az első, ami a főkisbolygóövbeli test körül állt pályára, a Vesta körül, és ezután még a Cerest is meglátogatta.
Égi randevúnk másik tagja, a Praesepe, azaz a Jászol-halmaz egy nyílthalmaz a Rák csillagképben. A téli égbolt egyik meghatározó látványa, már akár külvárosi égboltról is sejlik szabad szemmel derengése.
Meglepően nagy kiterjedésű csillagcsoportosulás, a telihold korongjának háromszorosát teszi ki átmérője. Ezer csillag bölcsője ez valóban, az egyik legnagyobb csillagóvoda a Naprendszer közelében.
Majdnem itt áll a sarkon, egy jó intersztelláris köpésnyi 577 fényévre tőlünk, és éppenhogy csak 600 millió évesek a csillagai!
Mivel az ekliptikához, azaz a Naprendszer síkjához rendkívül közel (mindössze 1 fokra) helyezkedik el, nem ritka, hogy egy naprendszerbeli égijelenség, test elhalad előtte. De ilyen fényes kisbolygó ritkán látogat be hozzá!
A Vesta mostanság 8,4 magnitúdós, amivel az egyik legfényesebb kisbolygóként díszeleghet jelenleg, és már a kisebb távcsövekben is kényelmesen látszódik. Látványa ugyan csak egy csillaghoz hasonló fénypont, hiszen korongja csupán nagy távcsövek hatalmas nagyításán kezdi megmutatni magát.
Ez a Jászol-halmaz legfeljebb 6 magnitúdós csillagaival nagyon szép együttállásnak ígérkezik, a kisbolygó nem fog túlságosan elveszni a fényes csillagok között.
Éppen ezért érdekfeszítő és gyönyörű kihívás napról napra nyomonkövetni a kisbolygó elmozdulását a csillagok előtt!
Digitális fotózással is szép feladat, de egy ceruza és papír még nagyobb csodákra képes - aki megteheti, ragadja meg távcsövét, és rajzolja le a Jászolt!
Akár már következő nap visszatérve az egyik fénypont jól láthatóan odébb fog mozdulni.
Melyik volt az?
Ha igazi kihívást keresünk, ne is nézzük meg előre, hogy melyik pont lehet a kisbolygó, és akkor teljesen a meglepetés erejével hathat a következő éjszakai látvány!
Megdöbbentő, hogy a 3,3 Csillagászati Egységre található Vesta mekkora sebességgel halad napról napra a távoli csillagokhoz képest!
Nagyobb távcsővel megfigyelve még egy árulkodó segítségünk lehet: Míg a Jászol fiatal és fényes csillagai többségében kékesfehérek, a Vesta sárgásfehér csillagként fog végigkúszni a látványos csillagmezőn.
Az aszteroida nagyjából augusztus 27-e és 30-a között, csütörtöktől a hét végéig tartózkodik majd a nyílthalmaz belsejében. Szépen lassan ballag rajta keresztül, 29-én lesz a legközelebb annak központjához.
A navigációs szürkület beálltakor (tehát mikor 12 fokkal a horizont alá ér a Nap, ekkor már elkezd derengeni az égbolt), hajnali 4:45-kor a kisbolygó kb. 13 fok magasan fog tartózkodni.
Ez nem elérhetetlenül alacsony magasság, de mindenképp szükségeltetik hozzá egy zavartalan horizontú keleti égbolt, és nem árt, ha berendelünk egy rezzenéstelen légkört is a meteorológusoktól.
Használjuk ki a nyár utolsó napjait a csillagos égbolt csodálására! Szerencsére most már kezdenek kevésbé kurták lenni az éjszakák, de még hajnalban is kellemes az időjárás.
Ha már kint járunk a hétvégén, okvetlenül vadásszuk le a kóbor kisbolygó ténfergését is ezen a csodálatos csillagbölcsőn keresztül, mert ritka és izgalmas látvánnyal ajándékozhat meg!
Szerző: Világos Blanka, Tudományos segédmunkatárs,
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet