Az együttállások fizikája
Az együttállások látványos égi jelenségek. Bolygónk nézőpontjából időnként több égitest egymás mellettinek látszik ilyenkor. A valóságban az égi vándorok óriási távolságra vannak egymástól, a háttércsillagoktól pedig akár több száz fényévre is. A magyarázat egyszerű. Földünk, mint minden más bolygó a Nap körül kering, ugyanabban az irányban járják körbe a központi csillagunkat. A Naphoz közelebbi bolygók, a Merkúr és a Vénusz gyorsabban, a távolabbiak pedig lassabban teszik ezt. Emiatt a Vénusz az égbolton gyorsan mozgó égitestnek számít. A Föld és a Vénusz relatív sebességeiből adódóan utóbbi minden nap más-más ponton helyezkedik el a háttércsillagokhoz viszonyítva.
Olykor adódik egy szerencsés alkalom, amikor a bolygó épp nagyon közel kerül egy-egy háttércsillaghoz vagy más mélyég-objektumhoz. Ezeket a közeli találkákat nevezzük együttállásoknak vagy konjunkciónak. Októberben a Vénusz hat együttállásban is részt vesz.
Október 1–2. – Dupla vagy semmi
A legelső ilyen jelenség október első két hajnalán lesz megtekinthető. Mindkét alkalommal ugyanazzal a csillaggal áll együtt a Vénusz. Ez a csillag pedig a khí Leonis. A csillag fényessége 4,6 magnitúdó, ezért egy holdfénymentes éjszakán nehézség nélkül észrevehető szabad szemmel. A Vénusz viszont rettenetesen fényes: mostani -3,9 magnitúdós fényességével az égbolton a harmadik a Nap és a Hold után. Emiatt, ha nagyon közel kerül egy halványabb csillaghoz, az a távcső látómezejében eltörpül a Vénusz mellett, de mégis észrevehető.
A khí Leo elsején hajnalban a Vénusz alatt, kicsivel tőle balra lesz látható. Másodikán reggel pedig már a bolygótól fölfelé, picit jobbra. A két égitest közötti szögtávolság mindössze 36’ lesz, ami kicsit nagyobb mint a telehold látszó átmérője. Ez elegendő ahhoz, hogy egy kis nagyítású látcsőben egyszerűen megfigyelhessük a párost. A Vénusz hajnali 4:30-kor már látható a keleti horizont fölött. Az együttállást ettől kezdve 5:30-ig láthatjuk, ezután a Nap fénye már ellehetetleníti ezt. a A bolygó ekkor 9° magasan lesz.
Október 5. – A szigma Leonis és a Vénusz szoros együttállása
A második csillag, amelyet meglátogat a Vénusz, a szigma Leonis. A csillag kicsivel fényesebb, mint a khí Leo, fényességének értéke mindössze 4,0 magnitúdó.
A Vénusz 5-én reggel ér a csillaghoz közel. A bolygó és a csillag közötti távolság alig 21’ lesz, ami nagyon közelinek számít. Egy közepes nagyítású távcsőben láthatóvá válik a Vénusz korong alakja is. Abban az esetben, ha a látómezőbe épp befér a két objektum, gyönyörű látvány tárul elénk. A páros továbbra is a keleti égen keresendő, reggel 5:10 és 5:45 között binokulárral vagy távcsővel. A Vénusz reggel 5:30-kor 7,5° magasan lesz. A csillag hozzá nagyon közel, tőle balra felfelé lesz látható.
Október 12. – Együtt a Zavijavával
A Zavijava, más néven β Virginis a Szűz csillagkép ötödik legfényesebb csillaga. Látszó fényessége 3,6 magnitúdó, ezért szabad szemmel is jól látható. A csillag 35,9 fényévre található a Földtől. Egyik érdekessége, hogy mindössze 0,7 fokra van az ekliptika síkjától, így olykor kitakarhatja a Hold vagy ritkán a bolygók is. A következő ilyen eseményre 2069 augusztusáig kell várnunk. Ekkor a Vénusz halad el pontosan előtte.
Azonban 2025. október 12-én a Vénusz – bár nem takarja ki a csillagot, de – nagyon közel látszik hozzá. A csillag és a bolygó közti szögtávolság 51’ lesz, így egy közepes távcső vagy kézi látcső látómezejébe könnyedén belefér a páros. A jelenség szintén a keleti láthatár fölött lesz látható, csakúgy, mint a korábban említettek. 5:45-kor egymás mellett lesznek az égen 7° magasan.
Október 18. – Két csillaggal egy sorban
18-án a Zaniahon a sor. Az éta Virginis néven is emlegetett csillag a Szűz csillagképben található. Fényessége 3,9 magnitúdó. Közvetlen közelében fellelhető a nála halványabb 13 Virginis is (5,9 magnittúdó). A két csillag mellett balra pedig ezen a reggelen megfigyelhetjük a Vénuszt is.
A bolygó és a Zaniah mindössze 12,5’-re lesznek egymástól, ami rendkívül közelinek számít. Egy nagy nagyítású távcső látómezejébe egyszerre látszik a Vénusz korongja és a Zaniah is. Utóbbi kékes színben pompázik majd a bolygó mellett. Egy kézi látcső segítségével a 13 Virginis is megfigyelhető egyszerre a két másik említett objektummal. 18-án reggel 6:00-kor a trió 7°-os horizont feletti magasságban jár. Ezt egyáltalán nem érdemes kihagyni!
Október 22. – A Porrima és a Vénusz
A Szűz csillagkép egyik legfényesebb csillaga, a Porrima és Naprendszerünk legfényesebb bolygója, a Vénusz egymás mellett látszanak. A csillag látszó fényessége 2,7 magnitúdó, ezért szabad szemmel is könnyedén látható. A mellette ragyogó Vénusz azonban –3,9 magnitúdós fényességével elnyomja a csillagot.
Az együttállás 22-én reggel 6:00-kor lesz megfigyelhető Magyarországról. Arra viszont fontos odafigyelnünk, hogy ez alkalommal az égitestek nagyon közel lesznek a keleti látóhatárhoz. A Vénusz 6:00-kor 5° magasan helyezkedik el, a Porrima pedig tőle balra, vele szinte egy vonalban. Emiatt a jelenség megfigyelésének könnyítése érdekében fontos olyan észlelőhelyet keresnünk, ahonnan keleti irányban a horizontig is szabad a kilátás. A megfigyeléshez nem feltétlenül lesz szükség sem távcsőre, sem binokulárra, mert a Porrima elég fényes a szabad szemes észleléshez. A két égitest szögtávolsága az itt felsorolt együttállások közül a legnagyobb, 1,3°-ra lesznek egymástól, ez általában egy binokulár látómezejébe könnyedén belefér.
Október 29. – A théta Virginis
Végül, de nem utolsósorban a téta Virginis is közel látszik a Vénuszhoz. A csillag 291 fényévre helyezkedik el a Naptól. Színe kékes, látszó fényessége 4,4 magnitúdó. Október 29-én áll együtt a Vénusszal, bár ennek megfigyelése közben különböző problémákba ütközhetünk. Az egyik ilyen például az, hogy néhány nappal az óraátállítás után történik a jelenség, így nem 6:20-kor, hanem 5:20-kor kerül sor rá. Mi több, a Vénusz ekkor már egészen közel jár a Naphoz, földi nézőpontból. Ennek eredményeképp közvetlenül napkelte előtt a bolygó még nagyon alacsonyan lesz a keleti égbolton, nehezítve a megfigyelést.
Az égi randevú kora reggel, 5:20-kor 5° magasan következik be. A Vénusz szabad szemmel fényes nappal is észrevehető, a théta Virginis azonban nem. A csillag elenyésző fényessége a látóhatár feletti alacsony helyzetével együtt azt igényli, hogy észleléséhez használjunk binokulárt vagy távcsövet. A két égitest egymás felett lesz megtekinthető. Alul a világítótorony-szerű Vénusz, felette 31’-cel a théta Vir. A kettejük közötti távolság pontosan megegyezik a telehold átlagos látszó átmérőjével. Ez pont akkora az égen, mint a kinyújtott karral nézett kisujjunk szélessége.
Összegzés
A Vénusz ezután hamarosan a Nap mögé bújik, és néhány hétig észlelhetetlenné válik. Érdemes kihasználnunk azokat az alkalmakat, amikor kora reggel még látható. A bolygó decemberben kerül a legközelebb központi csillagunkhoz (földi szemszögből), és csak jövő márciustól lesz újra látható.
Munkába vagy iskolába készülődve vagy akár egy hétvégi hajnalon keressük meg kozmikus szomszédunkat az égen, és figyeljük meg, amint meglátogatja az októberi égbolton ragyogó csillagokat!
Szerző: Márk Sebestyén, Amatőrcsillagász