A Vénusz és a Hyadok találkozója

A Vénusz és a Hyadok találkozója

2025 július 08
| Szerző: Márk Sebestyén, Amatőrcsillagász
A Vénusz a Földről látható legfényesebb bolygó. A jelenség idején 159 millió kilométerre lesz tőlünk, a Hyadok pedig a Földhöz legközelebbi nyílt csillaghalmaz, 155 fényévnyi távolságra.

Július 13-án, vasárnap a hajnali órákban esély adódik a két objektum együttes megfigyelésére együtállásukkor.

A Földhöz legközelebbi nyílt csillaghalmaz a Bika csillagképben található, és annak jelentős részét teszi ki. A csillaghalmaz több hasonló összetételű csillag közös csillagbölcsőben született, gravitációsan összekapcsolódott csoportja. Két fő típusuk létezik: a százezernyi csillagot tartalmazó gömbhalmazok és a sokkal kevesebb csillagból álló, ezért idővel széteső nyílthalmazok. A Hyadok az utóbbiak közé tartozik.

A Hyadokat a jellegzetes V betű alakjáról lehet felismerni.  A Bika csillagkép központi részén elhelyezkedő csillaghalmaz az égbolt legfényesebb szabadszemes csillaghalmaza, 5,5°-os látszó méretével pedig az égbolt egyik legnagyobb nyílthalmaza.

A Hyadok legfényesebb csillagai neveikkel (Forrás: https://www.constellation-guide.com/hyades/)
A Hyadok legfényesebb csillagai neveikkel (Forrás: https://www.constellation-guide.com/hyades/)

A V alakzat csúcspontjában a gamma Tauri áll, amelyből két ág (a bika két szarva) húzható. Az egyik az Ain irányába, a másik meg a Bika csillagkép legfényesebb csillag a felé, az Aldebaranhoz, amely viszont nem része a csillaghalmaznak, csak abban az irányban látszik, és közelebb is van hozzánk, mint a halmaz tagjai.

Az együttállásról

A Vénusz Naprendszerünk legfényesebb bolygója. A maga –4,1 magnitúdójával erőteljesen ragyog a sötét éjszakai égbolton. Csak a Hold és a Nap fényesebb nála. A szerelem és a szépség istennőjéről elnevezett bolygó Nap körüli keringése során a Földről megfigyelve több mélyég-objektummal is együtt áll időnként.

Ezen mélyég-objektumok közé tartozik a Hyadok csillaghalmaza is, amellyel július 13-án hajnali 3:30-kor látványos együttállást mutat a Vénusz. A bolygó az Ain nevű csillagtól balra mindössze 35’-re fog elhelyezkedni az együttállás pillanatában. Ez a szögkülönbség hozzávetőlegesen a telihold látszó átmérőjének felel meg.

Szimuláció az együttállásról (Forrás: Stellarium)
Szimuláció az együttállásról (Forrás: Stellarium)

Észlelési útmutató

Az együttállás 13-a hajnali óráiban figyelhető meg. A Vénusz 02:15-kor kel, a halmaz 3:00-tól emelkedik olyan magasságra, hogy látható, de még ekkor is kézi látcső használata ajánlatos. A legmegfelelőbb időpont az észlelésre 3:30, mivel ekkor még épp kellően sötét van, hogy a Hyadok néhány legfényesebb csillaga talán szabad szemmel is látható legyen. Kis nagyítású kézi látcső látómezejébe a teljes halmaz és a Vénusz is éppen beleférhet, sokkal teljesebb, élménydúsabb lesz a látvány. Ekkorra már elég magasan lesz a Bika csillagkép is a horizont felett, hogy jó keleti rálátású helyről szinte a teljes csillagképet megfigyelhessük.

Széles látószögű szimuláció a jelenségről (Forrás: Stellarium)
Széles látószögű szimuláció a jelenségről (Forrás: Stellarium)

Hajnali 3:30-kor a Vénusz már 11°-os magasságban lesz és felette újabb 11°-kal a másik fényes és közeli csillaghalmaz, a Fiastyúk is látszik majd, még teljesebbé téve az együttállást.

A Hyadok és a Fiastyúk alapos megfigyeléséhez ajánlatos kézi látcsövet használni.

 

Szerző: Márk Sebestyén, Amatőrcsillagász