Február 10-én, csütörtökön két izgalmas eseménynek is szemtanúi lehetünk: a 99 Tauri csillag felett áthalad a Hold, valamint a (11) Parthenope kisbolygó is kiválóan megfigyelhető lesz, hiszen épp ezen az éjszakán ér oppozícióba.
A 99 Tauri csillagfedése
A csillagfedések során a Hold (vagy más naprendszerbeli égitest, de általában a Hold a ludas) elvonul egy távoli csillag előtt. Ez amatőrcsillagász szemmel is izgalmas, mivel szurkolhatunk, hogy mikor tűnik el a csillag a holdkorong mögött, vagy mikor bukkan elő.
Másrészről nagy jelentőséggel bírt régen a Hold peremén lévő domborzat feltérképezésében is, hiszen az, hogy egy csillagot a vártnál előbb vagy később takart ki a Hold, azt is felfedte, hogy hol vannak hegyek és kráterek.
A mostani fedést csak távcsővel tudjuk majd megfigyelni, ugyanis a 99 Tau 5,8 magnitúdós fényességű. Holdmentes, vidéki, zavaró fényektől távoli égbolton az élesebb látásúak észrevehetik szabad szemmel is, azonban a ragyogó Hold mellett erre még a legkiválóbb körülmények között sincs esélyünk.
A belépés 20:03-kor a sötét oldalon történik majd, a Copernicus-kráter magasságában.
A kilépés 21:28-kor következik be a holdi egyenlítő közelében.
Mindenképp érdemes a megadott időpont előtt legalább 10 perccel ráállni a Holdra, és néhány perccel korábban már sasolhatjuk is, mikor tűnik el, vagy mikor bukkan elő a csillag.
Ezzel megspórolhatunk magunknak sok kapkodást, valamint azt is, hogy az időpontok kissé (Magyarországon belül jellemzően akár 10 percre!) eltérnek különböző földrajzi szélességekre.
A Parthenope oppozíciója
A (10) Parthenope kisbolygó is ezen az éjszakán kerül oppozícióba. Oppozíciónak azt nevezzük egy kisbolygó vagy más égitest keringése során, amikor az éppen a Nappal átellenes oldalára ér a Földnek.
Jellemzően ez (néhány napos eltéréssel) megegyezik azzal, amikor az égitest bolygónkhoz legközelebb tartózkodik, így legalkalmasabb a megfigyelésre.
A Parthenope a tizedikként felfedezett kisbolygó, Annibale de Gasparis olasz csillagász találta meg fel 1850-ben. Pompás nevét Parhenope szirénről kapta, aki a görög legenda szerint vízbe fojtotta magát, miután nem sikerült elcsábítania Odüsszeuszt szirénhangjával.
A 150 km átmérőjű kisbolygó 13,7 óra alatt perdül meg a tengelye körül. A kisbolygó az Oroszlán fejénél, a Regulustól nem messze tartózkodik.
A hónap során egyre jobban közelít majd a Rák csillagkép felé, annak határát március első napjaiban lépi majd át.
A megfigyeléséhez elég egy 8-10 cm objektívátmérőjű távcső, mert a kisbolygó fényessége 10 és 10,5 magnitúdó között lesz a hónapban.
Érdemes éjszakáról éjszakára vagy pár napos időközönként megfigyelni, és rajzzal vagy kamerán rögzíteni elmozdulását a távoli csillagok előtt.
Február 10-e tehát ideális éjszaka lesz a távcsövezéshez, ragadjuk meg a lehetőséget!
Szerző: Világos Blanka, Amatőrcsillagász, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló