Egy binokulár vagy egy kis nagyítású távcső segítségével egy látómezőben észlelhetjük a ragyogó bolygót és a csillaghalmaz színes csillagait. Valamint belső bolygószomszédunk szoros együttállásba kerül a Déli Szamár (Asellus Australis) nevű narancssárga óriáscsillaggal. Az égi jelenséget szeptember 1-jén és 2-án, hajnali 4:30-kor észlelhetjük legkedvezőbben. Mindenképpen érdemes megtekinteni a jelenséget, mivel legközelebb 2026 júniusában lesz hasonló együttállás.
A Vénusz és a Méhkas-halmaz találkozása
Szeptember 1-jén, hétfőn 4:20-kor érdemes kezdeni az észlelést, és a keleti égbolt felé kell tekintenünk. A páros ekkor 10 fokkal lesz a horizont fölött a Rák csillagképben, a köztük lévő távolság pedig 1,1 fok lesz. Az alacsony helyzetük miatt érdemes tereptárgymentes keleti égboltot keresni a jelenség észleléséhez. Az égi páros közül csak a Vénuszt lehet szabad szemmel látni, mivel a fényessége -3,9 magnitúdó, így egy fényes, fehéren ragyogó csillaghoz fog hasonlítani. A csillaghalmaz megtekintéséhez egy binokulár is elegendő, így egy látómezőben láthatjuk a Méhkas-halmaz csillagait és a fehéren ragyogó belső bolygószomszédunkat.
A Rák csillagkép nyílthalmazának több neve is van, közte a Praesepe, amely Méhkast és Jászolt is jelent. Az utóbbit annak köszönheti, hogy a két csillag, amely északi és déli irányban határolja, az Asellus Borealis és az Asellus Australis nevet viselik. Ezeknek jelentése északi és déli szamár. Valamint M44 vagy Messier 44-ként is szoktak rá hivatkozni, mivel Charles Messier katalógusában a 44-es számot kapta.
A 3 magnitúdó körüli összfényességének köszönhetően az egyik legfényesebb, illetve a 607 fényévre lévő távolsága miatt az egyik legközelebbi csillaghalmaz. Megfelelő körülmények (magasan a látóhatár felett és tiszta, holdfénytől- és zavaró világítástól mentes égbolton) között szabad szemmel is lehet látni mint halvány derengést az égbolton. Korát 600 millió évre becsülik a csillagászok, és körülbelül 1000 csillagot tartalmaz. Az idős kora miatt nem csak fiatal, kék színű, hanem idősebb, vörös és narancsos csillagokat is megfigyelhetünk a nyílthalmazban. Az egyik első mélyég-objektum volt, amelyet Galileo Galilei 1609-ben megfigyelt, és 40 csillagot számolt meg benne.
Természetesen távcsővel is érdemes megtekinteni az égi párost mindkét hajnali alkalommal, kis nagyítást használva. Egy kisebb méretű csillagászati távcsővel és 100-szoros nagyításon jól látható lesz a Vénusz 84%-os korongja. A csillaghalmaz észleléséhez minél kisebb nagyítást érdemes használni. A csillaghalmaz látszó átmérője 118 ívperc, amely közel 4 holdátmérőnek felel meg az égen. A nagy mérete miatt elképzelhető, hogy az egész nyílthalmaz nem fog beleférni a látómezőnkbe, azonban így is megcsodálhatjuk a kék és narancs színű csillagait.
A jelenséget nem élvezhetjük sokáig, mivel 4:45 körül a kelő nap fénysugarai egyre fényesebbé teszik az égi hátteret, majd 5:10 körül, nem sokkal napkelte előtt már nem lesz látható a csillaghalmaz.
Színpompás hajnali együttállás
Szeptember 2-án, kedden 4:30-kor érdemes kezdeni az észlelést, ismét a keleti égbolt felé tekintve. Az égi páros 12 fokkal lesz a látóhatár fölött a Rák csillagképben és már kicsit nagyobb, 1,3 fok lesz a köztük lévő távolság. Sajnos ismét alacsonyan lesznek, így érdemes tereptárgymentes keleti égboltot keresni. Szabad szemmel az előző észleléshez hasonlóan csak a Vénusz lesz látható, azonban egy binokulár segítségével két jelenséget is észlelhetünk.
A Vénusztól lefelé 13 ívperce lesz látható a Déli Szamár (Asellus Australis) nevű csillag, amelynek fényessége 3,9 magnitúdó, és a Földtől 137 fényévre található. A színe vöröses-narancsos, mivel a felszíni hőmérséklete több mint 4300 Celsius-fok. Az óriáscsillag státuszt nem hiába kapta, mivel az átmérőjét nyolcmillió kilométerre becsülik. Binokulárral egy látómezőben láthatjuk a fehéren tündöklő Vénuszt és az alatta lévő narancssárga óriáscsillagot. Továbbá az Esthajnalcsillagtól felfelé 1,3 fokkal lesz megfigyelhető a Méhkas nyílthalmaz, benne a különféle színű csillagok.
A jelenséget az előző naphoz hasonlóan nagyjából 4:45-ig élvezhetjük, mivel a kelő nap fénysugarai egyre fényesebbé teszik az égi hátteret, majd 5:10 körül, nem sokkal napkelte előtt már nem lesz látható a csillaghalmaz.
Az égi jelenséget érdemes megfigyelni, mivel a Naprendszer legfényesebb bolygóját és a Földhöz egyik legközelebbi csillaghalmazt egy látómezőben észlelhetjük. Továbbá szeptember 2-án színes együttállást észlelhetünk, amikor a fehér Esthajnalcsillag és a narancsos Déli Szamár csillag szoros együttállása látható. A Svábhegyi Csillagvizsgáló szeptember 1-jén rendkívüli programot szervez az égi jelenség bemutatására.
Szerző: Vizi Róbert, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló