A nyári napforduló és ezzel együtt a csillagászati nyár hazánkban 2022. június 21-én 11:14-kor köszönt be.
A Föld forgástengelye 66,5 fokos szöget zár be keringési síkjával, az ekliptikával, így a Nap legmagasabban a nyári napfordulón delel, legalacsonyabban pedig a téli napfordulón.
A nyári napforduló néhány jellemzője:
• Legrövidebb éjszaka (8 óra)
• Leghosszabb nappal (16 óra)
• A Nap a legmagasabban delel (Magyarországon 66 fok magasan)
• A leghosszabb nappálya az égen
• A legészakibb napkelte és napnyugta, Napunk északkeleten kel és északnyugaton nyugszik
A leghosszabb a szürkületi időszak, napnyugtától kezdve majdnem 3 órát kell várni a teljes sötétségig (23:30 után), és napkelte előtt majdnem 3 órával már elkezd nagyon finoman világosodni az északi égbolt (2:00-tól).
A nyári napforduló (a téli napforduló mellett) a szolárgráfok kihelyezésének is az ideális napja A szolárgráf napról napra rögzíti a Nap égi útját (jellemzően fotópapírra). A nyári napfordulón rögzített legmagasabb ívtől folyamatosan csökkennek a nappályák vonalai egészen a legalacsonyabb ívig, kirajzolva a Nap égi útját az esztendő során.
Nyárközép éjszakái
A nyári napforduló megannyi kultúrában ünnepnappá vált. Több száz éves pogány rítusok épültek arra a csillagászati okokra visszavezethető jelenségre, hogy (végre) sokáig süt a nap, és rövid az éjszaka. A nyárközépi tűzgyújtás a megtisztulást és az újjászületést jelképezte. Éjjel hatalmas örömtüzeket gyújtottak, amelyeket körbetáncoltak az ünneplők. A hajadon lányok tűzugrását a fiúk fürkésző tekintete kísérte.
Ki volt Szent Iván?
Az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakból származik, ezért a magyar kultúrkörben is Keresztelő Szent Jánosra emlékeznek e jeles ünnepen. A keresztény kultúrkörben ekkor a fény diadalmaskodik a sötétség felett. Ezt összekapcsolták Keresztelő Szent János alakjával, aki a hagyomány szerint karácsonykor született Jézusnál fél évvel korábban látta meg a napvilágot, és prófétai mozgalma nyomán utat készített a Messiásnak. A jelenlegi hagyomány szerint, születésnapja a nyári napfordulóhoz képest három nappal későbbre, június 24-ére esik. Régebben a két ünnep még egybeesett, azonban a naptárreformok miatt kettévált a csillagászati napforduló és a rá épült ünnep időpontja.
A kegyes memóriatörlő álom
Hogyan jutottunk odáig, hogy a leghíresebb drámaíró leghíresebb komédiájának a címét a nyári napfordulóról kapta? Természetesen William Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékáról van szó. A művet érdemes elolvasni műkedvelő csillagász szemmel is. Már a legelső soraiban a Hold fázisai szerinti időszámításra utalnak a szereplők, és természetesen szerepet kap a nyárközép, azaz a nyári napforduló, a Szentivánéj időpontja és szokásai is.
Az álom motívuma nem is a fantáziaszerű, fantasztikus, a tündék és manók világát idéző történések miatt a legfontosabb. Ezen a varázslatos örömünnepen a normalitást szabadon át lehetett lépni annak a fejében, hogy más napokon tartjuk magunkat a szabályokhoz. A felszabadulás és határátlépés pillanataira viszont nem volt ildomos emlékezni. Ezt a problémát legkönnyebben és egyben legzseniálisabban Shakespeare oldotta meg. Oberon a tündérkirály segítségével egyszerűen álommá minősítette a szereplők utólag vállalhatatlanná vált és kínos történéseit.
Mindenkinek csodálatos (csillagászati) nyarat kívánunk! Bár a csillagos ég fürkészésére szánható idő most a legrövidebb, élvezzük a közelgő nyár fényét, melegét, és a hangulatos és hosszú alkonyokat!
Szerző: Nagy Péter, Bemutató csillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló