Május 30-án az Ikrek csillagkép két legfényesebb csillagával, a Castorral és Polluxszal kerül egy vonalba a vékony holdsarló. A következő estén égi kísérőnk a Méhkas-csillaghalmazzal lesz laza együttállásban és tőle balra a Mars és a Regulus csillag lesz látható. Végül a nyár első estéjén egy égi háromszöget észlelhetünk, mivel a Hold a Marssal és az Oroszlán csillagkép legfényesebb, Regulus nevű csillagával kerül együttállásba. Csillagászati távcső segítségével megtekinthetjük a Hold káprázatos krátereit is.
Castor és Pollux találkozása a Holddal
Május 30-án, pénteken 22:00-kor a nyugati égbolt felé kell tekintenünk, ahol megcsodálhatjuk a hármas együttállást. A horizont fölött 20 fokkal azonnal szembetűnik a vékony, 18%-os holdsarló. Égi kísérőnktől jobbra két fényes, szabad szemmel is jól látható csillagot pillanthatunk meg. A Holdhoz közelebbi csillag a Pollux, a távolabbi a Castor nevű, az előbbi a legfényesebb, míg az utóbbi a második legfényesebb csillaga az Ikrek csillagképnek. Azonban nem csak az égi hármasfogatot érdemes megtekinteni, hanem a Hold hamuszürke fényét is. A jelenséget az okozza, hogy a Föld óceánjai és felhői visszaverik a Napról érkező fényt, ami halványan megvilágítja égi kísérőnk elvileg árnyékban levő részét.
Már egy kisebb csillagászati távcsővel és százszoros nagyítással három kráteróriást észlelhetünk a Hold felszínén, amelyek átmérői meghaladják a 100 kilométert és több mint 1 milliárd évesek. A holdkorong közepe felé a Langrenus-kráter nemcsak hatalmas méretével, hanem központi csúcsaival és teraszos kráterfalával nyújt fantasztikus látványt. Az alatta található a Vendelinus-kráternél tucatnyi mellékkrátert láthatunk. Végül a hármas legimpozánsabb tagja, a Petavius-kráter következik, amely központi csúcsaival, teraszos kráterfalával és a kráter középpontját a peremével összekötő jellegzetes egykori lávacsatornával várja a távcsöves észlelőket. Az égi látványosságot 0:25 percig tekinthetjük meg, ekkor a Hold és a Pollux a horizont alá buknak.
A Hold és a Méhkas csillaghalmaz találkozása
Május 31-én, szombaton a meteorológiai tavasz utolsó estéjén nemcsak a Hold és a Méhkas-halmaz laza együttállásának látványában lehet részünk, hanem egy égi egyenest is megcsodálhatunk.Ismét 22:00-kor kell a nyugati égbolt felé tekintenünk, ahol 26 fokkal a látóhatár felett lesz látható a 27%-os holdsarló, amelynek hamuszürke fénye még mindig megfigyelhető. Tőle délkeleti irányban, azaz jobbra lefelé kell haladnunk 5 fokot, ahol halványan dereng a 3,5 magnitúdós Méhkas-halmaz. A Hold közelsége és fényessége miatt lehet, hogy egy kézi látcsövet is segítségül kell hívnunk, hogy megláthassuk. Azonban nem csak égi kísérőnktől jobbra, hanem balra is érdemes tekintenünk. A Holddal egy vonalban látható a vörös Mars, balra pedig az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus. Egy binokulár vagy kisebb csillagászati távcső segítségével megcsodálhatjuk a tőlünk 607 fényélvre lévő csillaghalmazt, amelynek számos neve van: Praesepe, Jászol-halmaz vagy Méhkas-halmaz. A különböző neveit annak köszönheti, hogy holdfénymentes tiszta és sötét égbolton szabad szemmel is látható, és már az ókor óta ismert, így a különböző kultúrák máshogyan nevezték el. A kb. 600 millió éves csillaghalmaz közel 2 fok szélességben terül el az égbolton, amely a telihold átmérőjének a négyszerese. Binokulár vagy csillagászati távcső segítségével több tucatnyi csillagot láthatunk benne.
Égi kísérőnkön az előző esti látványosságok szintén megfigyelhetőek lesznek, azonban a terminátor (az árnyékvonal, amely elválasztja a Hold megvilágított és árnyékban lévő részét, és amely egy nap alatt a Hold felszínén arrébb mozdul) mentén egy ősi, hatalmas krátert észlelhetünk a Hold déli, lentebb levő részén. A 4,5-3,9 milliárd évvel ezelőtt kialakult Janssen-kráter a Hold egyik ékköve. A 200 kilométeres átmérőjével az egyik legnagyobb kráter, és idős kora miatt számos becsapódás érte. Ezek hatására több krátert is megfigyelhetünk a Janssenen belül. Sőt mi több, a kráter aljzatán akár rianásokat is megpillanthatunk. A Hold és a csillaghalmaz párosát éjfél után 0:25 percig észlelhetjük, amikor a Praesepe a horizont alá bukik.
A nyár első szabad szemes együttállása
Június 1-jén, vasárnap este 22:00-kor újból a nyugati égboltra kell tekintenünk, ahol egy szabad szemes égi háromszöget csodálhatunk meg. 30 fokkal a látóhatár felett lesz ekkor a 37%-os fázisú égi kísérőnk. Tőle jobbra, 4,2 fokos távolságra lesz látható az 1,3 magnitúdós, vöröses színű Mars. Égi kísérőnktől balra, szinte ugyanakkora, 4,1 fok távolságra az 1,4 magnitúdós Regulus lesz megpillantható. Az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga 79 fényévre van a Földtől, és a csillagászok a korát körülbelül egymilliárd évre becsülik. A Napnál jóval fiatalabb, azonban közel háromszázszor több energiát sugároz. Sőt mi több, csak 16 órára van szüksége, hogy megforduljon a tengelye körül, ami rendkívül gyorsnak számít. Központi csillagunknak 27 napra van szüksége egy teljes fordulathoz. A Regulus hihetetlen rotációs sebességét az a tény mutatja be a legjobban, hogyha a csillag 10%-al gyorsabban forogna, akkor szétesne.
Már egy kisebb csillagászati távcsővel és százszoros nagyítással újra megcsodálhatjuk égi kísérőnk több milliárd éves felszíni csodáit.
A terminátor vonala mentén haladva északról délre, fentről lefelé elsőként a Posidonius-krátert észlelhetjük. A Hold északi féltekén lévő kráter átmérője 96 kilométer, azonban nem csak méretével nyújt lenyűgöző látványt. A 3,8-3,2 milliárd éves felszíni képződmény kráterperemén belül egy kisebb, második peremet is észlelhetünk. Sőt mi több, egykor a kráter aljzata lávával volt feltöltve, amely megszilárdult és fekete bazaltot képezett a Posidonius alján, amely több helyen is megrepedezett, ezzel rianásokat hozva létre.
Tovább haladva lefelé az árnyékvonal mentén eljutunk a Hold egyik ikonikus kráterhármasához. A hármas felső tagja a Theophilus-kráter, amely 101 kilométer átmérőjű és korát legalább 1 milliárd évre becsülik. A kráter teraszos falai és összetett központi csúcsai a hármas leglátványosabb objektumává teszik. Alatta található a szintén hatalmas, Cyrillus-kráter, amelynek átmérője 98 kilométer. A korát a csillagászok 3,8-3,2 milliárd évre becsülik, és domború kráterfalai és hármas központi csúcsa igen megkapó látványt nyújt. Végül a hármas legutolsó tagja, a Catharina-kráter következik. Méretében nem tér el a társaitól, mivel 101 kilométer az átmérője, azonban a korát majdnem 4 milliárd évre becsülik. A korkülönbség meglátszik a kráteren, mivel a falai lepusztultak, és több becsapódási kráter is található benne. Az égi hármasfogatot hajnali egy óráig észlelhetjük a nyugati égbolton. Elsőként a Mars bukik a horizont alá.
A tavasz utolsó hétvégéje és a nyár első estéje látványos szabad szemes együttállásokkal kápráztat el bennünket, amelyeket nem érdemes kihagyni. Nem csak együttállásokat, hanem Holdunk felszíni szépségeit is megtekinthetjük távcsövünkben. A Svábhegyi Csillagvizsgáló rendhagyó programok során bemutatja mind a három estén az aktuális csillagászati együttállásokat.
Szerző: Vizi Róbert, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló