A bolygó megfigyelésének lehetősége időnként kedvezőbb, aztán jó ideig kedvezőtlenebb, és olykor hajnalban, máskor este van rá lehetőségünk. Ezúttal egy nem igazán kedvező keleti kitérése, de korántsem lehetetlen esti láthatósági szezon indul.
Ahogy az első ábrán is látható, ebben az időszakban a Földről a Merkúr a lehetőségeihez képest távol, keletre látszik a Naptól. Június 14-én már kellően magasan lesz a bolygó az esti égbolton. A legjobb láthatóság június 23-a körül lesz, június 28-án következik be a bolygó dichotómiája, és július 4-én lesz legnagyobb kitérésben. Látható, hogy más-más napokra esnek olyan események, amelyek nemhogy a laikusok számára, de sok, csillagászat iránt komolyabban érdeklődő ember számára is szinte szinonimák – holott a valóságban eltérő eseményekről, jelenségekről van szó. Remek lehetőség nyílik tehát arra, hogy ezeket a fogalmakat, és a közöttük lévő különbségeket tisztázzuk.
Legjobb láthatóság
A belső bolygók esetében a legjobb láthatóság azt jelenti, hogy ilyenkor nyílik a legjobb lehetőség egy égitest megfigyelésére a hajnali/esti égbolton. A Merkúr esetében azt gondolhatnánk, hogy ez biztosan attól függ, hogy milyen messze fog látszani a Naptól, és valóban ez az egyik legfontosabb tényező, ami a legbelső bolygó láthatóságát befolyásolja: hiszen a központi csillagunk fénye könnyen elnyomja a Merkúrét.
Valójában a legjobb láthatóságot befolyásolja még az is, hogy a bolygó milyen magasan látszik majd a horizont fölött akkor, amikor már észlelhető a szürkületben. Hazánkból a Merkúr sosem emelkedik igazán magasra a látóhatár fölé, és ezért csak olyan helyről lehet észlelni, ahonnan tereptárgyak nem takarják el jelentősen a kilátást. Ezen láthatósági időszak esetében a nyugati látóhatárnak kell jól látszania. Dombtető, magas épület teteje, kilátó megfelelő hely lehet az észlelésre.
A láthatóságot befolyásolhatja az is, hogy az objektum mennyire fényes. A Merkúr június 23-án fényesebb lesz egy kicsit, mint később, és ezt az okozza, hogy a Holdhoz (és a Vénuszhoz) hasonlóan fázisokat mutat. Saját fénye, akárcsak a többi bolygónak, ugyanis nincs, csak a Nap fényét veri vissza, és a fényessége a fázisával összhangban változik: minél nagyobb a fázisa (nagyobb része van a korongjának megvilágítva a Nap által), annál fényesebb. Ez esetben a legjobb láthatóság napján a bolygó 59%-a lesz megvilágítva, tehát kicsivel több mint a fele. Fényességét tekintve a legfényesebb csillagokéval fog vetekedni, de ne feledjük, hogy nem sokkal a Nap után nyugszik, így csupán a szürkületi égen van lehetőségünk megpillantani.
Dichotómia
A Merkúrnak június 28-án lesz a dichotómiája, vagyis ilyenkor lesz pontosan félmerkúr. Ekkor a bolygónak 50%-a lesz megvilágítva. A Merkúr dichotómiája is mindig arra az időszakra esik, amikor a legnagyobb kitérésben van, és a legjobb észlelhetőség is akörülre esik.
Legnagyobb keleti kitérés
Július 4-én kerül sor arra, hogy a Merkúr a Földről nézve látszólag a legmesszebb lesz a Naptól. Ekkor azonban már csak a 40%-a lesz megvilágítva.
Első hallásra kissé logikátlannak tűnik, hogy keleti kitérés esetén este van lehetőség az égitest megfigyelésére, és fordítva: nyugati kitérés esetén hajnalban figyelhetjük meg a bolygót. Hiszen az égitestek keleten kelnek, és nyugaton nyugszanak. A keleti és a nyugati kitérést úgy kell értelmezni, hogy keleti kitérés esetén a bolygó keletebbre helyezkedik el az égen a Naptól, ezért este lehet megfigyelni a Merkúrt, amikor a Nap éppen lenyugodott a horizont alá. Nyugati kitérés esetén pedig a bolygó nyugatabbra helyezkedik el a Naptól, tehát valamivel hamarabb kel a hajnali égbolton, és ilyenkor van lehetőség az észlelésre.
Tippek a Merkúr észleléséhez
Beköszöntött a nyár, és esténként éppen kellemes az idő egy kis szabadtéri időtöltéshez. Keressetek egy olyan helyet, ahonnan a nyugati égbolt jól látszik. Érdemes hamarabb érkezni, és felkészülni az észlelésre, hiszen a bolygó megfigyelésére csupán fél-háromnegyed órányi lehetőséged nyílik. Ennyi körülbelül az az időablak, amikor a Nap már lenyugodott, de a Merkúr még észlelhető. Erre körülbelül 21:25-től lesz lehetőség közép-európai idő szerint (tekintve hogy a nyári napforduló környékén vagyunk, estéről estére alig változik még a sötétedés/szürkület időpontja, így az ajánlott 21:25-ös időpont mind a június 14-i kedvező láthatóságra, mind a legjobb láthatóság (június 23.), mind a július 4-i „félmerkúr”, azaz a dichotómia megfigyelésére megfelelő lesz. Az év másik szakaszában (kivéve a téli napforduló környékét, mert akkor is lassan változnak estéről estére a fényviszonyok) más-más időpontot javasoltunk volna!) azokban a napokban.
Habár ez hátránynak tűnik, a Merkúr láthatóságára várni nem más, mint megtekinteni egy pazar, nyári naplementét. Remek randevú alkalom lehet ez mondjuk egy kilátóból, egy esti piknik mellett, de baráti vagy családi körben is meg lehet osztani az élményt. Ahhoz, hogy semmi se zavarhassa meg az eseményt, szúnyogriasztóval is érdemes készülni.
Amint a Nap a horizont alá bukott, a Merkúr lassan feltűnik a horizont fölött. Ilyenkor már kisebb távcsöveket is lehet használni, de nagyon fontos, hogy távcsővel közvetlenül a Napba nézni azonnali és végleges vakságot okozhat, így mindenképpen várjuk meg, míg központi csillagunk eltűnik a látóhatár alatt.
Szabad szemmel a Merkúr pontszerű, egy fényes csillaghoz hasonlatos, de kisebb távcsövekkel már látszik, hogy fázisokat mutat. Ha binokulárt használunk, akkor azt érdemes letámasztani, jobb esetben állvánnyal, de legalább a könyökünket támasszuk le, a stabilitás érdekében. Nagyobb távcsővel megfelelő technológiával: kamerával videófelvételt készítve és azt speciális szoftverrel feldolgozva a Merkúron felszínformák is rögzíthetőek.
Vegyük figyelembe észlelésnél, hogy nem sok időnk nyílik a bolygó megfigyelésére, és ezért nagyobb társasággal közösen észlelve is mindenkinek érdemes sorra kerülnie.
Szerző: Király Amanda, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló