A hadak istenéről elnevezett Mars, méltán nevéhez, végigmenetel a Bika csillagképen, közben pedig három éjszaka is közel kerül egy-egy fényes csillaghoz – szeptember 16-án este ráadásul a Bika vérben forgó szeme, legfényesebb csillaga, az Aldebaran, valamint a Hold közé kerül.
A két vörös és a Hold
A 16–17-ei estén, péntekről szombatra virradóan a Mars a Bika legfényesebb csillaga mellé ér, ami egy hatalmas, a Napnál 400-szor nagyobb vörös óriás. Nem csoda, hogy szabad szemmel is vöröses-narancssárgás színű, az őszi-téli égolt egyik legfényesebb csillaga. A közelség során 6 fokos távolságot ér el a bolygó és a csillag, viszont ami igazán széppé varázsolja ezt a látványt, az a Hyadok csillaghalmaza, ami mellett az Aldebaran is fekszik.
Ráadásul ezen az estén a Mars nem csupán az Aldebarannal, hanem a Holddal is együtt fog mutatkozni. A felénél kissé teltebb, 58%-os, csökkenő Hold déli pólusa mutat rá a Vörös Bolygóra, tőlük délnyugatra pedig a Bika hasonlóan vörösben izzó szeme forog.
A Mars, az ióta Tauri és a Bika egyik legékesebb halmaza
A 22–23-ai éjszakán, csütörtök-péntek estéjén a Mars az ióta Tauri csillagot közelíti meg, 20 ívpercnél hajszálnyival nagyobb távolságban. A csillag maga nem túlzottan fényes, 4,6 magnitúdós, ezzel már akár egy kevésbé fényes külvárosi égen is megpillantható szabad szemmel. Az ilyen mértékű közelség azt jelenti, hogy nem csak szabad szemmel szorosan, de akár egy nagyobb távcső látómezejében is egyszerre látható a két égitest, a legszebb azonban talán egy pár kézi távcsőben lehet a közelség.
Az ezt megelőző éjszán 33, az ezt követő éjjel pedig 30 ívperces távolságra számíthatunk a két objektum között, így aki egy nappal sietne vagy késne, egyáltalán nem marad le a látvány lényegéről.
A párostól 2 fokra a Bika csillagkép egyik legszebb csillaghalmaza, az NGC 1746 tündököl. Kézi távcsőben akár a Marssal és az ióta Taurival egy képben is megcsodálhatjuk.
A ráadás ínyencebbeknek
A Vörös Bolygó még egy csillagot megcéloz a csillagképben: a 105 Tauri egy 5,8 magnitúdó fényességű csillag, amit 24 ívpercre közelít meg a Mars a 25–26-ai éjjelen. Ez a közelség mindenképpen távcsöves célpont lehet, ugyanis maga a csillag sem látszik szabad szemmel, azonban a távcső látómezejében kellemes célpont lehet a tündöklő bolygó és a csillag párosa.
Mindhárom esemény az éjszaka hasonló részében figyelhető meg – a Mars szeptember végén este 11 órakor még csak 10 fokos magasságban látható. Ekkor már megfigyelhető, de érdemes legalább 1-2 órát várni, hogy még magasabban, teljes pompájában kápráztathasson el minket a bolygó és annak környezete.
Az ősz és tél folyamán a bolygó fokozatosan egyre korábban fog felkelni, így lassan már nem kell sokáig ébren maradni, hogy megpillanthassuk feltűnő vörösségét. A látszó átmérője december elejéig nő, ezzel a távcsöves látványa is fokozódik – érdemes tehát novemberben-decemberben egy nagyobb távcsővel is felkeresni a bolygót a felszíni alakzatok megpillantásának reményében, és szinte biztosra vehető sikerében.
Szerző: Világos Blanka, Amatőrcsillagász, Kutatói asszisztens
CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet