A szabad szemes csillagászati jelenség június 16-án, hétfőn este kezdődik, majd 18-án, szerda este ér véget. A párost nemcsak szabad szemmel, hanem binokulárral is érdemes megfigyelni, mivel egy látómezőben észlelhetjük a vöröses Marsot és a kékesfehér Regulus csillagot. Az együttállás látványáról nem érdemes lemaradni, mivel legközelebb 2026 novemberében lesz látható ugyanez a páros egymás mellett.
A Mars és a Regulus első találkozása
Június 16-án, hétfő este lesz az első alkalom, amikor szabad szemmel meg tudjuk figyelni a két égitest közeli együttállását. Az észlelést érdemes 22:20 után elkezdeni, és a nyugati égbolt felé kell tekintenünk, ahol kicsivel kevesebb mint 18 fokkal lesznek a horizont felett. A páros tagjainak fényességei szinte tökéletesen megegyezik, mivel mind a Regulus, mind a Mars 1,4 magnitúdós lesz. Két nagyon fontos különbség viszont könnyen megfigyelhető lesz közöttük: Az egyik az, hogy mivel a Regulus távoli csillag, így pontszerű fényforrásként tekinthetünk rá, míg a Mars egy bolygó, amit ámbár nem fogunk korongnak látni, de az égbolton nem pontszerű fényforrásként viselkedik. A másik különbség a Mars bolygó voltából adódik: Mivel távcsőben látszó átmérője kiterjedt a csillaghoz képest, a remegő levegőben a Regulus folyamatosan pislákol majd (a csillagászok szcintillációnak hívják ezt a jelenséget), a Mars nyugodtabb lesz és kevésbé remeg. A magyarázat erre a jelenségre az, hogy a pontszerű fényforrásról (jelen esetben a Regulus csillagról) érkező fény a különböző hőmérsékletű légrétegeken áthaladva azokon a rétegeken meg-megtörik, és cikázva időnként egy-egy pillanatra elvéti a szemünket, így „pislákolni” látjuk. Ellenben a bolygó (esetünkben a Mars) egy kis korong, nem pontszerű, mindig akad egy-egy pontja a fénylő felületének, amiről bár szintén cikázva, de odaér a fény a szemünkhöz, így azt „rendíthetetlen”, nyugodt fényűnek látjuk majd. A másik jelentős különbség a két objektum színének eltérése lesz: míg a Regulus kékesfehér színű csillag, addig a Mars színe vörös. Feltűnően észrevehetjük, hogy színes az égbolt!
A Regulustól jobbra felfelé lesz megfigyelhető a vöröses Mars. A köztük lévő távolság csak 53 ívperc lesz (majdnem két holdátmérő), ezért egy binokulár segítségével egy látómezőben észlelhetjük a Marsot és a Regulus csillagot. Az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga valójában egy 4 tagból álló csillagrendszer 79 fényévre a Földtől. A csillagászok a korát körülbelül egymilliárd évre becsülik. A főcsillag (szabad szemmel csak azt látjuk) a Napnál jóval fiatalabb, azonban közel háromszázszor több energiát sugároz. Sőt mi több, csak 16 órára van szüksége, hogy megforduljon a tengelye körül, ami rendkívül gyorsnak számít. Központi csillagunknak 27 napra van szüksége egy teljes fordulathoz. A Regulus hihetetlen forgási sebességét az a tény mutatja a legjobban, hogyha a csillag 10%-kal gyorsabban forogna, akkor szétesne. Az égi randevút nem sokkal éjfél utánig észlelhetjük, amikor a Regulus és a Mars egyaránt a horizont alá bukik.
A Regulus fölött ragyogó Mars
Június 17-én, kedden ismét szemügyre vehetjük az égi párost, és a pozíciójuk ekkor egy kicsi más lesz, de egyben a leglátványosabb. Ismét nyugat felé kell pillantanunk, és 22:20 után érdemes megkezdeni az észlelést. Ekkor a páros kicsivel több mint 17 fokkal a lesz a látóhatár fölött, továbbá a vörös bolygó az előző naphoz képest kissé elmozdulva majdnem a Regulus felett lesz látható. A köztük lévő távolság 44 ívperc lesz, azonban a lecsökkent távolság ellenére egy látómezőben észlelhetjük őket egy binokulár segítségével vagy akár egy kis nagyítású távcsőben. A párost éjfélig tudjuk észlelni, amikor a fényes csillag és a bolygó ismét a látóhatár alá bukik.
Az év utolsó Mars–Regulus-találkozója
Az utolsó alkalom, amikor meg tudjuk figyelni a csillagászati együttállást, június 18-án, szerda este lesz. Újból a nyugati égbolt felé kell fordulnunk, szintén 22:20 után. A páros kicsit lentebb, már csak 16 fokkal lesz a horizont fölött, és a Regulus csillagtól már balra felfelé lesz látható a Mars. A köztük lévő távolság növekszik, 58 ívperc lesz, így ekkor lesznek a legtávolabb egymástól a három este során. A nagyobb távolság ellenére is szép, szabad szemes együttállást észlelhetünk. Továbbá egy binokulárral egy látómezőben láthatjuk a Marsot és a Regulust.
Az együttállás amiatt alakulhat ki, hogy a Regulus az ekliptika vonalához közel helyezkedik el. Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton, illetve bolygónk Nap körüli keringési síkjának égi vetülete. A többi bolygó – kivéve a Merkúrt – és a mi Holdunkis néhány fok eltéréssel ebben a síkban kering, ezért látszanak mindig az ekliptika közelében. Mivel vannak olyan fényes csillagok, amelyek az ekliptika közelében láthatóak – közéjük tartozik a Regulus is –, a bolygók néha együttállásba tudnak kerülni távoli csillagokkal. Sőt mi több, bizonyos esetekben akár el is fedik azokat.
A csillagászati jelenséget mindenképpen érdemes megtekinteni, mivel semmilyen csillagászati segédeszközre nem lesz szükségünk a páros észleléséhez. Továbbá estéről estére láthatjuk, ahogyan a Mars a Regulushoz viszonyítva más pozícióban kerül. Megfigyelhetjük, milyen alapvető különbségek láthatóak már szabad szemmel is egy bolygó és egy csillag között. Valamint a következő Mars–Regulus-randevú a következő év novemberében lesz csak látható. A Svábhegyi Csillagvizsgáló rendhagyó programmal készül a vörös bolygó és az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga együttállásának bemutatására.
Szerző: Vizi Róbert, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló