Március 5-én, szerdán 18:45-től egy különleges együttállást figyelhetünk meg nem sokkal napnyugta után. Az együttállás az északnyugati égbolton figyelhető meg, a Hold 58 fok magasan fog tartózkodni a horizont felett. Tőle jobbra lentebb 2,1 fokkal ekkor a sötétedő égbolton a Fiastyúk már kivehető lesz a 39%-os megvilágítottságú holdsarló szomszédságában. A Plejádokat, avagy az M45 néven is ismert Fiastyúkot, amely holdfénymentes égbolton szabad szemmel kétségtelenül a leglátványosabb nyílthalmaz, most a Hold fénye mellett kicsit nehezebb lesz észrevenni. A téli égbolton Érdemes olyan helyről észlelni, ahol nincs városi fényszennyezés, hogy a csillaghalmaz halványabb tagjai is előtűnjenek.
A Fiastyúk csillaghalmaz és a Hold évezredek óta ismert, mivel szabad szemmel jól megfigyelhetők. Már az ókorban is találunk róluk több ábrázolást. Az egyik legismertebb a Nebrai korong i. e. 1600-ból. Ez a legrégebbi európai konkrét ábrázolás, amelyen felfedezhetjük ezeket az égi objektumokat. Egyesek szerint ez a legősibb csillagtérkép, mások vallási tárgynak tekintik. Akárhogy is, jól mutatja, hogy a csillagászat már azókorban is kiemelkedően fontos tudomány volt.
Az együttállás szabad szemmel is látható, de legjobban egy kis nagyítású kézi távcsővel tudjuk meglátni a két objektum részleteit. Érdemes megfigyelni a Fiastyúk 7 legfényesebb csillagát, avagy a hét nővért, az ógörög mítoszbeli elnevezése alapján. A csillaghalmaz nagyjából 440 fényév távolságra van tőlünk, és fiatal csillagokat tartalmaz – a legfényesebb tagjai mindössze 100 millió évesek. A halmaz porfelhőben található, amely visszaveri a csillagok fényét, ezért a nagy távcsövekkel készített felvételeken kékes derengés veszi körül a csillagokat. A Fiastyúk egy mozgási halmaz, a csillagai közös eredetűek és együtt haladnak a Tejútrendszerben. Ezek után már a holdsarló sem maradhat ki, ugyanis a fázisa remek lehetőséget ad, hogy megnézzük távcsővel a terminátor, azaz a hold nappali és éjszakai oldalának határvonala mentén levő krátereket. A megfigyelők különösen szeretik ezt a területet, ugyanis itt igen kontrasztosnak láthatjuk a krátereket, és az egyébként máskor nem látható apró részletek is észrevehetővé válnak. A terminátor közelében, a holdkorong közepén figyelhető meg a Theophilus, Cyrillus, Catharina kráterhármas, valamint fentebb a Posidonius-kráter.
Szerző: Ferenczi Levente, Bemutató csillagász