A Leonidák hullócsillag raj dús meteorkitörést hozhat idén

A Leonidák hullócsillag raj dús meteorkitörést hozhat idén

2022 november 07
| Szerző: Világos Blanka, Amatőrcsillagász, Kutatói asszisztens
A Leonida meteorraj 18-áról 19-ére, szombatra virradóan lehet, hogy egy nagy kitöréssel kápráztat el minket, amikor óránként akár több mint 100 hullócsillagot láthatunk!

A hullócsillagnézés mindenki szeme előtt egy kellemes tevékenységként jelenik meg, és bizonyára mindenki űzte már ezt a „sportot”. Sokan azonban csak az augusztusi Perseidák meteorrajt ismerik, pedig az év során több, hasonlóan pompás meteorraj is van. November 18-áról 19-ére, péntekről szombatra virradóan egy kevésbé ismert meteorraj, a Leonidák tetőpontja érkezik el hozzánk. Ez a raj rendszerint nem szokott sok meteorral gazdagítani minket, mégis nagyon híres, mert 33 évente jelentős kitöréseket produkál. Egyes kutatások szerint a raj egy nagy porfelhője idén is eltalál minket, így akár több mint száz hullócsillagot is vérhatunk óránként!

 

A Leonidákról általában

Meteorokat, avagy hullócsillagokat akkor láthatunk, ha egy porszemcse vagy kisebb kődarab nagy sebességgel belép a Föld légkörébe, és a közegellenállás miatt hirtelen lefékeződve a levegő molekuláit fénylésre gerjeszti. Nem csoda hát, hogy ha egy korábbi üstökös poros pályáján haladunk át, akkor egy éjszaka a szokásosnál jelentősen több hullócsillagot figyelhetünk meg.

 

A Leonidák is egy üstökös, az 55P/Tempel–Tuttle nyomában alakult ki, aminek pályáján évente egyszer áthalad a Föld. Minden ilyen raj tagjainak pályái az ég egy adott pontjából tartanak szét látszólag, ezt hívjuk radiánspontnak. Ennek oka ugyanaz, mint az egyenes vasúti sínek látványa – a párhuzamos pályák egyazon távoli pontból látszanak széttartani, és a porrészecskék is egymással párhuzamosan keringenek az űrben. A Leonidák esetén ez a pont a Leo, azaz az Oroszlán csillagképben található, ami a tavaszi esti égbolt meghatározó konstellációja. Ennek ellenére ősszel is felbukkan már a csillagkép a hajnali órákban, éppen, amikor a raj tetőzik. A radiáns 23:00 körül kel, ezután egyre több leonida meteort láthatunk.

 

Amiről azonban igazán híres ez a raj, azok a látványos kitörései.

A raj radiánspontja az Oroszlán fejénél. Ha meghosszabbítjuk a meteorok útvonalát, ebben a pontban kell keresztezniük egymást. Forrás: Stellarium
A raj radiánspontja az Oroszlán fejénél. Ha meghosszabbítjuk a meteorok útvonalát, ebben a pontban kell keresztezniük egymást. Forrás: Stellarium

Az üstökös okozta kitörés

A Tempel–Tuttle igen rövid periódusú üstökösnek számít, mindössze 33 év alatt kerüli meg a Napot. Mindig, amikor a csillagunk közelébe ér, nagy mennyiségű port szór szét maga után a pályáján, így ezekben az években a raj anyaga utánpótlást nyer, és sokkal több tagját figyelhetjük meg, mint a többi évben. Az 1833-as kitörésnél úgy becslik, hogy nem kevesebb, mint százezer meteor szaladt át az égbolton egy óra alatt, azaz másodpercenként több tucat – nem csoda, hogy ez a köznépre is hatalmas befolyással volt, egyes bennszülött amerikai törzsek még a naptárukat is újrakezdték az esemény után!

A nagy 1833-as kitörésről készült rajz nem túlzás arról, hogy mennyi hullócsillagot láthattak egyszerre a megfigyelők az égbolton. (Adolf Vollmy műve) Forrás: Wikimedia

A következő ilyen nagy kitörés 2032-ben várható. Akkor miért számíthatunk most is meteorzáporra? Ez nem egy szokványos kitörés lesz, amit az üstökös napközelsége okoz. Az 1733-as évben a Tempel–Tuttle váratlanul egy nagy porfelhőt robbantott le magáról, és ez a 9 keringéssel ezelőtt levetett felhő idén éppen összetalálkozik a bolygónkkal. Tehát egy sűrű felhőbe száguld bele a Föld, ami sok-sok meteort jelenthet!

 

A mostani kitörés biztosan nem lesz olyan nagy, mint az 1833-as esemény, sőt valószínűleg a rendszeres, 33 évenkénti kitöréseknek sem fog nyomába érni. Azért a rajra jellemző óránkénti 15 meteor helyett most akár 200-at is láthatunk, ami a Perseidák gyakoriságának a kétszerese! A 200-as szám mindenképp egy felső becslés, ugyanis ennyit akkor láthatnánk, ha a fejünk felett helyezkedne el a radiánspont. Szerencsére egészen magasan lesz a horizont felett ez a pont most is, hajnalra a 60 fokot is eléri. De így is potyoghatnak olyan hullócsillagok, ami a mi láthatárunk alatt villannak fel. Mindezzel együtt is bizonytalanok az előrejelzések, így nem szabad csüggedni, ha látványos kitörés helyett egy átlagos leonida maximumot látunk csak.

 

Sőt most két másik hasonló, ámde kisebb porfelleg is a Föld útjába kerülhet, ami azt jelenti, hogy azért az egész éjszaka folyamán, akár egy-két nappal korábban és később is van esélyünk sok hullócsillagra!

Egy 1998-as felvétel a Leonidák maximumáról Juraj Tóth felvételén.Forrás: https://snl.no/Leonidene

Hogyan figyeljük meg?

Hajnalban mindig több hullócsillagot láthatunk, mint este. Ennek az az oka, hogy a hajnali órákban a Föld a keringési irányába fordítja az éjszakai felét, és ekkor „frontálisan” üti el az útjába kerülő porszemcséket. Ilyenkor a bolygónk keringési sebessége hozzáadódik a porszemcse saját sebességéhez, tehát gyorsabban mozgó és fényesebb hullócsillagokra is nagyobb az esélyünk.

 

A raj szokásos maximuma hajnali 1 óra körül várható. A nagy kitörés maximumát azonban reggel 7 – fél 8 között várják, amikor az országunkban már felkel a Nap, Európa nyugatibb országaiban és Amerika egyes részein szerencsésebb lehet a jelenség megfigyelése. Nálunk sem reménytelen a helyzet, mert a régi porfelhők szétterjedtebbek, így hosszabb aktivitást mutatnak, aminek elejét hajnalban mi is jó eséllyel láthatjuk. A kitörés megfigyeléséhez mindenképp a napkelte előtti órákban, nagyjából hajnali fél 5 és fél 7 között kell a meteorokra vadásznunk. Tehát most a szokásosnál is fontosabb, hogy hajnalban vadásszunk a meteorokra, mert az éjszaka során csak a raj normális, óránként néhány meteort produkáló aktivitását láthatjuk.

 

A megfigyeléshez semmi másra nincs szükségünk, mint egy pokrócra, egy kabátra, forró teára és egy olyan égboltra, amit minél kevesebb helyen takarnak fák és egyéb tereptárgyak, főleg déli-délkeleti irányban. Szabad szemmel tudjuk a legtöbb meteort megfigyelni. Ha fényképezni támadna kedvünk, a hosszú expozíciós fényképsorozatok (amik teleobjektívvel készülnek, tehát ne keseredjünk el, ha mobilunk nem elég a feladatra) hálásan megőrzik a fényes hullócsillagokat nekünk és a közösség számára is.

 

A Svábhegyi Csillagvizsgálóban a pénteki, 18-ai éjszakát ennek a rajnak szenteljük, még akkor is, ha este csak a raj alapaktivitásában gyönyörködhetünk. Vannak még szabad férőhelyeink, mindenkit szeretettel látunk!

Szerző: Világos Blanka, Amatőrcsillagász, Kutatói asszisztens
CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet