A Szűz csillagkép
A Szűz a tavaszi égbolt egyik legszebb csillagképe, amelyben számos izgalmas objektumot észlelhetünk. Ezek közé tartozik a Porrima kettős és a Spica csillag, ami az égbolt egyik legfényesebbike, a Virgo galaxishalmazáról már nem is beszélve. Azonban télen is megfigyelhetjük a konstellációt a hajnali órákban, és érdekes égi jelenségeket kaphatunk távcsővégre. A Szűz csillagkép az ekliptikán helyezkedik el – a Föld keringési síkja, amely mentén látjuk a Napot és a többi bolygót áthaladni az égbolton –, ennek köszönhetően az egyes csillagai együttállásba, de akár fedésbe is kerülhetnek égi kísérőnkkel és Naprendszerünk planétáival. A legutóbbi emlékezetes eset 1843. szeptember 27-én történt, amikor a Vénusz elfedte a Zaniah csillagot. A következő hasonló okkultációig igen sokat kell aludnunk, mivel 2445. november 19-én fog megtörténni.
Az eltűnő két csillag
A 13 Virginis nevű csillag lesz az első, amely fedésbe kerül. Mivel 5,9 magnitúdó a fényessége, így szabad szemmel nem láthatjuk. Egy binokulár segítségével viszont már észlelhetjük a tőlünk 373 fényévre lévő csillag fehér színét is. Felszíni hőmérséklete meghaladja a Napunkét, mivel több mint 8000 Celsius-fokos.
A Zaniah, másik nevén Éta Virginis a konstelláció egyik szabad szemmel is látható csillaga. Fényessége 3,89 magnitúdó, amelynek köszönhetően a kevésbé fényszennyezett területeken már megpillanthatjuk. Jóval közelebb helyezkedik el bolygónkhoz, mivel 265 fényévre található. Az Éta Virginis az előző csillaghoz hasonlóan A típusú, így ezt is fehérnek látjuk. A már említett csillagcsalád igen ritka a galaxisunkban, mindösszesen kevesebb mint 1%-át teszik ki a csillagállománynak.
Hajnali okkultáció
December 7-én, csütörtökön, 01:03-kor emelkedik a horizont fölé a 33%-os holdsarló és a két „kísérője”. Az első takarásra nem kell sokat várni, mert 01:35-kor a 13 Virginis a Schiller-kráter alatt belép a Hold mögé. A következő esemény 12 perc múlva fog megtörténni, amikor a Zaniah kerül okkultációba, a Grimaldi-kráter fölött. A Hold déli féltekéjén található Schiller 179 km-es átmérője és ferde elhelyezkedése igencsak szemet szúró látvány.
Ezt a Grimaldi felül tudja múlni. A 173 km átmérőjű kráter fekete bazalttal van feltöltve, amit a körülötte lévő fehér holdkőzet látványosan kiemel. A belépéseket igen nehéz lesz észlelni, mert 5 és 7 fok között lesz a Hold magassága a horizont fölött. Teljesen tiszta keleti horizontra van szükségünk, ahol nincsenek tereptárgyak, sem fényszennyezés. Természetesen a légkör nyugtalansága és a magas páratartalom is megnehezítheti az észlelést, de a kilépésnél már jobbak lesznek a körülmények.
A 13 Virginis 02:08-kor fog kilépni a sötét oldalon, és ekkor a Hold már 10 fok magasan lesz. A Zaniah csillagra még többet kell várnunk, mert 02:50-kor lesz ismét látható a Hold északi részén. Ebben az időpontban már 17 fokos magasságban lesz a Hold, így könnyen észlelhetjük a szabad szemes csillag tündöklését.
A várakozás és a kilépés után érdemes távcsövünket égi kísérőnkre irányítani. A terminátor – az a vonal, amely elválasztja a Hold látható és árnyékos részét- egy gyönyörű kráteren halad át. A Hold déli részén elterülő Longomontanus 145 km-es étmérője, gyönyörű mellékkráterei és központi csúcsai az egyik legszebb kráterré teszik.
Szerző: Vizi Róbert Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló