A Hold mellett ragyogó Regulus és Mars estéje

A Hold mellett ragyogó Regulus és Mars estéje

2025 június 25
| Szerző: Vizi Róbert, Bemutató csillagász
Június 29-én, vasárnap 22:00-kor mindenképpen érdemes a nyugati égbolt felé pillantanunk, mivel három égitest szabad szemes együttállásában gyönyörködhetünk.

A vékony, 22%-os holdsarlótól jobbra kicsit lentebb az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus lesz látható. Égi kísérőnktől balra, kicsit fentebb külső bolygószomszédunkat, a vöröses Marsot pillanthatjuk meg. Csillagászati távcső segítségével megfigyelhetjük a Hold nagy krátereit és a Mars vöröses korongját is. A jelenséget nem érdemes kihagyni, mivel legközelebb 2027 májusában láthatunk hasonló együttállást.

Vasárnap 22:00-kor a nyugati égbolton már látható lesz a három égitest együttállása. A Mars vöröses, míg a Regulus kékesfehér színe a sötétedés beálltával lesz igazán jól megfigyelhető. FORRÁS: Stellarium-web.org
Vasárnap 22:00-kor a nyugati égbolton már látható lesz a három égitest együttállása. A Mars vöröses, míg a Regulus kékesfehér színe a sötétedés beálltával lesz igazán jól megfigyelhető. FORRÁS: Stellarium-web.org

A nyári égbolt hármas együttállása

Vasárnap este, 22:00-kor a nyugati égbolt felé kell tekintenünk, ahol 12-16 fokkal a látóhatár felett lesz látható a három égitest. A látóhatár közelsége miatt érdemes tereptárgymentes nyugati horizontot keresni a jelenség megfigyeléséhez. A vékony, 22%-os holdsarló már önmagában is szépséges látványt nyújt, azonban érdemes megfigyelni a hamuszürke fény jelenségét is. Ezt az okozza, hogy a Föld óceánjai és felhői visszaverik a Napról érkező fényt, ami halványan megvilágítja égi kísérőnk elvileg árnyékban levő részét.

A Holdtól jobbra lefelé, több mint 3 foknyi távolságra (7 látszó holdátmérőnyire) lesz látható az 1,4 magnitúdós Regulus. Az Oroszlán csillagkép legfényesebb, kékesfehér színű csillaga valójában egy 4 tagból álló csillagrendszer 79 fényévre a Földtől. A csillagászok a korát körülbelül egymilliárd évre becsülik. A főcsillag (szabad szemmel a négyes rendszer összeadódó fényét látjuk, amiben a főcsillag a domináns fényességű) a Napnál jóval fiatalabb, azonban közel háromszázszor több energiát sugároz. Sőt mi több, csak 16 órára van szüksége, hogy megforduljon a tengelye körül, ami rendkívül gyorsnak számít. Központi csillagunknak 27 napra van szüksége egy teljes fordulathoz. A Regulus hihetetlen forgási sebességét az a tény mutatja a legjobban, hogyha a csillag 10%-kal gyorsabban forogna, akkor szétesne. A Holdtól balra felfelé, kicsivel kevesebb mint 3 fokkal (5 látszó holdátmérőnyire) lesz látható a szintén 1,4 magnitúdós (a Regulussal éppen azonos fényességű), vöröses Mars. Az ekkor még a navigációs szürkületben jól kivehető lesz a csillag kékesfehér és a Mars vöröses színe, továbbá a Holdunk hamuszürke fényében is gyönyörködhetünk. A hármas együttállást 23:21-ig tudjuk megfigyelni, akkor ugyanis a hármas-fogatból először a Regulus a látóhatár alá bukik.

Mi okozza ezt a csillagászati jelenséget?

Az együttállás amiatt alakulhat ki, hogy a Regulus az ekliptika vonalához közel helyezkedik el. Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton, illetve bolygónk Nap körüli keringési síkjának égi vetülete. A többi bolygó és a mi Holdunk is néhány fok eltéréssel ebben a síkban kering, ezért látszanak mindig az ekliptika közelében. Mivel vannak olyan fényes csillagok, amelyek az ekliptika közelében láthatóak – közéjük tartozik a Regulus is –, a bolygók és a Hold együttállásba tudnak kerülni távoli csillagokkal. Ritka esetben három égitest találkozójában is gyönyörködhetünk, sőt mi több, kivételes esetekben egy bolygó, vagy a nagy látszó méretű Hold átmenetileg akár el is fedhet egy csillagot.

2027. május 13-án ismét megfigyelhetjük, ahogyan a Hold, a Regulus és a Mars egy égi egyenes mentén találkoznak. FORRÁS: Stellarium-web.org
2027. május 13-án ismét megfigyelhetjük, ahogyan a Hold, a Regulus és a Mars egy égi egyenes mentén találkoznak. FORRÁS: Stellarium-web.org

Holdunk fenséges kráteróriásai

Vasárnap este már egy kisebb csillagászati távcsővel és százszoros nagyítással három kráteróriást észlelhetünk a Hold felszínén, amelyek átmérői meghaladják a 100 kilométert és több mint 1 milliárd évesek. A holdkorong közepe felé a Langrenus-kráter nemcsak hatalmas méretével, hanem központi csúcsaival és teraszos kráterfalával nyújt fantasztikus látványt. Az alatta található a Vendelinus-kráternél tucatnyi mellékkrátert láthatunk. Végül a hármas legimpozánsabb tagja, a Petavius-kráter következik, amely központi csúcsaival, teraszos kráterfalával és a kráter középpontját a peremével összekötő jellegzetes egykori lávacsatornával várja a távcsöves észlelőket.

A Mars jelenleg távolodik bolygónktól, ezért látszó átmérője és fényessége folyamatosan csökken. Ezért csupán főleg a vöröses korongját tudjuk észlelni, részletet az alacsony látóhatár feletti magasság miatt is nagyon nehezen látnánk rajta. Talán csak a 92%-os fázisát láthatjuk majd, ami miatt nem tökéletes kör, egy kicsit megcsorbult korong lesz.

Fentről lefelé haladva látható a Langrenus, Vendelinus és a Petavius kráterek, amelyeknél teraszos falakat, központi csúcsokat és egykori lávacsatornát is észlelhetünk csillagászati távcsövünk segítségével. A felvételt Szoboszlai Zoltán készítette Hajdúnánáson, 2024.04.11-én. FORRÁS: eszlelesek.mcse.hu
Fentről lefelé haladva látható a Langrenus, Vendelinus és a Petavius kráterek, amelyeknél teraszos falakat, központi csúcsokat és egykori lávacsatornát is észlelhetünk csillagászati távcsövünk segítségével. A felvételt Szoboszlai Zoltán készítette Hajdúnánáson, 2024.04.11-én. FORRÁS: eszlelesek.mcse.hu

Az égi jelenséget mindenképpen érdemes megtekinteni, mivel semmilyen csillagászati segédeszközre nem lesz szükségünk. Továbbá három égitest együttállása nem számít gyakori jelenségnek, és legközelebb 2027 májusában láthatjuk a Holdat, a Marsot és a Regulust egy vonalban.

 

Szerző: Vizi Róbert, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló