A vékony, 22%-os holdsarlótól jobbra kicsit lentebb az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus lesz látható. Égi kísérőnktől balra, kicsit fentebb külső bolygószomszédunkat, a vöröses Marsot pillanthatjuk meg. Csillagászati távcső segítségével megfigyelhetjük a Hold nagy krátereit és a Mars vöröses korongját is. A jelenséget nem érdemes kihagyni, mivel legközelebb 2027 májusában láthatunk hasonló együttállást.
A nyári égbolt hármas együttállása
Vasárnap este, 22:00-kor a nyugati égbolt felé kell tekintenünk, ahol 12-16 fokkal a látóhatár felett lesz látható a három égitest. A látóhatár közelsége miatt érdemes tereptárgymentes nyugati horizontot keresni a jelenség megfigyeléséhez. A vékony, 22%-os holdsarló már önmagában is szépséges látványt nyújt, azonban érdemes megfigyelni a hamuszürke fény jelenségét is. Ezt az okozza, hogy a Föld óceánjai és felhői visszaverik a Napról érkező fényt, ami halványan megvilágítja égi kísérőnk elvileg árnyékban levő részét.
A Holdtól jobbra lefelé, több mint 3 foknyi távolságra (7 látszó holdátmérőnyire) lesz látható az 1,4 magnitúdós Regulus. Az Oroszlán csillagkép legfényesebb, kékesfehér színű csillaga valójában egy 4 tagból álló csillagrendszer 79 fényévre a Földtől. A csillagászok a korát körülbelül egymilliárd évre becsülik. A főcsillag (szabad szemmel a négyes rendszer összeadódó fényét látjuk, amiben a főcsillag a domináns fényességű) a Napnál jóval fiatalabb, azonban közel háromszázszor több energiát sugároz. Sőt mi több, csak 16 órára van szüksége, hogy megforduljon a tengelye körül, ami rendkívül gyorsnak számít. Központi csillagunknak 27 napra van szüksége egy teljes fordulathoz. A Regulus hihetetlen forgási sebességét az a tény mutatja a legjobban, hogyha a csillag 10%-kal gyorsabban forogna, akkor szétesne. A Holdtól balra felfelé, kicsivel kevesebb mint 3 fokkal (5 látszó holdátmérőnyire) lesz látható a szintén 1,4 magnitúdós (a Regulussal éppen azonos fényességű), vöröses Mars. Az ekkor még a navigációs szürkületben jól kivehető lesz a csillag kékesfehér és a Mars vöröses színe, továbbá a Holdunk hamuszürke fényében is gyönyörködhetünk. A hármas együttállást 23:21-ig tudjuk megfigyelni, akkor ugyanis a hármas-fogatból először a Regulus a látóhatár alá bukik.
Mi okozza ezt a csillagászati jelenséget?
Az együttállás amiatt alakulhat ki, hogy a Regulus az ekliptika vonalához közel helyezkedik el. Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton, illetve bolygónk Nap körüli keringési síkjának égi vetülete. A többi bolygó és a mi Holdunk is néhány fok eltéréssel ebben a síkban kering, ezért látszanak mindig az ekliptika közelében. Mivel vannak olyan fényes csillagok, amelyek az ekliptika közelében láthatóak – közéjük tartozik a Regulus is –, a bolygók és a Hold együttállásba tudnak kerülni távoli csillagokkal. Ritka esetben három égitest találkozójában is gyönyörködhetünk, sőt mi több, kivételes esetekben egy bolygó, vagy a nagy látszó méretű Hold átmenetileg akár el is fedhet egy csillagot.
Holdunk fenséges kráteróriásai
Vasárnap este már egy kisebb csillagászati távcsővel és százszoros nagyítással három kráteróriást észlelhetünk a Hold felszínén, amelyek átmérői meghaladják a 100 kilométert és több mint 1 milliárd évesek. A holdkorong közepe felé a Langrenus-kráter nemcsak hatalmas méretével, hanem központi csúcsaival és teraszos kráterfalával nyújt fantasztikus látványt. Az alatta található a Vendelinus-kráternél tucatnyi mellékkrátert láthatunk. Végül a hármas legimpozánsabb tagja, a Petavius-kráter következik, amely központi csúcsaival, teraszos kráterfalával és a kráter középpontját a peremével összekötő jellegzetes egykori lávacsatornával várja a távcsöves észlelőket.
A Mars jelenleg távolodik bolygónktól, ezért látszó átmérője és fényessége folyamatosan csökken. Ezért csupán főleg a vöröses korongját tudjuk észlelni, részletet az alacsony látóhatár feletti magasság miatt is nagyon nehezen látnánk rajta. Talán csak a 92%-os fázisát láthatjuk majd, ami miatt nem tökéletes kör, egy kicsit megcsorbult korong lesz.
Az égi jelenséget mindenképpen érdemes megtekinteni, mivel semmilyen csillagászati segédeszközre nem lesz szükségünk. Továbbá három égitest együttállása nem számít gyakori jelenségnek, és legközelebb 2027 májusában láthatjuk a Holdat, a Marsot és a Regulust egy vonalban.
Szerző: Vizi Róbert, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló