A Hold elfedi a Fiastyúkot

A 67%-os fázisú, fogyó Hold elfedi a Fiastyúk csillaghalmaz kék csillagait. Nagyobb nagyítású kézi távcsővel a Hold sötét oldalán kilépő, míg csillagászati távcsővel a világos peremnél belépő csillagokat is észlelhetjük. Ráadásul az este során a Hold egyik legszebb kráterpárosát is megcsodálhatjuk. A ritka jelenségről nem érdemes lemaradni, mivel csak 18 évente látható hasonló égi jelenségsorozat.

Szeptember 12-én, pénteken 22:00-kor a keleti égbolt felé tekintve észlelhetjük a Hold és a Fiastyúk párosát. Sajnos szabad szemmel nem lesz látható a csillaghalmaz, azonban egy binokulár segítségével láthatjuk égi kísérőnket és a Plejádok legfényesebb csillagait egy látómezőben. FORRÁS: Stellarium-web.org

A Hold találkozása a Fiastyúk kék csillagcsibéivel

Szeptember 12-én, pénteken 22:00-kor érdemes kezdeni a Fiastyúk Hold által történő fedésének észlelését. A Fiastyúk, más néven Plejádok vagy M45 az egyik legközelebbi és legfényesebb csillaghalmaz. A Földtől 443 fényévre található, és az összfényessége 1,6 magnitúdó, emiatt szabad szemmel is jól lehet látni. A közel 1000 csillagot tartalmazó fiatal csillaghalmaz korát 115 millió évre becsülik.

A Fiastyúk hét legfényesebb csillagát szabad szemmel is láthatjuk megfelelő körülmények között, egy binokulárral pedig tucatnyi kék színű csillagot is. Asztrofotón azonban láthatóvá válik a csillaghalmaz ködössége is. A felvételt Balázs Gábor készítette 2022 decemberében.

Pénteken a keleti égbolt felé kell tekintenünk, ahol a páros 22 órakor még csak 8 fokkal lesz a horizont fölött. Az alacsony helyzetük miatt érdemes még időben tereptárgymentes keleti égboltot keresni a jelenség megfigyelésére. Sajnos a nagy holdfázis miatt a nyílthalmaz csillagai szabad szemmel nem igazán lesznek láthatóak, így inkább csillagászati segédeszközre lesz szükségünk az égi jelenség észleléséhez. Kézi távcsővel láthatjuk égi kísérőnket, valamint a csillaghalmaz legfényesebb csillagait egy látómezőben. Továbbá nagyobb nagyítású binokulárral a csillagok előbukkanását is észlelhetjük. Már egy kisebb csillagászati távcsővel és 100-szoros nagyítással jól észlelhetőek lesznek a csillagfedések, illetve a Hold kráterei. Az égi páros látványát egész este élvezhetjük, de hajnali 1 órára a Hold teljesen áthalad a csillaghalmazon. Azonban ezután is érdemes megtekinteni a jelenséget, mivel egy kézi távcsővel egy látómezőben láthatjuk égi kísérőnket és a csillaghalmaz legfényesebb csillagait 2:30-ig.

22:00-tól a Hold áthalad a Fiastyúk csillaghalmaz előtt, és eltakarja legfényesebb csillagait. A csillagok belépését csillagászati távcsővel, míg kilépésüket egy kézi távcsővel is észlelhetjük. FORRÁS: Stellarium-web.org

Égi kísérőnk csillagfedései

Az első jelenség 22:02-kor következik be, amikor a 3,7 magnitúdós Electra (17 Tau) nevű csillag eltűnik a Hold világos pereme mögé. A fedés égi kísérőnk középső részén lesz látható, és 50 perc múlva az átellenes, sötét oldalon, szintén középtájban fog előbukkanni a csillag. A második csillagfedésre nem kell sokat várnunk, mivel 22:14-kor az 5,4 magnitúdós Celaeno (16 Tau) a Hold északi részén belép hűséges égi kísérőnk mögé. A 16 Tau 22:48-kor lesz ismét látható, amikor a Hold északi részén előbukkan.

22:35-kor a Hold északi és déli részénél is észlelhetünk egy-egy csillagot, amelyek a következő percekben belépnek a holdkorong mögé. FORRÁS: Stellarium-web.org

A következő jelenség egy izgalmas és ritka kettős csillagfedés lesz. 22:36-kor a 3,9 magnitúdós Maia (20 Tau) a Hold északi részén, majd 1 perc múlva égi kísérőnk déli részén a 4,1 magnitúdós Merope (23 Tau) tűnik el a Hold mögött. A kilépésük viszont nem egyszerre fog megtörténni, a 20 Tau 23:13-kor a Hold északi, a 23 Tau 23:03-kor déli részén fog feltűnni újra az égbolton. A legfényesebb csillagfedésre 22:59-kor kerül sor, amikor a 2,9 magnitúdós Alcyone belép a fényes holdkorong mögé égi kísérőnk déli részén, és 23:39-kor szintén a déli részen előbukkan.

23:20-kor távcsővel észlelve a terminátortól délre láthatjuk a hatos csillagláncot, amely az árnyékvonal meghosszabbításaként fog tündökölni. FORRÁS: Stellarium-web.org

23:20-kor egy szépséges égi kompozíciót észlelhetünk távcsövünkkel. Ekkor a terminátor – a Hold megvilágított és árnyékos oldalát elválasztó vonal – alatt észlelhetünk egy hatos csillagláncot. Csillagászati segédeszközünkben jól látszik majd, ahogyan a terminátor meghosszabbítása mentén felsorakozik a hatos csillaglánc.

A felső Aristoteles-kráter központi csúcsai, teraszos kráterfala és törmeléktakarója káprázatos látványt nyújt. Alatta látható a kisebb Eudoxus-kráter, amelynél szintén megfigyelhetünk központi csúcsokat és teraszos kráterfalat. A felvételt Szántó Szabolcs készítette Pécsen, 2024.02.16-án . FORRÁS: eszlelesek.mcse.hu

Holdunk káprázatos kráterei

A ritka jelenség során, amíg várjuk a fedéseket, érdemes észlelnünk a Hold krátereit az árnyékvonal mentén. Égi kísérőnk északi, felső részén lesz látható az Aristoteles és Eudoxus kráterpáros. A 87 kilométer átmérőjű Aristoteles-kráter 3,2–1,1 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, és egy igazi észlelési csemege. Központi csúcsain és teraszos kráterfalain túl a krátert körülvevő törmeléktakarót is megfigyelhetjük. Alatta helyezkedik el az 1,1 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Eudoxus-kráter, amelynek átmérője 68 kilométer. Szintén központi csúcsokat és teraszos kráterfalakat pillanthatunk meg távcsövünkben.

A Maurolycus-kráter nemcsak nagy méretével, hanem központi csúcsaival, domborzatos kráteraljzatával, lepusztult falaival és parazitakrátereivel is lenyűgöző látványt nyújt. FORRÁS: eszlelesek.mcse.hu

A Hold déli peremén az árnyékvonaltól nem messze lesz észlelhető a Maurolycus-kráter. A 114 kilométer átmérőjű felszíni képződmény az idős kráterek közé tartozik, mivel 3,9-3,8 milliárd évvel ezelőtt jött létre. A kráter mélysége egészen elképesztő, 4700 méter, és számos kisebb krátert láthatunk benne. Aljzatának nagyobb része sima, azonban az északi részén dombvonulatokat észlelhetünk. A kráterpárossal összehasonlítva jól látható lesz, hogy az idős kráter falai lepusztultak az évmilliárdok során. 

A csillagászati jelenség oka

Az együttállás amiatt alakulhat ki, hogy Naprendszerünk bolygói és kísérőik az ekliptika vonala mentén mozognak a Nap körüli keringésük során. Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszó útja az égbolton, illetve bolygónk Nap körüli keringési síkjának égi vetülete. A bolygók és a mi Holdunk is néhány fok eltéréssel ebben a síkban keringenek, ezért látszanak mindig az ekliptika közelében. Mivel egyes csillagok vagy mélyég-objektumok közel helyezkednek el az égi egyeneshez, ennek következtében bolygókkal és a Holddal is együttállásba kerülhetnek. Azonban a Hold és a Fiastyúk égi pozíciója csak 18 évente kedvező ahhoz, hogy teljes fedést láthassunk.

A jelenséget több órán keresztül megfigyelhetjük, és az észlelési körülmények is folyamatosan javulni fognak, ahogyan a Hold és a Fiastyúk párosa egyre magasabban lesz látható az égen. Hajnali 1 órára a Hold áthalad a csillaghalmazon, azonban ezután is érdemes megtekinteni a jelenséget, mivel egy kézi távcsővel egy látómezőben láthatjuk égi kísérőnket és a csillaghalmaz legfényesebb csillagait. A Svábhegyi Csillagvizsgáló rendkívüli esti programmal készül a ritka jelenségre.

A csillagászati jelenség során több csillagfedést és kilépést is megfigyelhetünk. A lenti táblázatban lehet látni, hogy a legfényesebb csillagok mikor lépnek be, illetve a halványak mikor lépnek ki a sötét holdkorong mögül Budapestről nézve. A stellarium-web.org weboldalon meg lehet tekinteni, hogy az egyes településekről nézve (a táblázatban levőktől percekkel eltérő időpontokban) mikor lépnek be és ki a holdkorong mögül.

Szerző: Vizi Róbert, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló