Így néha megtörténik, hogy az útját keresztezi egy fényesebb csillag vagy akár a bolygó is. Ebben a cikkben három áprilisban bekövetkező csillagfedést említünk meg, amelyek megfigyelése távcsövet igényel, de az egyik viszonylag könnyen megfigyelhető lesz, igaz, korán fel kell kelnünk érte.
A csillagfedésekről általában
Leggyakrabban csillagfedéseket láthatunk, amikor rövid ideig a Hold mögé kerülnek, azonban egyes ritka esetekben a Naprendszer bolygói is a Hold mögé kerülhetnek. A Hold a Föld körüli keringése miatt folyamatosan nyugatról keletre halad az égbolton. Ezen mozgásából adódóan elhaladhat egy-egy csillag vagy a bolygók előtt. Ezt a jelenséget fedésnek vagy okkultációnak hívjuk.
A HD 39004 fedése
Az első bemutatott ilyen jelenség április 3-án, csütörtök este 22:45-kor következik majd be, amikor is a HD 39004 jelű csillag belép a Hold mögé, annak sötét oldalán. Ez a csillag a szabad szemes láthatóság határán van mindössze 5,6 magnitúdós. Holdfénymentes égbolton is csak nehezen vennénk észre szabad szemmel, most a Hold közelsége miatt csak egy kisebb távcső vagy binokulár használatával észlelhető az esemény. A fedés időpontjában a Holdnak mindössze 36%-a lesz megvilágítva, Földünk kísérője dagadó sarló alakot ölt. A Hold és a csillag párosát a nyugati égen keressük 30°-os horizont fölötti magasságban.
A HD 109014 okkultációja
A második csillagfedés a hónapban április 11-én, pénteken kora este lesz, pontosan 20:40-kor. Ez alkalommal a 6,2 magnitúdós HD 109014 elé lép be a Hold. Mivel ez a csillag sem látható szabad szemmel, így ennek okkultációja is kizárólag kézi látcsővel, de inkább távcsővel válik majd megfigyelhetővé. Ez az esemény az égbolt délkeleti részén keresendő majd 22°-os látóhatár feletti magasságban. Áprilisban a telihold 13-án hajnalra esik, így a 11-i csillagfedés időpontjában a már-már teljes mértékben megvilágított Hold még az éppen sötétben levő peremén fogja majd a csillagot elfedni. Az itt taglalt három csillagfedés közül ez lesz a legnehezebben megtekinthető, de aki szereti a kihívásokat ne habozzon megpróbálkozni vele. A fedés után még a Jupiterre és a Mars bolygóra is vethetünk egy pillantást a távcsövünkkel.
A Paikauhale fedése nem sokkal az Antares mellett
A harmadik és egyben látványosabb csillagfedésre április 17-én, csütörtökön kerül sor. Ehhez viszont korán kell felkelnünk, mert hajnali 3:56-kor kezdődik. A Paikauhale vagy más néven tau Scorpii csillag fog belépni a 86%-ban megvilágított Hold mögé annak a világos oldalán. Mindemellett a közelben,a Holdtól jobbra fentebb ragyogó Antares fogja kiegészíteni a látképet. A két égitest a déli égen, a látóhatár fölött mindössze 14°-kal lesz majd megfigyelhető.
A Paikauhale a maga 2,8 magnitúdójával elég fényes ahhoz, hogy szabad szemmel láthassuk egy holdfénymentes égen, de az égi kísérőnk nagy fényessége nagyon megnehezíti a fedés megfigyelését, érdemes egy kézi látcsövet használni aővel megfigyelve jóval élvezetesebb látvány érdekében.
A Hold haszna és „kára”
A vakítóan fényes Hold bár nem arról híres, hogy mennyire egyszerűvé teszi az égbolt megfigyelését éjszaka, sok esetben káprázatos égi események előidézője. Ilyenek a csillagfedések is, amelyek közvetlenül képesek bemutatni az égi mechanika törvényeit a laikusoknak is. Az emberiség ősidők óta kémleli az eget, és már évezredekkel ezelőtt felfigyelhettek arra, hogy egyes csillagok, netán egy-egy bolygó olykor eltűnik a Hold mögött, majd nem sokkal később megjelenik a másik oldalán. Ebből már akkor következtethettek arra, hogy a Hold sokkal közelebb van a Földhöz, mint bármi más.
Mivel a Holdnak nincs saját fénye, amit a Hold felszínéból látunk, az a róla visszaverődő napfény. Ezért keringése során a Holdnak mindig változó nagyságú felületét észlelhetjük, miközben kísérőnk összfényessége is változik. Teliholdkor olyan fényes tőle az éjszakai ég, hogy megnehezíti a csillagászok megfigyeléseit.
Szerző: Márk Sebestyén, Amatőrcsillagász