sok olyan objektumot találtak, amely a Nap körül keringése során 0,05 csillagászati egységnél közelebb kerülhet bolygónkhoz. Most azonban lehetséges, hogy meglepő új irányba is ki kell terjeszteni a vizsgálatokat, ugyanis elképzelhető, hogy a Vénusz eddig elhanyagolt környezetéből is érkezhetnek a Földre veszélyes kisbolygók. Az ilyen objektumok felfedezését leginkább az nehezíti meg, hogy elrejtőznek a Nap fényében, és így detektálásuk csak bizonyos időintervallumokban, bizonyos fényességérték felett lehetséges.
Egy új, az Astronomy & Astrophysics című szaklapba beküldött tanulmányban a csillagászok igyekeznek választ keresni a következő kérdésre: vajon hány, a Vénusz pályáján mozgó aszteroida leselkedik ránk, és hogyan lehetne őket detektálni? Jelenleg 20 olyan kisbolygót ismerünk, amelyek a Vénusszal 1:1 középmozgás rezonanciában keringenek a Nap körül, ami azt jelenti, hogy a Napot ugyanannyi idő alatt kerülik meg, mint a Vénusz, ám ha pályájuk elnyúltabb a bolygóénál, akkor naptávolságukban akár elérhetik a földpálya környezetét is. Ha ilyenkor a Földtől mért távolságuk 0,05 csillagászati egységnél kisebb, átmérőjük pedig eléri a 140 métert, akkor a potenciálisan veszélyes kisbolygók osztályába tartozhatnak. A kérdés csak a következő: vajon mekkora a Földbe történő becsapódás valószínűsége?
Az új kutatás fő célja annak a kiszámítása, hogy a még fel nem fedezett, de lehetséges módon jelenlévő Vénusz-közeli aszteroidák mekkora veszélyt jelenthetnek a Földre nézve, illetve hogyan lehetne őket jelenlegi eszközeinkkel is megfigyelni.
Az eddig ismert 20 Vénusz-közeli aszteroida közül mindössze egy objektum pályájának excentricitása kisebb 0,38-nál, a többi említett aszteroida ennél elliptikusabb pályán kering a Nap körül. Ez a megfigyelés azonban nem jelenti azt, hogy több elliptikus pályájú kisbolygó kering a Vénusz körül, hiszen ezek észlelése mindössze annak köszönhető, hogy minél elnyúltabb egy kis égitest pályája, annál közelebb ér keringése során a Földhöz, és így annál könnyebben detektálhatjuk. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy valószínűleg ennél az egy ismertnél jóval több kisebb excentricitású aszteroida is keringhet a Vénusszal rezonanciában, csak eddig nem sikerült elkapni őket.
A kisbolygók veszélyességének becslésekor problémát jelent, hogy a Vénusszal együtt keringő objektumok pályája a számítások szerint kb. 150 év alatt kaotikussá, tehát megjósolhatatlanná és előrejelezhetetlenné válik. Ilyen módon egy adott aszteroida jelenlegi pályájának ismerete nem árul el túl sok információt arról, hogy az adott objektum 150 év múlva pontosan milyen pályán fog keringeni. Ennek becslésére a tanulmány szerzői mesterségesen előállítottak egy "klón-aszteroidákból" álló mintát, és ezt részletes statisztikai elemzésnek vetették alá. Ez a minta 26 aszteroidát tartalmazott, a mozgásukra alkalmazott szimuláció során pedig megfigyelték, hogy ezek az objektumok hogyan mozognak az elkövetkező 36000 évben, majd megvizsgálták azt, hogy a kijelölt időtartam alatt bármelyik objektum megközelíti-e a Földet.
Ezután azt is figyelembe vették, hogy a Földre potenciálisan veszélyes objektumok detektálhatóak-e a Vera Rubin Obszervatórium műszereivel, és arra a következtetésre jutottak, hogy a Nap fénye miatt csak azokban az időpontokban válnak láthatóvá ezek a kisbolygók, amikor a legközelebb érnek a Földhöz. Ebből is látszik tehát, hogy a Vénusszal együtt keringő égitestek pusztán a rejtőzködésük miatt milyen veszélyesek lehetnek Földünkre nézve.
Szeretnél többet megtudni a Vera Rubin Obszervatórium munkájáról, és legújabb felfedezéseiről?
2025. június 23-án egy várva-várt esemény következik be hosszas előkészület után egy nemzetközi sajtóesemény keretében megpillanthatjuk a Vera Rubin Obszervatórium chilei 8 méteres távcsövével készült első látványos képeket.
Magyar kutatók is részt vesznek a kollaborációban, így a Svábhegyi Csillagvizsgálóban mi is készülünk az eseményre: szakértőkkel történő háttérbeszélgetéssel, a sajtókonferencia közvetítésével, a magyar szerepvállalás bemutatásával, a képek leleplezésével, és meglepetésünk is lesz.
A műsor házigazdái:
Szklenár Tamás, adattudós (data scientist), HUN-REN CSFK Csillagászati Intézet. Az LSST keretében nagy adatrendszerekkel (big data) foglalkozik és pulzáló változócsillagok klasszifikációját végzi el gépi tanulási módszerekkel.
Szabó M. Gyula, kutatóprofesszor, igazgató, ELTE Gothard Asztrofizikai Obszrevatórium
2023-ban Fulbright ösztöndíjas az LSST Seattle-i központjában
Az LSST Solar System Science Consortium tagja, a Naprendszer kis égitestjeinek követésében és tanulmányozásában vesz részt.
Élőben bejelentkezik: Szabó Róbert, a HUN-REN CSFK Csillagászati Intézet igazgatója
HUN-KON LSST magyar in-kind hozzájárulás vezetője
A 10 évre tervezett hatalmas égboltfelmérő program három naponta minden korábbinál mélyebben és alaposabban körbefényképezi majd a Chiléből látható égboltot, mozgó és változó fényű objektumokra vadászva, miközben feltérképezi Galaxisunk szerkezetét és a sötét anyag és a sötét energia titkait is kutatja, hatalmas adatmennyiséget zúdítva a csillagászokra.
Kövesd élőben az eseményeket itt!
A cikk forrása: https://www.universetoday.com/articles/is-venus-hiding-dangerous-asteroids
Szerző: Könyves-Tóth Réka, Tudományos munkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet