Ezen együttállás alkalmával a fényes Vénusz bolygó a kéken fénylő halvány Uránuszt és a szintén kékes színűnek látszó Fiastyúk nyílthalmazt látogatja meg.
Szinte mindenki, aki valaha látta már a Fiastyúk nyílt csillaghalmazt, azt hitte első látásra, hogy az a Kis Göncöl. Valóban külsőre nagyon hasonlít a Göncölszekér aszterizmushoz, azonban annál jóval kisebb területet foglal el az égen. A Fiastyúk, más néven Plejádok, Messier 45 vagy M45 ugyanis nem egy csillagkép, hanem egy csillaghalmaz a Bika csillagképben. A csillaghalmaz több hasonló összetételű csillag közös csillagbölcsőben született, gravitációsan összekapcsolódott csoportját jelenti. Két fő típusuk létezik: a százezernyi csillagot tartalmazó gömbhalmazok és a sokkal kevesebb csillagból álló, ezért idővel széteső nyílthalmazok. A Plejádok az utóbbi csoportba tartozik.
Az együttállás tagjai
2025. július. 4-én a Fiastyúk együtt áll két bolygóval, az Uránusszal és a Vénusszal. Míg az imént említett Vénusz a Naprendszer bolygói közül tőlünk nézve a legfényesebb, addig a Naptól távol keringő Uránusz még éppen csak látszik szabad szemmel. Ám ahhoz, hogy a jégóriás bolygót távcső nélkül észrevehessük, tökéletesen sötét, fényszennyezés- és holdfénymentes égre van szükség. A Plejádok csillagainak összfényessége (vagyis ha képzeletben csak egyetlen csillaggal helyettesítenénk a teljes halmazt) a két bolygó látszó fényessége közé esik, szabad szemmel még egy városból is jó eséllyel észre lehet venni.
Az együttállásról
A három égi objektum egymás után bukkan majd föl a keleti láthatáron hajnali 2:00 után. Először a Plejádok emelkedik a magasba, majd azt követi az Uránusz és végül a Vénusz. Ugyanebben a sorrendben haladnak felfelé az égbolt keleti részén. Az égi trió 3:00-tól ideálian megfigyelhető lesz, ekkor már a legalacsonyabban lévő Vénusz is 5,5°-kal a látóhatár fölé emelkedik. A két bolygó közti távolság mindössze 2,4° lesz az együttálláskor, míg az Uránusz és a Fiastyúk között 4,4° lesz.
Észlelési útmutató
Az esemény két legfényesebb résztvevője szabad szemmel is látható derült időben, azonban binokulár vagy távcső használata ajánlott az Uránusz megtekintéséhez a látóhatár közelsége miatt. Egy kisebb kézi látcsővel a Fiastyúk is szebben fest a két lencsén keresztül nézve, egészen kicsit elfordulva a két bolygót is megtaláljuk benne.
Egy csillagászati távcső viszont teljesebbé teszi az élményt a megfigyelő számára. Egy közepes méretű távcső láthatóvá teszi a Plejádokban megbúvó sok-sok csillagot, valamint a Vénusz kicsit kövérebb félholdhoz hasonlító alakját is. Az Uránusz azonban nagyobb távcsővel is csak egy kis kékes korongnak fog tűnni a látómezőben, de jól láthatóan elüt a színével minden más égi objektumtól. Hosszú expozíciós idejű felvétellel (olyan állványon, ami képes követni a csillagoknak a Föld forgása miatt bekövetkező elmozdulását) pedig a nyílthalmaz körül izzó kék színű reflexiós csillagköd is előhozható.
Szerző: Márk Sebestyén, Amatőrcsillagász