Február 15-én a legfényesebb és a leghalványabb bolygók, azaz a Vénusz és a Neptunusz extrém szoros közelségbe kerülnek, látszólag mindössze 47 ívmásodperc választja majd el őket egymástól! Távcsőben kis nagyításon akár úgy is tűnhetne, mintha egy kék dudor nőtt volna a Vénuszra. Sajnos a legszorosabb közelség akkor következik be, amikor még nálunk jócskán fent lesz a Nap, így mire besötétedik, már jelentősen távolabb láthatjuk majd a két bolygót egymástól, de még mindig rendkívül izgalmas távcsöves célpontnak mutatkoznak.
A Vénusz és a Neptunusz láthatósága
A Vénusz az év első napjaiban kezdett el felbukkanni a naplemente fényében. A bolygó idei láthatósága igencsak kedvező lesz, ugyanis május elején több mint 42 fok távolságra lesz a Naptól, és naplementekor már 35 fok horizont feletti magasságnál előbukkan, ami után még két órán keresztül megfigyelhető lesz. Rendkívül látványos lesz a rikítóan fényes bolygó a már teljesen sötét égbolton! Májusig folyamatosan egyre javul a megfigyelhetősége, majd nagyjából júniusig szembeötlő jelenség lesz a naplementében, végül júliusban tűnik el teljesen a Nap fényében. Ezek után a hajnali égboltra fog visszalátogatni.
A Neptunusz már jóval kevésbé fürgén mozog a csillagok között, sokkal inkább a Nap égi útja határozza meg láthatóságát. Éppen a Vízöntő csillagkép Halak felőli határán kullog, így hajnalban már nyár eleje óta látható, az esti égbolton viszont inkább az ősz végén és a téli hónapokban kaphatjuk távcsővégre. A bolygó a Halak felé halad folyamatosan, annak határát decemberben lépi majd át. A Neptunusz Nap körüli keringésének 165 éves periódusa miatt nem meglepő, hogy ilyen lassan cammog!
Az együttállás
Az együttállás megfigyeléséhez mindenképpen távcsőre lesz szükségünk, ugyanis a Neptunusz nem látható szabad szemmel. A látvány, amire számíthatunk az okulárban, egy rikítóan tündöklő, kövérkés, 90%-ban megvilágított Vénusz, mellette pedig egy kékesszürke, szinte csillagnak tűnő, aprócska korong, a Neptunusz.
A Vénusz -3,9, míg a Neptunusz 8,0 magnitúdós most. Tehát a Vénuszról nem kevesebb mint 54 000-szer több foton érkezik a szemünkbe, mint távoli társáról! Ez főképp annak köszönhető, hogy belső szomszédunk jóval közelebb van hozzánk, mint a legtávolabbi bolygó: 22-szeres a távolságuk aránya, míg a Vénusz csupán 1,4 csillagászati egységre lesz tőlünk, a Neptunusz 30,8-ra. Ezenfelül a megdöbbentően nagy fényességkülönbség annak is köszönhető, hogy a Vénusz felhőzete a ráeső napsugarak nagy részét visszaveri, míg a kékes Neptunusz jelentősen sötétebbnek tűnik, sokkal több fényt nyel el.
A bódítóan szoros közelségről sajnos lemaradunk Európában, ugyanis nappal, 13:26-kor következik be. Reméljük, hogy Ázsiából lelkes csillagászok közvetítik majd! Azért így is megéri majd a távcsövet az égitestek felé forgatni: este 6 órakor a páros még mindig csupán 13 ívpercre helyezkedik majd el egymástól, 14 fokos horizont feletti magasságnál. Azonban sietni kell a megfigyeléssel: 18:30-kor már csupán 10 fok, 19 órakor 5 fok magasan lesznek, utóbbinál már nagyon zavaró lenne a légkör háborgása. Tehát mindenképp érdemes szürkület után minél hamarabb, de 18:30 előtt rácsodálkozni távcsövünk mögött e két világ megdöbbentő különbségeire!
Szerzők: Világos Blanka, Kutatói asszisztens
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló