Február elején a Nap áthalad a csillagkép feje és farka között, vagyis az Algedi (alfa Capricorni) és a Deneb Algedi (delta Capricorni) csillag között. A „Deneb” név arabul „farkat” jelent, és több csillagképben is van róla csillag elnevezve, például a Hattyúban a Deneb, az Oroszlánban a Denebola, a Cetben pedig a Deneb Kaitos.
A Deneb Algedi egy többes csillagrendszer, amely négy komponensből áll: a fedési kettős delta Capricorni A-ból, valamint a delta Capricorni B és C kísérőkből.
A delta Capricorni Aa, hivatalos nevén Deneb Algedi tömege és sugara egyaránt körülbelül kétszerese a Napénak. Felszíni hőmérséklete 7301 kelvin, ami egy fehér csillagra utal, így jelentősen forróbb, mint a Nap (amelynek hőmérséklete körülbelül 5800 K). Ezzel a magas hőmérséklettel a Deneb Algedi körülbelül 8,5-ször fényesebben ragyogna, mint a Nap, ha egyforma távol lennének tőlünk. Mivel a csillag tömege csak kétszerese a Napénak, nem elég nagy tömegű ahhoz, hogy szupernóvaként érje el élete végét. Ehelyett külső burkát ledobva planetáris ködöt fog képezni, majd lassan elhalványulva egy halvány fehér törpévé alakul a megmaradt mag.
A Deneb Algedi főkomponense gyorsan forgó csillag, forgási sebessége 105 km/s, ez a nagy forgási sebesség pedig szinkronban van a keringési periódussal. A delta Capricorni Aa és a Delta Capricorni Ab keringési periódusa 1,022768 nap. A két komponens tőlünk nézve egymást eltakarja keringésük során, emiatt a csillagrendszer összfényessége periodikusan változik. A rendszer összfényessége 2,8 magnitúdó, és akkor a leghalványabb, amikor a halványabb kísérőcsillag eltakarja a fényesebb főkomponenst. Ez a fedés 0,21 magnitúdós fényességcsökkenés okoz. Amikor pedig a főkomponens takarja el a kísérőjét, a rendszer fényessége 0,09 magnitúdóval csökken.
Mivel ez a csillag az ekliptikához közel kering, vagyis ahhoz a síkhoz, ahol a bolygók és a Holdunk is kering a Nap körül, gyakran figyelhetjük meg együttállását valamelyikükkel. December 28-án, szombaton a Deneb Algedi és a Vénusz 20 fok magasan levő párosa fénylik majd a délnyugati égbolton 17:20-kor, a navigációs szürkület végén. Ekkor a két égitest egymástól 1° távolságra lesz, szabad szemmel kényelmesen látható. A Vénusz, más néven Esthajnalcsillag mindig is lenyűgözte az embereket. A bolygóra pillantva elsőként a fényessége szúr szemet: a Nap és a Hold után a harmadik legfényesebb égitest az égbolton. Ezt annak köszönheti, hogy egyrészt nagyon közel van a Naphoz, így nagyon sok sugárzás esik rá, másrészt pedig a vastag felhőrétegei a ráeső napfény nagy részét vissza is verik. Bár hasonló méretű és összetételű, mint a Föld, a légkör és a hőmérséklet különbözősége miatt a Vénusz szinte élhetetlen világ.
Amennyiben pedig alaposan megvizsgáljuk a környező csillagokat az együttállás során, észrevehetünk egy 3 tagú csillagláncot is, amelyhez mint negyedik tag csatlakozik ekkor a Vénusz. Így az objektumok sorrendje az égbolton balról jobbra haladva: Deneb Algedi, Vénusz, 45 Capricorni, 44 Capricorni, 42 Capricorni. A delta Cap kivételével mindegyik csillag 5-6 magnitúdó fényességű, érdemes egy binokulárt ragadva megnézni az égi kvartettet, hogy még élvezetesebb legyen az együttállás.
Igazán látványos jelenség elé nézünk ezen a kora estén!
Szerző: Varga Nóra, Bemutató csillagász
Svábhegyi Csillagvizsgáló